Állampapír: a kamat számít, nem a hőség – fogják Magyar Péter kezét az euró felé vezető úton, fellélegezhet a kormány

Veszélyes figyelmeztető jelnek látszott, amikor két hete az Államadósság Kezelő Központ nem tudta eladni az összes felkínált papírt kéthetente tartott államkötvény aukcióin. Ma azonban kiemelkedően erős kereslet mellett tartották meg ugyanazoknak a papíroknak az aukcióit: felléleghezhet a kormány, hiába jelent meg számára friss gazdasági és költségvetési kihívásként a hőhullám okozta energiahiány. Van egy valószínű külföldi és egy lehetséges belföldi segítője.

Két hete olyan alacsony volt a kereslet, hogy a felkínált három papír közül az ötévesből egyáltalán nem is adott el az ÁKK. 

Ezt akár lehetett a kormány eurótervével szembeni kezdődő türelmetlenség jeleként is értelmezni, mert ilyen nem történt máshol Európában, ha a német Bundok iránti kereslet is csökkent is ugyanakkor: a cseh aukciók ugyanakkor erősek voltak.

A most történtek azt az értelmezést erősítik meg, hogy a magyar államkötvények piacát a nemzetközi hullámok mozgatják, csak másokénál erősebben, amit azt a forint esetében már megszoktuk. És van még egy lehetéges tényező.

Állampapír: az aukciókon a keresletben két hete durva visszaesés, most durva emelkedés mutatkozott

A csütörtöki aukciókon a következő történt. 

Az ÁKK 15 milliárd forint értékben ajánlott fel 3- és 5-éves államkötvényt is és 20 milliárdnyi 10-évest. 

Ehhez képest 

• a 3-évesre 63,7 milliárd volt a kereslet, 
• a két hete malőrbe futott ötévesre 114,5 milliárd,
• a 10-évesre pedig nem kevesebb mint 140,9 milliárd forint.

Az ÁKK így sokkal többet adott el a papírokból, mint amit eredetileg felkínált: a 3-évesből 30, az 5-évesből 56,5 milliárdnyit, a 10-évesből pedig 70 milliárdnyit. Ez azt jelenti, hogy a kereslet a rejtélyes júliusi fiaskó után a hurráoptimista júniusi közelébe tért vissza. Akkor az hajtotta, hogy az új kormány megígérte az euró gyors bevezetését Magyarországon.

Az euróövezeti államkötvény hozamok márpedig alacsonyabbak a magyarnál: magas hozamú papírt addig kell venni, amíg van, kivéve ha túl nagy a kockázata.

A hozam csökkent, de jóval magasabb az euróövezetinél, és láthatóan ez újra étvágyat gerjeszt

Magyarország sokat nem haladt előre az euró felé az elmúlt hetekben, a kockázatokat növelte a helyi energiakrízis. 

A kettősséget a Világgazdaság is elemezte előzetesében, a külföldi pénzügyi piaci befektetők pedig most helyretették, jelenleg hova helyezik a súlyokat. 

A csütörtöki aukciós eredmény arra utalhat, hogy a magyart kötvények iránti keresletet elsősorban nem a kockázatérzékelés mozgatta az elmúlt hetekben, hanem a nemzetközi trendek – ugyanakkor még mindig figyelmeztető lehet, hogy rosszabb időkben bennünket jobban elkerülhetnek a befektetők, mint másokat.

A magyarral egyidőben tartott európai aukciók tanúsága szerint a piacra visszatért a hozaméhség. Az ÁKK az erős kereslet hatására mág alacsonyabb hozham mellett tudott eladni sok kötvényt, mint két hete keveset: a hároméves papír aukciós átlaghozama 5,48-ról 5,31 százalékra csökkent, a 10-évesé 5,56-ról 5,37-re.

Ezek a szintek azonban még így is jóval magasabbak, mint amit más európai aukciókon el tudtak érni a befektetők: az ötéves spanyol papír például 3,005 százalékos hozamon kelt el, szemben a magyar papír 5,36 százalékos átlagával.

Magyar eurócsatlakozás: újra és újra elővehető téma, gyenge pontokkal

A magyar túlkereslet a felajánlott mennyiséghez képest mindenképpen kiemelkedő, ugyanakkor fontos lábjegyzet, hogy a múltkori esetből okulva az ÁKK eleve viszonylag alacsony mennyiségeket ajánlott fel. 

Ha a keresletet a ténylegesen eladott mennyiséghez mérjük, akkor körülbelül kétszeres szorzó jön ki, ez pedig valamivel alacsonyabb a csütörtöki spanyol aukciókon látott hányadosnál, illetve a Párizsban kialakultaknál, sőt a franciáknál majdnem négyszeres szorzó is kialakult egy papírra, a 10-évesre.

Az ING jegyzete szerint a keresletnek az használ az állampapírok piacán, hogy bár a remény a Hormuzi-szoros újranyitására visszább szorította az olajárakat, alapvetően még mindig magasak, minél tovább magasak, annál nagyobb a veszélye, hogy többlet inflációt okoznak, és a valószínűsége, hogy az Európai Központi Bank feljebb tolja a kamatokat.

A bankház elemzői pont a magyar aukciót követően tettek közzé egy újabb jegyzetet, a következő bevezetővel:

Miközben az állampapírpiac is időt adott a kormánynak, legalábbhis egyelőre, az előrejelzésnek vannak gyenge pontjai. 

1. Az egyik: nem tudni előre, valóban meggyőzi-e a befektetőket az euróterv, amely úgy készül, hogy közben a kormány azt ígérte: nem tartalmaz majd megszorításokat. 
2. A másik: valamelyest visszavonult az olaj ára, de hogyan alakul a következő hónapokban: ember legyen a talpán, aki megjósolja.

Egy belföldi tényező is ráerősíthet a hullámokra

Az ÁKK idei aukcióin, ha messzebbre tekintünk vissza, egyébként sem előzmény nélküliek a hatalmas hullámhegyek és hullámvölgyek.

Erre az állampapírpiac szempontjából meglehetősen "vaskos" belföldi híráramlás mellett bőven ráerősíthet egy másik hazai tényező is: a nagy állampapírlejáratok. Ilyenkor nem szokatlan jelenség, hogy a felszabaduló pénzt a lejárat környékén, akár előre is, újra befektetik ugyanott, hacsak ki nem ábrándultak valami okból.

Példa lehet erre a választások utáni első csütörtöki aukciós nap, amikor egy többnapos másodpiaci ralit követően hatalmas, a mostanit is meghaladó méretű kereslethullám érkezett. Alig egy héttel később járt le a 2026/E államkötvény, amiből 743 milliárdnyi volt még a piacon.

A 2026/F-ből augusztus 26-án 587 milliárd forintnyi jár le. Az még három hét, de aki nagy likvid pénzösszegeket képes mozgatni, annak számára talán nem lehetetlen, hogy akár ennyivel előrehozva fektesse be. Különösen ha arra számít, hogy később már csak akár jóval alacsonyabb hozammal juthat magyar papírokhoz. Októberben egyébként lesz egy még nagyobb lejárat is. Ekkortájt ismerheti meg a közönség és Brüsszel az új kormány költségvetési és euróbevezetési terveinek részleteit.