Már biztos: itt épül meg Magyarország következő fontos repülőtere – meglepő a helyszín, de régi tartozás

Immáron biztos tudható, hol épül meg Magyarország következő repülőtere, melyik helyszínen hajt végre fontos reptérfejlesztést a kormány. A beruházás nem újonnan kerül napirendre, de most már-már hivatalosnak tekinthető, hogy valóban sor kerül rá.   

A bejelentés némiképp váratlanul érkezett, néhány hete, amikor Lázár János hosszú utcai fórumot tartott Sarkadon. A mintegy tízezer lakosú Békés vármegyei településen az építési és közlekedési miniszter tucatnyi kérdést kapott, az egyik pedig a repülőtér-fejlesztésre vonatkozott.

Vidéki repülőterek Magyarországon

Elöljáróban érdemes felidézni, hogy tavaly ősszel megszületett az a kormányhatározat, amely a vidéki repülőterek fejlesztését is tartalmazza. Ez része a következő tíz év kormányzati beruházási koncepciójának. 

A kabinet rögzítette, hogy a légi közlekedés és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra-elemek fejlesztése útján növelhető egy adott térség tőkevonzó és gazdasági teljesítőképessége. Ebben kulcsfontosságú elemként nevezte meg a repülőtereket, amelyek fejlesztése viszont az elmúlt időszakban – néhány kivételtől eltekintve (Győr-Pér, Debrecen) – elmaradt.

A kormányhatározat megjelenésével tehát ez ügyben érdemi előrelépés következett be: a 2035. december 31-ig tartó programozási időszakra vonatkozó koncepció racionális és hatékony repülőtér-fejlesztési irányokat tartalmaz. Emellett szóló hangsúlyos érv, hogy

A megvalósítási terv egyik fontos pontja a vidéki városok megközelíthetőségének javítása, amely erősíti a helyi gazdasági fejlődést, valamint tőkevonzó képességet. A kormány megállapította, hogy Magyarországon – a földrajzi adottságok és geopolitikai helyzet okán – szükséges olyan repülőtér-fejlesztési irány meghatározása, amely racionálisan és hatékonyan szolgálja a gazdasági és társadalmi fejlődést, és egyben erősíti a versenyképességet.

Arra is kitért, hogy az infrastrukturális fejlesztéseken átesett repülőterek hatékony kihasználtsága nem képzelhető el a léginavigációs szolgáltató és a szabályalkotó-felügyeleti tevékenységek egyidejű, párhuzamos fejlesztése nélkül. Ezért ezeken a területeken is elengedhetetlenek a beruházások.

Az is világos elv, hogy a repülőterek fejlesztése során a prioritásokat

• a turisztikai,
• nemzetgazdasági
• és honvédelmi

koncepciókban megfogalmazott célok alapján kell meghatározni.

Magyarország következő repülőtere: itt indul az építés

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a kormány nem először szánja rá magát, hogy felélessze az egykor szebb napokat látott vidéki repülőtereket. A kérdés legutóbb 2021 végén volt napirenden, aztán a 2022 telén kitört ukrán háború és annak gazdasági hatásai ezt a projektet is befagyasztották.

Mostanra azonban ez már a múlt, amit az is bizonyít, hogy Lázár János április közepén Sarkadon konkrétumokkal állt elő. Közölte, hogy 

Ahogy az a Behir.hu beszámolójában is olvasható, az építési és közlekedési miniszter azt is elárulta, hogy a beruházás olyannyira előrehaladott, hogy már a tendereztetés (nyílt versenyeztetés) előtt áll. Közölte, hogy tízmilliárd forintot kellene a reptérre elkölteni annak érdekében, hogy Békéscsabának legyen egy repülőtere, ami az idetelepülő ipart kiszolgálja.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a békéscsabai repülőtérnek lesz személyszállítási és teherforgalmi tevékenysége is, de alapvetően nem kereskedelmi repülőtér lesz, „tehát nem Wizz Air-repülőgépek fognak leszállni”. Ennél egy kisebb légibázis jön létre azzal az alapvető céllal, hogy Békés vármegye gazdaságát támogassa és erősítse. Ez a rész az alábbi videóban 1 óra 7 perctől tekinthető meg.

A Békés Airport Kft. által üzemeltetett békéscsabai repülőtér Békés vármegye egyetlen aszfaltozott, hosszabb repülőtere, amely Békéscsaba és Gyula között, a 44. sz. főközlekedési út mellett található. A repülőtér két részre oszlik: kereskedelmi illetve sportrepülőtérre.

Előbbi szilárd burkolatú futópályával rendelkezik, de ennek hossza mindössze 1300 méter, szélessége pedig 30 méter. Tartoznak hozzá kiszolgáló gurulóutak és előterek, valamint az éjszakai használathoz fénytechnika. Ahhoz, hogy Békéscsaba Magyarország fontos repülőterévé nőhesse ki magát, elengedhetetlen a futópálya bővítése, hogy azt nagyobb gépek is használni tudják.

A Világgazdaság régebbi értesülései szerint néhány éve azt volt az elképzelés, hogy a futópályát 2500 méterre hosszabbítanák meg, hogy legalább az Airbus A320-as közepes utasszállító repülőgép vagy az annál nagyobb teherszállító légi járműveket is fogadhassa. Ezenkívül szó volt a fogadóépület modernizálásáról, illetve a javító-karbantartó rész korszerűsítéséről is.

Igaz, ennek a költsége biztosan meghaladná a Lázár János által frissen említett tízmilliárdos keretet, ezért kérdés, hogy pontosan mi valósulhat meg Békéscsabán. Azt megemlítette, hogy van Aradon, Debrecenben, Nagyváradon és Temesváron is repülőtér, tehát az érintett 150 kilométeres körzetben elég sok légikikötő megtalálható.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormánynak Békéscsabával szemben vannak adósságai, amelyeket a közeljövőben szeretnének törleszteni, így például fejlesztéseket és beruházásokat hozni a térségbe. Két fő irány van: az élelmiszeripar, a másik pedig a gépipari beszállítói hálózat. De harmadikként a hadiipar is reális lehet, hiszen az Airbus gyulai termelésével alapvetően ez már megtelepült itt. „A hadiipar lesz a következő tíz év slágere” – fogalmazott Lázár János.

Végezetül arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon sok tárgyalás zajlik, de nyilván befektetői döntés is kell a kormányzati szándék mellé.