Állampapír: a dráguló üzemanyag és a gyilkos hőség sem hatotta meg a magyarokat – nincs riadalom a lakossági piacon, hiába a figyelmeztetés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHa úgy felszökik az állampapírok iránti kereslet, mint három hete, lehet aggódni, hova pottyan vissza utána. Közzétette legfrissebb számait a lakossági vásárlásokról az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), és az derült ki: sem a kamatok csökkenése, sem a frissen jelentkező inflációs aggodalmak nem tudtak a kereslet útjába állni.
A Központi Statisztikai Hivatal pénteken teszi közzé júliusi inflációs adatait, ezekből kiolvasható lesz az is: van-e esély, hogy Varga Mihály Magyar Nemzeti Bankja folytatja-e a kamatcsökkentések folyamatát.
Az euróövezetinél is sokkal jobban kézben tartott magyar infláció alacsony szintje tette lehetővé, hogy Varga Mihályék a nemzetközi trenddel is szembe haladva egyre lejjebb vigyék a kamatokat.
Ezt örömmel követte saját kamataival az ÁKK, csökkentve az állam költségeit. A lakossági megtakarítók azonban bánatosan tapasztalhatták, hogy a Fix Magyar Állampapíron (a FixMÁP) már csak 5,5 százalék kamatot kínál, pedig pár hónapja még 7 százalékot is lehetett rajta kapni.
Állampapír: az értékesítés pont ugyanott van, ahol pár hete
Amikor az ÁKK bejelenti, hogy az értékesített FixMÁP sorozatát alacsonyabb kamatozásúra cserélni, logikusan roham indul a maradák magas kamatú papírokért. A legutóbb ez három hete történt.
Az is logikus, hogy a rákövetkező héten visszaesik a kereslet. Ez is történt:
- az ÁKK azon a héten csak 74 milliárd forint összértékű állampapírt értékesített,
- 136 milliárdos felfutás után.
- Ma az erre következő hét, azaz a múlt hét számait közölték: ez még alacsonyabb, 62 milliárd forint, amiből 35 milliárd volt a fix kamatozású FixMÁP.
Ez azért nem vészes, mert az összértékesítés a megelőző hetek 60 milliárd forint körüli értékeire tért vissza. Közben olyan dolgok történtek, mint az iráni fegyverszünet összeomlása, az MNB újabb kamatcsökkentése, vagy az államcsőd fenyegetésének felemlegetése Magyar Péter miniszterelnök által (amit bizarr mód senki sem vett komolyan).
A külföldiektől már érkezett figyelmeztető jelzés
Ha a háztartások a most elérhető kamatot az állampapírok biztonságossága ellenére is túl alacsonynak ítélnék meg más befektetésekhez – például a banki kamatokhoz – képest, a "lábukkal szavaznának". Az ÁKK az intézményi befektetőknek kéthetente tartott államkötvény-aukcióin már kapott jelzést, hogy a külföldiek megelégelték az elmúlt hónapok hozzamcsökkenését.
Ehhez képest a lakossági piacon a jelek szerint nincsen riadalom. A kamatcsökkentés mellett az is okozhatná, ha attól rettegnének: úgy felszökik az infláció, hogy "megeszi" az amúgy is soványabb kamatot. Egyelőre ilyen érzelmek sem kerültek a felszínre az értékesítési adatok tanúsága szerint, holott az iráni fegyverszünet összeomlása során az üzemanyagárak emelkedni kezdtek.
Emellett az élelmiszer- és energiaárakat tekintve nem megnyugtató a hőhullám és az aszály sem, amelynek nyomán
- Európa-szerte csökkenhet a termés,
- nehezedik az áruk és alapanyagok vízi szállítása,
- Magyarországon és Romániában pedig energiahiány beütése a félelem.
A KSH júliusi inflációs adata az utóbbiakat még nem vehette teljes mértékben számba. Az állampapírok vásárlásaiban akár már meg is jelenhettek volna az aggodalmak, de ezek egyelőre nem látszanak. Ha már látszanának, az feltehetően az MNB-t is elgondolkodtatná.
