Jó hír a háztartásoknak: kedvezőek az árrésstop hatásai – mutatjuk, mi az oka
Az év eleji folyamatok, valamint az árrésstop működése is megmutatta, hogy a kereskedelmi láncok több alapvető élelmiszer esetében is akár 40-50 százalékos árrést is alkalmaztak a beszerzési árakhoz képest, amelyet nem indokolnak gazdasági tényezők, emögött pedig elsődlegesen profitcélok húzódnak meg – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy az árrésstop feloldása esetén semmi nem akadályozná a láncokat abban, hogy visszatérjenek a korábbi gyakorlathoz, a legnagyobb szereplők között nincs elég erős verseny az alacsony árak fenntartásához. Emiatt arra lehet számítani, hogy ha feloldásra kerül az árrésstop, akkor is életben marad valamilyen szabályozás, hogy
biztosítva legyen a kormányzati cél, az élelmiszer-infláció 5 százalék alatt tartása.
Az élelmiszer és alkoholmentes italforgalom havi szinten 500 milliárd forint körül alakul, itt tehát egy 1 százalékos ármérséklés 5 milliárd forint körüli összeget hagy a magyar családoknál havi szinten – emelte ki, hozzátéve: a legutóbbi kormányzati bejelentések szerint az érintett termékcsoportokban 18,6 százalékkal csökkentek az árak a bevezetés óta. Az összesen 30 kiemelt élelmiszer a teljes élelmiszerkosár nagyságrendileg ötödét adja, így pedig az árcsökkenési hatás 3 százalékos lehet – számolva azzal, hogy más termékek esetében lehetett áthárítás. Forintban kifejezve ez tehát azt jelenti, hogy
- nagyságrendileg 15 milliárd forintot hagyhat havi szinten a háztartásoknál az árrésstop,
- amely összeg május végéig így megközelítheti a 40 milliárd forintot is.
Mennyire fenntartható az árrésstop?
Az árszabályozásra a vállalatok – ahogy az árstop esetében is láthattuk – többnyire a kínálat szűkítésével tudnak válaszolni, mondta Molnár Dániel azon kérdésünkre, hogy fenntartható-e az intézkedés. Az árrésstop ugyanakkor előírja, hogy az érintett termékekből mennyit kell minimum kínálni, amely biztosítja a zavartalan ellátást – tette hozzá. A boltok ugyan vezettek be korlátozásokat az egyszerre megvehető mennyiséget illetően, azonban ezek célja a viszonteladók kizárása, a meghatározott mennyiségek összhangban vannak az átlagos mindennapi bevásárlásokkal.
Az árrésstop működése az élelmiszeriparban nem okoz fennakadásokat, tekintve, hogy a beszerzési árakat nem érinti a szabályozás, bár a kereskedelmi láncok részéről megjelenhet a nyomás az árak mérséklésére
– jegyezte meg az elemző. Ezzel párhuzamosan a 10 százalékos árrés fenntartása biztosítja, hogy a kereskedőknél se keletkezzen veszteség a termékek értékesítése után. Ugyanakkor a költségek egy részét más termékeken, illetve egyes kiadások – ilyen például a marketing – lefaragásával kell előteremteniük a kereskedőknek, amelyet segít viszont, hogy a jövedelmi helyzet javulása nyomán a forgalom is növekszik.
Az elemző kiemelte, hogy a magyar háztartások jellemzően rendkívül árérzékenyek, sok esetben ez a legfőbb döntési szempont, megelőzve
- a minőséget
- vagy a származási helyet.
Emiatt az áremelkedések érdemben visszafoghatják a keresletet, óvatosságra inthetik a vásárlókat. Másrészről az áremelések a fogyasztók emlékezetében is jobban megmaradnak, a bizonyos termékek esetében bekövetkező árcsökkenéseket vagy az áremelkedés lassulását sokkal kevésbé veszik észre, amely tartósan alacsony fogyasztói bizalmat eredményez. A felmérések is jellemzően a magyar háztartások ezen sajátosságát tükrözik vissza. Hangsúlyozta, hogy a jövedelmi helyzet folytatódó javulása mellett a lassabb áremelkedést a háztartások előbb-utóbb a saját pénztárcájukon fogják tapasztalni, amely újabb lendületet ad majd a fogyasztásnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.