Energiatárolás: Kapitány Istvánnak nem kell messzire mennie a jó példáért – elég, ha megnézi, hogyan tett csodát néhány év alatt Bulgária

Már sokat segítettek az ipari energiatárolók augusztus azon napjain, amelyeken a Paksi Atomerőmű nyolc generátorából csak egy dolgozhatott a létesítmény hűtésén a Duna alacsony vízállása miatt. Kimutatható szerepük van augusztus 11. óta is, amikor már két generátor paksi működhetett, így növelni lehetett az erőmű teljesítményét.

Az látható a Mavir adataiból, hogy a kiritkus időszakon belül a villamosenergia-rendszer (VER) 5000 megawatt körüli csúcsterheléseinek óráiban az óriási, konténer méretű energiatárolók (BESS-ek) nagyjából folyamatosan „szívták" magukba a fel nem használt és külföldre sem küldött áramot. 

Miután pedig a naperőművek délután visszavonulót fújtak, viszont az országos áramigény megemelkedett, az akkumulátorok rövid néhány óra alatt átadták a VER-nek, amit betároltak. Rövid időszakokra még az 500 megawattot (egy paksi blokk) is közelítette, el- elérte a teljesítmény-leadásuk. Volt olyan, talán csak negyedórás időszak is, amikor több áramot adtak, mint a nyolcad-teljesítménnyel működött atomerőmű és a szinten nem túlfárasztott Mátrai Erőmű.

Utána persze, sőt, már közben is ömlött be az országba az import. Arról, hogy az energiatárolók mikor adják le a betárolt villamos energiát, a Mavir dönt a VER egyensúlyának szempontjai szerint.

Sok vagy kevés?

Mielőtt azonban túlértékelnénk a hazai ipari energiatárolók szerepét, érdemes összevetni, hol állunk európai összevetésben. E hazai létesítmények beépített teljesítőképessége az utóbbi félévben ugrásszerűen nőtt, mára meghaladja a 700 megawattot a Mavir honlapja szerint. Ez a 0,7 gigawatt (GW) Magyarország teljes, 11-12 GW-s villamosenergia-termelő teljesítményének a 6,4-6 százaléka.

 Jól jön, de érdemben aligha támaszkodhatunk rá. Fogalmazzunk úgy, hogy még van tere a bővülésnek. Igaz, máshol is: a németországi 250-260 megawattos áramtermelő kapacitásra 7 százaléknyi BESS jut, a 20 megawattnyi romániai erőművek esetén 3,7 százalék körüli az ipari akkumulátoros energiatároló aránya.

Mit tud a mintaország Bulgária?

Magyarországgal ellentétben Bulgária hozzáfért az uniós helyreállítási és ellenállóképességi (RRF) forrásokhoz. Ezek terhére az elmúlt két évben látványos, és éppen napjainkban kiteljesedő energiatároló (BESS) telepítési programot indított. Beépített BESS teljesítménye mindössze egy hónap alatt 1 GW-tal, azaz közel 23 százalékkal nőtt. Jelenleg 5,4 gigawatton állnak az ENTSO-E augusztus 17-i frissített adatai szerint.

• Ez a teljesítmény becslések szerint több mint 16,2 gigawattóra áram eltárolására képes kapacitást jelent.
• Ennyit 8 óra alatt állít elő a kozloduji atomerőmű, vagy egy egész nap alatt Bulgária összes szénerőműve. 
• Ez az 5,4 GW már elég arra, hogy a jelenlegihez hasonló energiafelhasználású napokon egész Bulgáriát el lehetne látni árammal.  
• Más oldalról: a bulgáriai akkumulátorok az ország 23,75 GW beépített energiakapacitásának a 22,8 százalékát teszik ki.  

Ugyanakkor az akkumulátorok nem termelnek energiát, és nem tudják ellensúlyozni az szárazság hatását. Úgy segítenek, hogy begyűjtik az éppen felesleges napenergia-termelést, amikor pedig visszajuttatják az áramot a hálózatba, akkor csökkentik a legdrágább esti áram iránti igényt. Vagyis javítják a VER biztonságát, és jót tesznek még a tőzsdei áramáraknak is. A Capital a következő átlagos másnapi megawattóránkénti áramárakat számolta ki az augusztus 1. és 16. közötti időszakra:

• bulgáriai áramtőzsde 132,2 euró
• román áramtőzsde 146,4 euró
• magyar áramtőzsde 147,5 euró

Viszont a hazai energiatárolóterv is várja az RRF-forrást

Az új kormány már jelezte, hogy hazahozza a (Bulgáriában már hasznosult) uniós forrásokat, de azok ténylegesen még nem érkeztek meg. Ez lehet az oka annak, hogy parkolópályán vannak az előző kormány által kiírt akkumulátor-pályázatok. A lakosságnak kiírt tender kerete 105,5 milliárd forint volt, ezt még az előző kormány függesztette fel túljelentkezés miatt, de a kiértékeléssel az új kormány (szaktárca) adós. Az energiacégeknek a Jedlik Ányos néven indított, 50 milliárd forintos pályázat elbírására még tart. 

A felhívásból nem derül ki, hogy az 50 milliárdból mekkora teljesítményt kellene elérni. Az előző kormány 2030-ra 10 GW beépített BESS-teljesítményt jelölt meg célként. Az újról az tudható, hogy a meglévőhöz képest további 0,7 GW-t vállalt a 2026 nyarán aláírt, 22 uniós tagállamot érintő megállapodás keretében. A BESS-eket 2027–2028-ig kell telepíteni. Magyar Péter miniszterelnök bejelentése szerint a hosszú távú cél 3000 megawatt.

Az akkumulátor csak az egyik szempont

Nem elég új BESS-eket telepíteni, azok fogadására és kezelésére a villamosenergia-rendszert is alkalmassá kell tenni – mutatott rá a Világgazdaságnak Balogh József energetikai szakértő. Jelenleg a következő problémákkal szembesülünk: a sok napelem továbbra is rángatja az áramrendszert, mellesleg az áramárakat is, a BESS-ek rendszerre csatlakoztatása ezek hatását erősíti. Igaz, hogy jó irányba haladtak az eddig hálózatfejlesztések, de a nagyságuk elmaradt a szükségestől. 

Nem szabad elfelejteni továbbá, hogy a hazai VER is része az összekapcsolt európai hálózatnak, ami kötelezettségekkel jár. Továbbá: nagyon kellenek az energiatárolók, de nagyon drágák. Összességében tehát egyszerre alapvető sürgősségű a VER fejlesztése és az energiatárolás bővítése.  

Indulhat a hálózatfejlesztés

A közelmúltban zárult az az uniós forrásra alapazó, RRF-6.6.1 hálózatfejlesztési pályázat, amelyen 486 milliárd forintot osztottak szét. A támogatás az áramelosztóknak a teljes fejlezstési költség legfeljebb 75 százaléka, a Mavirnak maximum 90 százalék juthatott. A pénzhez jutó áramelosztók száma azonban egy néhány nappal ezelőtti közlés alapján eggyel csökkent: az MFB a teljes átláthatóság hiányára hivatkozva kizárta az Opus Titászt, amelyet egyébként előzőleg már egyik nyertesnek hirdetett ki.

A 486 milliárd forintból legalább 2, maximum 7 projekt támogatható az eredeti kiírás szerint. A beruházásoknak 2030. december 31-ig el kell készülniük. Egy pályázó (vagy konzorcium) legfeljebb 270 milliárd forintra pályázhatott. Egy megawattnyi időjárásfüggő kapacitás hálózatba csatlakoztatásának a költsége 132 millió forint lehet.