Politikamentesítés vagy hatalomátvétel? Kamarai biztos, leváltott vezetők – forrnak az indulatok az agrárkamarában
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÉles hangvételú közleményben reagált a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) arra, hogy az Országgyűlés kedden elfogadta az agrárkamara működését átalakító törvénymódosítást. Az érdekvédelmi szövetség álláspontja szerint a jogszabály minden, csak nem politikamentes: a szervezet meglátása szerint, a változtatásokkal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közvetlen kormányzati felügyelet alá kerül.
A törvény szigorítja a kamarai tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, átalakítja a választási rendszert, és létrehozza a kamarai biztos intézményét. Amennyiben az országos elnökség a tisztségek megszűnése miatt határozatképtelenné válik, az új vezetők megválasztásáig a biztos egy személyben gyakorolhatja az elnökség jogköreit. A parlamenti döntést megelőző vitáról és a javaslat fő elemeiről a Világgazdaság is beszámolt korábban.
Visszamenőlegesen avatkoznak be a agrárgazdasági kamara működésébe
A gazdaszervezet egyik legsúlyosabb kifogása, hogy az új összeférhetetlenségi szabályok következtében idő előtt megszűnhet a jogszerűen megválasztott kamarai tisztségviselők jelentős részének mandátuma. A Magosz ezt visszamenőleges jogalkotásnak tartja, amely jogállamisági és alkotmányossági kérdéseket is felvet. A volt, vagy jelenlegi polgármesterek kizárása a megyei szervezetek vezetéséből is éles kritikákat vetett fel. Pócs János fideszes képviselő erre a parlamenti felszólalásában reagált, rámutatva, hogy ezzel a legnagyobb helyismerettel rendelkező szmeélyeket zárjék ki a rendszerből. Szél István, a Csongrád-Csanád Varmegye kamarai szervezetének elnöke is reagált a jogszabályra, rávilágítva, hogy bár politikai kötödése nincs, polgármester is volt korábban, így a jövőben már nem töltheti be ezt a tisztséget, függyetlenül attól, hogy családj több száz évre visszamenőleg gazdálkodik.
A közlemény szerint az érintett tisztségviselők nem csupán a kamara irányításában vettek részt, hanem
- helyben segítették a gazdálkodókat támogatási, földügyi és hatósági ügyekben,
- valamint képviselték érdekeiket a kormányzati döntéshozók előtt.
Leváltásuk ezért a szervezet szerint nem egyszerű személycsere, hanem a kamarai érdekképviselet erejének gyengítése lehet.
A Magosz már a tervezet nyilvánosságra kerülésekor arra figyelmeztetett, hogy a miniszteri felügyelet és a kamarai biztos tervezett jogkörei korlátozhatják a köztestület önkormányzatiságát. A korábban megfogalmazott jogi és adatvédelmi kifogásokról részletesen írt a Világgazdaság az agrárkamarai módosítás ellentmondásait bemutató cikkében.
Az adatkezeléssel is lehetnek gondok
Különösen vitatott kérdés a miniszter ellenőrzési jogosultságának kiterjesztése a kamarai tagnyilvántartásra. A Magosz értelmezése szerint ez hozzáférést teremthet a tagok személyes adataihoz, ami nemcsak a politikamentesség ígéretével áll ellentétben, hanem adatvédelmi aggályokat is felvethet.
Azt azonban, hogy az új szabályozás tényleges alkalmazása sérti-e az uniós általános adatvédelmi rendeletet, végső soron adatvédelmi hatósági vagy bírósági eljárás állapíthatná meg. A jogalkotói felhatalmazás önmagában ezért még nem jelenti automatikusan a GDPR megsértését, de az adatokhoz való hozzáférés céljának, terjedelmének és garanciáinak arányosnak kell lennie.
A kormány ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy az átalakítás célja az átláthatóbb, szakmaibb működés, a politikai és szakmai szerepek elválasztása, illetve az ágazatok arányosabb képviselete. A kamarai biztos kinevezését pedig a szervezet működőképességének fenntartásával indokolja arra az időszakra, amikor az elnökség esetleg határozatképtelenné válik. A kabinet érveléséről a Világgazdaság korábbi cikkben olvashatók további részletek.
Választási szövetség helyett új rendszer jön
A módosítás ágazati alapokra helyezné a kamarai képviseletet. A MAGOSZ szerint azonban ezt az arányosságot eddig is biztosította az általa vezetett, közel húsz szakmai szervezetet összefogó választási szövetség. Ebben többek között a baromfi-, gabona-, gyümölcs-, bor-, erdészeti, méhészeti, állattenyésztési és biogazdálkodási ágazat szervezetei vettek részt.
A gazdaszervezet attól tart, hogy a tisztségviselői díjazás megszüntetése elsősorban nem a kamara költségeit csökkenti érdemben, hanem a kisebb gazdálkodók közéleti szerepvállalását nehezíti meg. Azok ugyanis, akik saját gazdaságuk működtetése mellett vesznek részt az érdekképviseletben, nehezebben tudják majd vállalni az ezzel járó munkát, így a nagyobb vállalkozások képviselői kerülhetnek előnybe.
Bóna Szabolcs korábbi szerepe is előkerült
A Magosz arra is emlékeztetett, hogy Bóna Szabolcs agrárminiszter korábban hosszú éveken keresztül maga is részt vett a kamara munkájában. A Világgazdaság korábbi feltárása szerint 2013-tól a NAK Győr-Moson-Sopron vármegyei szakmai osztályának tagja, 2017-től pedig országos küldött volt, és tisztségét 2026 áprilisának végéig töltötte be.
Ez idő alatt több kamarai költségvetést és választási szabályt is támogatott. A miniszter korábbi szerepéről és mostani kritikáinak ellentmondásairól a Világgazdaság részletesen beszámolt.
Bóna Szabolcs korábban azzal indokolta a teljes átalakítás szükségességét, hogy a NAK politikai csatározások színterévé vált, választási rendszere nem elég demokratikus, gazdálkodását pedig át kell világítani. Az új választási szabályok mellett szigorúbb összeférhetetlenséget, a tagdíjak felülvizsgálatát és a politikai, illetve szakmai szerepek szétválasztását ígérte. Erről a miniszter júliusi interjújában beszélt részletesen.
A vita így a törvény elfogadásával sem zárult le. A legfontosabb kérdés most az, hogy az új rendszer valóban szélesebb és arányosabb gazdaképviseletet teremt-e, vagy – ahogyan a MAGOSZ állítja – egy kisebb érdekérvényesítő képességű, a mindenkori kormányzattól erősebben függő agrárkamara jön létre.
