BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ezt nem láttuk jönni: többet költöttünk a boltokban, mint tavaly ilyenkor, de kevesebbet, mint az előző hónapban – „nehéz megmagyarázni”

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az idei júniusi kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 3,0 százalékkal haladta meg, az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal mérséklődött a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A nem-élelmiszer jellegű termékek forgalma nőtt a legnagyobb mértékben, míg az üzemanyagoké szerény mértékben, de csökkent az előző év júniusához mérve. A májushoz viszonyított csökkenés nem jó előjel arra, hogy az év hátralévő részében még a fogyasztás lesz a GDP-növekedés egyik pillére, szerencsére az első féléves adatok összességében még okot adhatnak a bizakodásra.

Az előző év júniuáshoz képest nőtt, májushoz képest viszont visszaesett a kiskereskedelmi forgalom 2026. júniusában. A KSH által kiadott, fogyasztást leíró adatok szerint a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,0 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 3,0 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Ugyanakkor a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,4 százalékkal maradt el az előző havitól. 2026. január–júniusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 4,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

kiskereskedelem, fogyasztás
Májushoz képest csökkent a fogyasztás júniusban (illusztráció)
Fotó: George Rudy / Shutterstock (Képünk illusztráció)

Tavalyhoz képest nőtt a fogyasztás, az üzemanyagok viszont vesztesek voltak

A KSH részletezője szerint az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,1 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezek az adatok megerősítik azt a július elején adott, visszatekintő és egyben prognosztizáló elemzői értékelést, ami a hazai kiskereskedelem fokozatos visszarendeződéséről és a GDP-bővülésben betöltött szerepéről szólnak.

Ami viszont némileg talán váratlan, hogy az üzemanyag-kiskereskedelemben a tavalyi júnishoz képest ha szerényen is, 0,2 százalékkal, de mérséklődött az értékesítés. Ezt még a védett árak kivezetésének hatásaként sem lehet értékelni, mert

  • egyrészt a védett árakat június hónap végén vezették ki,
  • másrészt a kivezetésük akkor történt, amikor az üzemanyagárak beléptek szintjük alá a piaci olajárak akkori esése következtében.

Élelmiszerre a nagy boltokban többet költöttünk, mint tavaly júniusban, és kevesebb dohányárut vettünk

A KSH részletezője szerint 2026. júniusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 3,0 százalékkal nőtt.

  • Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 1,8 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,7 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,8 százalékkal csökkent.
  • A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 5,1 százalékkal bővült. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 7,8, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 5,1, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 4,7 százalék, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 3,9, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 0,2 százalékkal nőtt. A forgalom volumene a használtcikk-üzletekben 0,6 százalékkal csökkent.
  • Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 5,2 százalékkal emelkedett.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene az említett 0,2 százalékkal csökkent.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek nyers volumene 14 százalékkal nőtt.

2026. júniusában az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1780 milliárd forintot ért el.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 48 százalék az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott.

A bővülés megvolt, a stagnálás kérdéses

Mint emlékezetes, a magyar kiskereskedelem idén májusban meglepően erős számokat produkált: a forgalom volumene naptárhatástól megtisztítva 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben havi alapon is 0,7 százalékos bővülést mért a KSH. A növekedéshez már nem csupán az üzemanyag-értékesítés járult hozzá, hanem az élelmiszer- és különösen a nem élelmiszer-kiskereskedelem is. 

Az előzetes konszenzus alapján a júniusi kiskereskedelmi forgalom már nem mutat ilyen erőteljes bővülést, de kiegyensúlyozottságot igen, ami praktikusan stagnálást jelentett a várakozások szerint. A tavalyi évhez képesti forgalombővülés mindenképpen teljesíti a várakozás első felét (a korábbi hónaphoz képest szerényebb, de még markáns bővülést), de a májushoz mért csökkenés a fogyasztásban némileg meglepetés. Kérdés, hogyan értékelik ezt az elemezők.

Előzetesen annyi jelenthető ki: a január–június időszakra tekintve egyelőre még a visszarendeződés jelei látszanak, mivel az év első hat hónapjában az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 4,5 százalékkal emelkedett.

Az üzemanyagfogyasztás meglepetés, kérdéses az inflációs hatás, de a fogyasztás tovább erősödhet

„Az üzemanyagforgalom ennyire volatilis alakulását nehéz megmagyarázni, hiszen a márciusi 20 százalék feletti bővülés még érthető volt a pánikvásárlások miatt, az ezt követő két hónap bővülése már kevésbé, illetve a 0,2 százalékos csökkenést sincs olyan tényező, ami ehhez képest magyarázná, az üzemanyagárak a régiós szintén alacsonyabbak voltak júniusban” – é rtékelte az adatokat Dr. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Az elemző szerint a fogyasztás általános bővülése viszont továbbra is magyarázható azzal, hogy javul a háztartások jövedelmi helyzete, amihez egyaránt hozzájárul az alacsony infláció, a magas átlagos béremelkedés, illetve a kormányzati fiskális lazítások – gondolhatunk a családi adókedvezmény emelésére, illetve a többgyermekes édesanyák fokozatos szja-mentességére.

 A havi alapú csökkenésből ugyanakkor valamennyire az is látszik, hogy az év eleji egyösszegű transzferek (például 14. havi nyugdíj, fegyverpénz) hatása már elkezdett kifutni

– jelezte a májushoz mért csökkenés alapján Dr. Regős Gábor.

Az alacsony infláció és a bérek növekedése az idei év hátralévő részében is fennmaradhat. Nem mindegy persze, hogy az infláció mennyire is lesz alacsony – ebből a szempontból igencsak meghatározó lesz az iráni háború és ezen keresztül az energiaárak hatása – lassanként nem is elsősorban az olajra, mint inkább a földgázra. Ezen kívül a nyári energetikai válság szintén ronthat az inflációs folyamatokon, de ennek hatását egyelőre szintén nehéz számszerűsíteni. Az viszont biztos, hogy a fogyasztás alakulása az idei évben is pozitívan járulhat hozzá a GDP-hez – értékelte az elemző.

Stabilan növekedhet a kiskereskedelem, miközben kifut az üzemanyagoknál a tavaszi pánikvásárlás hatása

Visszafogott teljesítményt nyújtott a kiskereskedelem júniusban, éves alapon ugyan nőtt a forgalom, 3,0 százalékkal, azonban az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal lassult. A második negyedév egészét ezzel együtt is 0,4 százalékos negyedéves alapú növekedés jellemezte - adott értékelést Molnár Dániel, az MGFÜ Makrogazdasági Elemzési Osztályának vezető elemzője.

A dinamika lassulásában érdemi szerepet játszott az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma, amely éves szinten csupán 1,8 százalékkal nőtt, miközben havi bázison stagnált.

Molnár Dániel szerint a gépjármű-üzemanyagforgalom is jelentős szerepet játszott a júniusi lassulásban:

míg a májusi növekedéshez még 1,1 százalékponttal járult hozzá, júniusban éves alapon minimálisan csökkent a forgalom, így hatása összességében semleges volt.

Havi szinten pedig 4,7 százalékkal esett az értékesítési volumen. A fő mozgatórugó a tavaszi pánikvásárlások voltak, az iráni háború, illetve a Barátság kőolajvezeték leállása felvásárlásra ösztönözte a háztartásokat, amelynek hatása folyamatosan kifut és visszafogja a keresletet a benzinkutatokon.  

Előrejelzésünk szerint a kiskereskedelmi forgalom trendszerű bővülése a következő hónapokban is tovább folytatódhat, a bérek emelkedése, a várhatóan továbbra is alacsony inflációval, illetőleg a háztartások gazdasági hangulatának javulásával kiegészülve, stabil alapot jelent a kiskereskedelem növekedésének.

– adott prognózist Molnár Dániel, az MGFÜ Makrogazdasági Elemzési Osztályának vezető elemzője.

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.