Magyar Nemzeti Bank: Varga Mihály máris leültette a hivatalában a bankok vezetőit – világosan megmondta, mit vár tőlük

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hivatalában fogadta a Magyar Bankszövetség Elnökségét – közölte csütörtökön a jegybank. A hírről a Magyar Nemzeti Bank (MBN) a közösségi médiában számolt be.

A rövid közlemény szerint a márciusban hivatalba lépő elnök értékelése szerint

• a magyar pénzügyi rendszer stabil alapokon áll,
• a bankok likviditása
• és tőkehelyzete továbbra is erős.

Mindez azonban nem lehet önmagában való.

Varga Mihály világosan elmondta, mit vár a bankoktól

Varga Mihály ugyanis egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a szektor pozitív mutatói megfelelő alapot adhatnak ahhoz, hogy a pénzintézetek egyrészt növeljék aktivitásukat a vállalati hitelezésben, másrészt pedig

a lakossági pénzügyi szolgáltatások árszintjét. 

„Az MNB kiemelt célja a pénzügyi stabilitás megőrzése, amelyben partnerként tekint a Magyar Bankszövetségre” – zárult kifejezetten baráti hangnemben a nemzeti bank nyilatkozata. Tény azonban, hogy az idén februártól a tranzakciós díjak valamennyi hazai banknál megemelkedtek, miután a tranzakciós illeték emeléséből eredő többletköltségeket áthárították a lakossági ügyfelekre.

Ennek háttere, hogy 2024. augusztus 1-jétől megemelkedett a szinte minden pénzügyi műveletet terhelő pénzügyi tranzakciós illeték mértéke. Emellett bevezették az új, kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket is a devizaváltásokra. Mindkét állami elvonást a banknak kell fizetnie, azonban a pénzintézetek mindezt továbbgörgethetik. A kormány egy korábbi rendeletében viszont kikötötte, hogy a lakossági ügyfelekre nézve 2024. december 31-ig tilos volt az illetékemelés áthárítását.

Amint a moratórium kifutott, a bankok lényegében azonnal átterhelték a költségeiket. Csakhogy nem csak ennyi történt a banki díjak esetében, legalábbis a gazdasági kormányzat észrevételei szerint a banki számladíjak is jelentősen emelkednek. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter március elején – Varga Mihály hivatalba lépésekor – be is jelentette, hogy ezt nem tartja indokoltnak, ezért ha kell, itt is lépni fognak.

Néhány nappal később pedig már speciális számlacsomagok kialakítását javasolta a nyugdíjasok és a családok számára. Arra kérte a Magyar Bankszövetséget, segítsen a koncepció kidolgozásában, mert fontos, hogy az érintettek számára megfizethető számlacsomagok jöjjenek létre.

Banki díjak: sikerülhet a csökkentésük

Azzal, hogy Varga Mihály a Magyar Nemzeti Bank vezetőjeként szintén kiállt a banki díjak csökkenése mellett, most megvalósult, hogy a fiskális és a monetáris politika egy irányba húz. Ennek pedig meg lehet a gyümölcse és végre tényleg mérséklődhetnek Magyarországon a banki díjak. Ha ez sikerül, Varga Mihály olyan területen érhet el eredményt, ahol a jegybanknak eddig nem sikerült.

A teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy a jegybank Matolcsy György alatt is tett lépéseket a lakossági fogyasztók védelme érdekében. Így például ebben az időszakban vezették be a fogyasztóbarát hiteleket, valamint a tudatos bankszámlaválasztással kapcsolatos fogyasztóvédelmi kampányát is indított.

Utóbbi azt mutatta be az ügyfelek tavalyi éves számlaköltségeiről január végéig kézhez kapott díjkimutatás és a jegybank Bankszámlaválasztó programja ajánlatainak összevetésével, hogy érdemes-e számlacsomagot, vagy – egyszerűsített ügyintézéssel – bankot is váltani. 

A megfizethető számlacsomagok létrehozására tettek javaslatot a bankok, ezt azonban Nagy Márton „nagyon gyengének” minősítette. A hét elején arról beszélt, hogy még ad egy-két hetet a megegyezésre és ha addig nem jön össze, akkor „sajnos szabályozni fogunk”.

Hogy hogyan, azt nem mondta el, de egy háttérbeszélgetésen felvetette, hogy van lehetőség az ársapkához hasonló intézkedés bevezetésére a szolgáltatási díjak esetén is. Ez már csak azért is indokolt lehet, mert a folyószámla-vezetés díjainál 30 százalékos drágulást tapasztalnak éves bázison, ami aligha indokolt. Sokkal inkább felmerül itt is az indokolatlan áremelés gyakorlata, amely ahhoz vezetett, hogy az infláción belül a pénzügyi szolgáltatások árindexe 13 százalékos emelkedést mutat.