Ne várjuk a vasútvállalatoktól a vasúti pályák fenntartását!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA folyamatban lévő beruházásokkal együtt 2026 végére várhatóan körülbelül 1800 milliárd forint értékű vasúti pályát a MÁV Pályaműködtetési Zrt. (MÁV PM) és a GYSEV Zrt. üzemelteti. Feldmann Márton, a Prolan Zrt. vasút-automatizálási üzletág-igazgatója azt vette sorra legújabb bejegyzésében, hogy a két társaság milyen költségek és bevételek mellett igyekszenek fenntartani a pályákon a biztonságos és megfelelő műszaki színvonalú közlekedtetést.
- A MÁV PM 2025-ben 467,6 milliárd forintért üzemeltette a rá bízott nagyvasúti pályákat,
- a GYSEV 44,7 milliárdból,
- a kettő együtt összesen 512,4 milliárdból.
- Az anyagjellegű ráfordítás, a vásárolt szolgáltatás, az energiaköltség és mások együtt 211,5 milliárd forintot tettek ki.
- Ez adta a költségek 41 százalékát.
- A személyi jellegű ráfordítások, bérek, járulékok további 195,7 milliárd forintot vittek el, ezekre teljes kiadás 38 százaléka jutott.
Az állam tudomásul veszi, hogy csökken a pályák értéke
A pályavasúti társaságok legfontosabb üzleti bevétele a vasúti pálya használatának díja. A Ez nem más, mint a vasúthálózatot igénybe vevő személy- és áruszállító társaságok vonatainak közlekedtetéséből származó bevétel. Ez az alap-, a járulékos- és a kiegészítő szolgáltatások díjaiból áll össze az autópályadíjakhoz hasonlóan, csak kicsit komplexebb számítási módszertan szerint. Ez adta tavaly a teljes bevétel 42 százalékát. A többi bevétel kisebb részben bérleti díjakból, nagyobb részben az állami költségtérítésből, illetve a pálya értékcsökkenésének megfelelő, állam által elengedett visszapótlási kötelezettséggel egyenlő egyéb bevételből áll. Mivel a pályaműködtetőknek nincs annyi pénzük, hogy a pálya értékcsökkenését visszapótolják, azaz megőrizzék a kezelt vagyon értékét, az állam ezt a követelését 2015 óta elengedi. Azaz tudomásul veszi, hogy úgy bízta rá a vasúti pályákat a pályaműködtetőkre, hogy azok értéke folyamatosan csökken.
Ráadásul a pályaüzemeltetés bevételein belül mindössze 9 százalék a valóban piaci bevétel.
Ausztriában is van bőven költségtérítés
Az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) pályaműködtető társaságának üzemeltetési költségvetése körülbelül a háromszorosa a teljes magyar hálózaténak (4,38 milliárd euró) – mutat rá a szakember. A vasúttársaságoktól a teljes költség 29 százalékát fedező bevételre tesznek szert, a költségtérítések 54 százalékot tesznek ki. Vagyis a több mint háromszoros üzemeltetési költségből a vonatközlekedtetési bevételek kisebb részt tesznek ki, mint Magyarországon, miközben az állami, tartományi költségtérítés néhány százalékponttal nagyobb részt képvisel. A személyi jellegű ráfordítások 32 százalékkal, az anyagjellegű és üzemeltetési költségek 31 százalékkal, és az értékcsökkenés 23 százalékkal emelhetők ki. Nagy csodák tehát nincsenek, nem az arányok torzulása adja a különbséget, hanem a volumen maga.
Ausztriában tavaly naponta átlagosan
- 5636 személyszállító
- és 1004 tehervonat
közlekedett. Magyarországon mindkettőből jóval kevesebb:
- személyvonatból 3196,
- tehervonatból 312.
A vasúti pálya fenntartásának, üzemeltetésének költségeit aligha lehet megfizettetni a használókkal.
Az egy kilométerre vetített közlekedtetési költségek alapvetően megfeleltethetők egymásnak. A nagy különbség az, hogy ugyanazért a pénzért milyen szolgáltatást kap egyik és milyet a másik országban a vasútvállalat.
A ráfordítások alapvetően tükrözik egy kormánynak vagy a társadalomnak a vasúthoz fűzött érdekeit, élhető környezettel kialakított viszonyát. A vasútra tehát áldozni kell, ha színvonalas szolgáltatást szeretnénk, és ennek mértéke már költségvetési kérdés: miből, minek a terhére, esetleg milyen új forrásból?
