Magyar gazdaság növekedése: óriásit hibáztak az elemzők Londontól New Yorkig és ez Budapesten fáj a legjobban

Az idei lesz a harmadik egymást követő év, hogy elmarad a várakozásoktól a magyar gazdaság teljesítménye. Hiába tervezett a Nemzetgazdasági Minisztérium 3,4 százalékos növekedéssel, az első negyedévi, rendkívül gyenge GDP-adatok után az elemzők 1–1,5 százalék közé saccolják a GDP-bővülés mértékét, sőt, a 2 százalék feletti növekedés is valóságos csoda kategóriának számít. Azaz pontosan az történik, mint egy évvel ezelőtt, amikor két hónap után módosítani kellett a növekedési pályát.

Emiatt aztán ismét megjelentek azok a hangok, amelyek módszeresen kritizálják Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, amiért nem születik pontos előrejelzés a várható GDP-növekedésről.

Növekedési jóslat: óriásit hibáztak az elemzők

Persze a miniszter a magyar gazdaságpolitika első számú irányítója, tehát a felelősség is az övé, ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik, hogy nem csak a tárcavezető lőtt mellé.

1. Tavaly októberben, amikor idehaza javában zajlott a költségvetés tervezése, a Nemzetközi Valutalap 2,9 százalékos bővülést várt 2025-re. A legutóbb áprilisban kiadott előrejelzésében már jóval borúsabban ítélte meg a magyar gazdaság és a régió idei teljesítményét, így már csak 1,4 százalékra korrigálta a növekedésünket.
2. Ugyanígy tett a Standard Poor’s, a New York-i székhelyű hitelminősítő intézet szintén októberben még pontosan 3 százalékos GDP-növekedést jósolt. Ehhez képest áprilisban 1,5 százalékra csökkentette a várakozását, miután a cégnél úgy látták, a vámháború negatívan befolyásolja az exportorientált közép-európai gazdaságok kilátásait.
3. Az összes elemzőház közül mégis a Fitch Ratings tévesztett a legnagyobbat, a londoni cég a magyar kormánynál is optimistább volt a 3,8 százalékos becslésével. Most pénteken érkező ítéletében ezt várhatóan lefelé fogja korrigálni.

Egy kivétel azért akad, az Európai Bizottság a szokásához híven rendre a legpesszimistább hazánkat illetően, tavaly őszi előrejelzésében 1,8 százalékos növekedést jósolt, a tavasziban már csak 0,8 százalékost. Hogy Brüsszel miért látja rendszeresen borúsan a hazai kilátásokat, esetleg az uniós források további elzárása, vagy valami egészen más miatt, nem tudni, ettől még tény, hogy a bizottság valamiért a magyar gazdaság esetében várja rendre a legalacsonyabb növekedést a visegrádi országok között, ami aztán vagy bejön, vagy nem.

Fontos ugyanakkor rögzíteni, hogy nem csak Magyarország esetében romlottak a kilátások az utóbbi hónapokban, a magyar gazdasággal ezer szálon kapcsolódó német gazdaságról is borúsabb képet festenek az elemzők:

• tavaly 1,3 százalékos növekedést várt Németország esetében az IMF, most már csak 0,3 százalékosat,
• az Európai Bizottság még ennél is rosszabb prognózist adott áprilisban, Brüsszel szerint stagnálni fog Európa legfejlettebb gazdasága, annak ellenére, hogy korábban 0,7 százalékos fellendülést várt.

Márpedig, ha valamit megtanultunk az elmúlt egy évben, az az, hogy a külső piacok és Németország szenvedése a magyar gazdaságot sem kíméli.

A kormány is nézi, hogy mit jósolnak a nagy cégek

Mindez a mi szempontunkból azért lényeges, mert a kormány sem hasraütésszerűen készíti el a makropályát, hiszen általában figyelembe veszi az elemzőházak által elkészített előrejelzéseket is. Ezt tökéletesen illusztrálja a 2024-es év, amelyet a magyar kormány 4 százalékos növekedéssel tervezett, majd két hónappal a német ipar földbe állása után ezt 2,5 százalékra módosította, míg végül a tényadat 0,5 százalékos lett.

Pedig 2023 nyarán még, amikor az infláció csökkenőben volt, és az ikerdeficit is épp eltűnt, a Fitch és a Standard and Poor’s is 3 százalékos, tehát erőteljes dinamikát jósolt a magyar gazdaságnak. Tehát ők se látták előre pontosan, hogy milyen változás áll be a magyar gazdaság külső keresletében.

Mindezt fontos érteni, amikor prognózisokról beszélünk. A geopolitikai konfliktusok vagy a vámháború olyan bizonytalansági tényezők, amelyek szinte megjósolhatatlanná teszik, hogy mi fog egy két hónap múlva történni, nemhogy egy év múlva. 

Az idei év eleje ennek bizonyítéka, az IMF például fél év alatt felezte meg a növekedési várakozásunkat.

Kedden jönnek a részletes GDP-adatok

Mindenesetre kedden egy fokkal okosabbak leszünk, hogy pontosan mi is húzta vissza a magyar gazdaság teljesítményét az év elején, ugyanis ekkor közli az első negyedéves részletes GDP-adatokat a Központi Statisztikai Hivatal. Az első három hónap az előzetes adatok alapján nem sikerült túl jól, 

• éves bázison 0,4 százalékkal, 
• míg negyedéves alapon 0,2 százalékkal zsugorodott a GDP. 

Ezek után szinte biztosra lehet venni, hogy lőttek az idei kiugró GDP-növekedésnek. Ebben pedig továbbra is ugyanazok a tényezők játszanak szerepet, mint korábban: 

Ráadásul nem elég, hogy az erőtlen európai konjunktúra egy éve visszafogja az ipart, újabban már a beruházások is látványosan visszaestek. Ezért döntött úgy a Nagy Márton vezette szaktárca a múlt héten, hogy a Demján Sándor Program 1+1 beruházási programelemében lényegében minden pályázatot befogadtak. Mindenesetre most abban lehet leginkább bízni, hogy a következő hónapokban a belső fogyasztás megtámogatja majd a növekedést, addig, amíg a külső piacaink nem állnak helyre, a fogyasztás erőltetésén keresztül tudja stimulálni a gazdaságot.