Paks leállása után a magyar gyárak kerültek célkeresztbe: a forintot is magával ránthatja az energiaválság
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA paksi atomerőmű kiesése elsősorban a nettó exporton keresztül ronthatja Magyarország harmadik negyedéves gazdasági teljesítményét. A megugró energiaimport önmagában akár több tizedszázalékponttal is lassíthatja a GDP növekedését, amelyre az ipari termelés és az export visszaesése további teherként rakódhat rá – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője.
A gazdasági veszteség nagyságát alapvetően az dönti el, hogy meddig maradnak érvényben a fogyasztáskorlátozások, milyen napszakokra terjednek ki, illetve a vállalatok mennyire tudják összeegyeztetni az energiafelhasználás csökkentését a megszokott üzletmenettel. Néhány napos zavar még kezelhető lehet
- a műszakok átszervezésével
- és a készletek felhasználásával,
az elhúzódó leállás azonban már tartós következményekkel járhat.
A válság a legkevésbé rosszkor érte el az ipart – ha lehet ilyet mondani
Augusztus eleve különleges hónap a magyar iparban. A nyári leállások és a szabadságolások miatt a termelés egy átlagos évben is 10–15 százalékkal elmarad egy szokásos hónap teljesítményétől. Molnár Dániel szerint ebből a szempontból – öröm az ürömben -, hogy a legkevésbé rosszkor érkezett az energiaválság. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy hatása ne jelenne meg az ipari statisztikákban. Az augusztusi adatokon mindenképpen nyomot hagy majd a rendkívüli helyzet, annak mértékét azonban egyelőre nem lehet pontosan meghatározni.
A döntő kérdés az lehet, hogy az energiafelhasználás korlátozása megmarad-e a délután öt óra utáni időszakra. Ebben az esetben a vállalatok egy része a korábbi műszakokban felpörgetheti a termelést, és részben alkalmazkodhat az esti fogyasztáscsökkentéshez.
Ha viszont szélesebb időszakra vagy több vállalatra kell kiterjeszteni az intézkedéseket, az már komolyabb termeléskiesést okozhat. A különböző iparágak mozgástere azonban jelentősen eltér, mivel nem minden gyártási technológia teszi lehetővé a műszakok vagy a termelési időszakok rugalmas átszervezését.
Ezek az iparágak lehetnek a legsérülékenyebbek
Az energiafelhasználás csökkentéséből minden területnek ki kell vennie a részét, a figyelem azonban kiemelten az energiaintenzív iparágakra és a nagy kapacitású termelőszegmensekre irányulhat.
A legsérülékenyebb ágazatok közé tartozhat:
- a vegyipar,
- az alapanyaggyártás,
- a gyógyszergyártás,
- az akkumulátoripar,
- a járműgyártás,
- valamint a számítógépgyártás.
Molnár Dániel hangsúlyozta, az alkalmazott technológiától függ, hogy az egyes szegmensek mennyire rugalmasan tudják alakítani a termelésüket és ezzel együtt az energiafelhasználásukat.
Egyes üzemek a műszakok átszervezésével vagy a későbbi kapacitások növelésével visszahozhatják az elmaradást. Más ágazatokban viszont a gyártási folyamatok leállítása és újraindítása is időigényes, ezért a fogyasztás csökkentése közvetlenül és gyorsan megjelenhet a kibocsátásban.
Az sem mindegy, hogy az energiafelhasználás visszafogása tényleges gyárleállást jelent-e, vagy a vállalatok kevésbé lényeges fogyasztások elhalasztásával, a műszakok áthelyezésével és más takarékossági intézkedésekkel is teljesíteni tudják az elvárásokat.
A nettó exporton keresztül kaphatja a legnagyobb ütést a GDP
A paksi atomerőmű kiesése miatt jelentősen megugorhat Magyarország villamosenergia-importja. Ennek hatása a GDP-ben elsősorban a nettó export romlásán keresztül jelenhet meg a harmadik negyedévben. Molnár Dániel hangsúlyozta, hogy
a többlet-energiaimport akár több tizedszázalékponttal is lassíthatja a gazdasági növekedést. Erre rakódhat rá másodlagos hatásként az ipari termelés visszaesése, amely az exportban is megjelenhet.
Magyarország így két irányból kerülhet nyomás alá: miközben több villamos energiát kell külföldről beszereznie, az ipari korlátozások miatt kevesebb feldolgozóipari terméket exportálhat. Ez együttesen ronthatja a külkereskedelmi mérleget és fékezheti a GDP növekedését. A gazdasági következmény nagysága ebben az esetben is a válság tartósságától függ. Rövid leállásnál az iparban rendelkezésre álló kapacitások lehetőséget teremthetnek arra, hogy
a vállalatok akár már szeptemberben bepótolják a kiesett termelést.
Ebben a forgatókönyvben a nettó export várhatóan csak átmenetileg húzná vissza a gazdasági növekedést. Ha azonban az energiaválság elhúzódik, és tartós ipari korlátozásokra lesz szükség, jóval kedvezőtlenebb folyamat indulhat el.
A készletek egy ideig elfedhetik a termeléskiesést
Az iparban van a legnagyobb esély arra, hogy az átmeneti termeléskiesést a helyzet rendeződése után pótolják. A vállalatok ugyanis a készletszintek függvényében akkor is folytathatják az értékesítést, amikor az adott időszakban kevesebbet termelnek.
A készleteket azonban később vissza kell tölteni, ezért a gyáraknak a válság elmúltával növelniük kell a termelésüket. Ez a hatás a teljes beszállítói láncon végigmehet: a nagyvállalatok megrendeléseinek átmeneti csökkenése először visszafoghatja a beszállítók teljesítményét, majd a termelés újraindításakor megugorhat a kereslet az alkatrészek és szolgáltatások iránt. A rövid kiesés tehát nem feltétlenül jelent végleg elvesző termelést. Ehhez azonban arra van szükség, hogy
a vállalatok rendelkezzenek szabad kapacitással, a megrendelések megmaradjanak, és a termelést később valóban vissza lehessen pótolni.
Minél tovább tart a válság, annál kisebb az esély a teljes korrekcióra. Több hónapos leállás esetén a nagy multinacionális vállalatoknál előtérbe kerülhet a gyárak közötti munkamegosztás átalakítása.
A megrendeléseket más országok üzemeibe irányíthatják át, ami tartós veszteséget okozhat a magyarországi gyáraknak és beszállítóiknak.
Molnár Dániel szerint szélsőséges esetben, különösen akkor, ha nem látszik tartós megoldás az energiaellátási problémára, a nagyvállalatok a magyarországi jelenlétüket is felülvizsgálhatják.
Ez már nem csupán egyetlen gyenge ipari hónapot jelentene. A termelés tartós áthelyezése a beruházásokra, az exportra, a beszállítói hálózatokra és a foglalkoztatásra is hosszabb távú hatást gyakorolhatna.
Átmenetileg romolhat a külkereskedelmi mérleg
A külkereskedelmi mérlegben alapesetben átmeneti romlás várható. A paksi termelés kiesése növeli az energiaimportot, miközben az ipari korlátozások az exportált termékek mennyiségét is csökkenthetik.
Ha az atomerőművet rövid időn belül újra lehet indítani, az importvolumen mérséklődhet, a gyárak pedig később bepótolhatják az elmaradt termelésük egy részét. Ebben az esetben a külkereskedelmi mérleg romlása is átmeneti maradhat. Az elhúzódó válság viszont már
- tartósan magasabb energiaimportot
- és gyengébb ipari exportot
eredményezhet. Ez nemcsak a GDP-t fékezné, hanem Magyarország külső egyensúlyi helyzetét is ronthatná. A folyó fizetési mérleg romlása a pénzügyi piacokon is megjelenhet, mivel az ország növekvő külső finanszírozási igénye kedvezőtlenül befolyásolhatja Magyarország kockázati megítélését.
A költségvetésnek is pluszkiadásokkal kell számolnia
Az energiaválság az államháztartást sem hagyja érintetlenül. A paksi atomerőmű olcsóbb termelését drágább importtal kell helyettesíteni, miközben a lakossági energiaárak változatlan szinten tartása többletkiadást okozhat a költségvetésnek.
Ehhez hozzáadódnak a védekezés közvetlen költségei. Az energiaellátás biztosításához szükséges rendkívüli intézkedések, a pótlólagos beszerzések és az infrastruktúra működtetése egyaránt növelhetik az állami kiadásokat.
A költségvetési hatás mértéke szintén attól függ, meddig tart a paksi termelés kiesése, mennyi áramot kell külföldről megvásárolni, és milyen áron sikerül biztosítani a szükséges mennyiséget.
Rövid válság esetén átmeneti pluszkiadással lehet számolni. Tartós leállásnál azonban a drága import és az ipari termelés visszaesése egyszerre ronthatja az államháztartás helyzetét.
Augusztusban még jöhet az MNB kamatcsökkentése
A gazdasági növekedés lassulása és az energiapiaci árnyomás ellentétes irányú követelményeket támaszthat a Magyar Nemzeti Bankkal szemben. A gyengébb gazdasági teljesítmény a monetáris lazítás mellett szólhat, a forint gyengülése és az energiaárak emelkedése viszont szűkítheti a kamatcsökkentés mozgásterét.
Molnár Dániel várakozása szerint az augusztusi kamatcsökkentés még megvalósulhat.
Az inflációs adatok egyelőre nem indokolják a kamat tartását, az MGFÜ előrejelzése szerint pedig a júliusi fogyasztóiár-index is a jegybank toleranciasávja alatt alakulhat. Szeptembertől azonban továbbra is jelentős a bizonytalanság. Ezt nem kizárólag a magyar energiaválság, hanem
- az iráni háború,
- a világpiaci energiaárak
- és a nagy jegybankok monetáris politikája
is befolyásolja. Ha az Európai Központi Bank az erősödő inflációs nyomás miatt újabb szigorításra kényszerülne, az az MNB mozgásterét is korlátozná. A magyar jegybanknak ugyanis a hazai gazdaság állapota mellett
- a forint kamatelőnyét
- és az árfolyam stabilitását
is figyelembe kell vennie. Az MGFÜ alappályája továbbra is azzal számol, hogy az év végéig 5 százalékra csökkenhet a jegybanki alapkamat. Molnár Dániel szerint azonban az energiaválság következtében megerősödtek az ezt az előrejelzést övező negatív kockázatok.
Elhúzódó válság esetén a forint sem úszhatja meg az energiaválságot
A forint piacát jelenleg turbulens nemzetközi és hazai környezet jellemzi. Az aszály gazdasági következményei és a növekvő energiaimport az iráni háborúval, az olajárak mozgásával és a nagy jegybankok döntéseivel együtt alakítják az árfolyamot.
A hét végén az euró árfolyama elérte a 365 forint körüli szintet. Ezt követően az OPEC kitermelésnövelési bejelentése, valamint az amerikai–iráni megbeszélések folytatásáról szóló hírek nyomán csökkentek a világpiaci olajárak, ami a forint árfolyamában is korrekciót hozott.
Black out: a paksi hírekre kiütötték a forintot is
Havi mélypontja közelébe esett a magyar fizetőeszköz kurzusa. A paksi leállás és az újra emelkedő olajárak árnyékában lefordult a forint.
Molnár Dániel szerint elhúzódó energiaválság esetén a folyó fizetési mérleg romlása Magyarország kockázati megítélését is kedvezőtlenül érintheti. Az elemző szerint
ez forintgyengüléshez vezethet, különösen akkor, ha a hazai problémák ismét turbulens geopolitikai környezettel társulnak.
Konkrét árfolyamszintet nem lehet meghatározni, amely önmagában jelezné, hogy tartós gyengülési folyamat kezdődött. A gyors árfolyamromlás és a technikai támaszszintek azonnali letörése azonban mindenképpen intő jel lehet.
A forint kilátásai szempontjából az is fontos kérdés, hogy az MNB visszahozza-e a június végén kivezetett eszközét. Ez korábban az energiaimportőrök számára biztosította a szükséges devizafedezetet, mérsékelve az energiabeszerzésekhez kapcsolódó nagyobb devizavásárlások árfolyamhatását.
Az idő dönti el, mekkora árat fizet Magyarország
A paksi leállás gazdasági következményeinek súlyossága elsősorban a válság időtartamától függ. Ha az energiafelhasználás korlátozása csak néhány napig marad érvényben, és főként az esti időszakra koncentrálódik, a vállalatok egy része átszervezheti a műszakokat, majd később bepótolhatja a termelést.
Ebben az esetben az augusztusi ipari adatokban, a harmadik negyedéves nettó exportban és a költségvetési kiadásokban megjelenhet a válság hatása, de annak jelentős része átmeneti maradhat.
Tartós leállásnál viszont a növekvő energiaimport és a csökkenő ipari export együttesen akár több tizedszázalékponttal is lassíthatja a GDP növekedését. Több hónapos válság esetén pedig már nemcsak az idei gazdasági teljesítmény kerülhet veszélybe:
a multinacionális vállalatok a magyarországi gyáraik szerepét és szélsőséges esetben az országban való jelenlétüket is felülvizsgálhatják.
A Duna alacsony vízállása így Pakson keresztül elérheti a magyar ipart, a külkereskedelmet, a költségvetést, a jegybankot és a forintot is. Néhány nap kiesése még behozható lehet. Minél tovább tart azonban a válság, annál nagyobb része válhat véglegessé a gazdasági veszteségnek.
Magyar Péter most közölte, talán sikerült időt nyerni: öt centiméteren múlik Paks teljes leállítása – a nagyfogyasztók lekapcsolása is napirenden van
Egyelőre sikerült üzemben tartani a Paksi Atomerőmű utolsó, még áramot termelő turbináját, ám ehhez már csupán öt centiméteres vízszinttartalék áll rendelkezésre. Magyar Péter elmondta, hogyha az önkéntes takarékosság kevésnek bizonyul, a kormány kötelező fogyasztáscsökkentést rendelhet el, és nagyfogyasztókat is lekapcsolhatnak a hálózatról.
