Ezt nem láttuk jönni: többet költöttünk a boltokban, mint tavaly ilyenkor, de kevesebbet, mint az előző hónapban – „nehéz megmagyarázni”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz előző év júniuáshoz képest nőtt, májushoz képest viszont visszaesett a kiskereskedelmi forgalom 2026. júniusában. A KSH által kiadott, fogyasztást leíró adatok szerint a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,0 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 3,0 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Ugyanakkor a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,4 százalékkal maradt el az előző havitól. 2026. január–júniusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 4,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

Fotó: George Rudy / Shutterstock (Képünk illusztráció)
Tavalyhoz képest nőtt a fogyasztás, az üzemanyagok viszont vesztesek voltak
A KSH részletezője szerint az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,1 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezek az adatok megerősítik azt a július elején adott, visszatekintő és egyben prognosztizáló elemzői értékelést, ami a hazai kiskereskedelem fokozatos visszarendeződéséről és a GDP-bővülésben betöltött szerepéről szólnak.
Ami viszont némileg talán váratlan, hogy az üzemanyag-kiskereskedelemben a tavalyi júnishoz képest ha szerényen is, 0,2 százalékkal, de mérséklődött az értékesítés. Ezt még a védett árak kivezetésének hatásaként sem lehet értékelni, mert
- egyrészt a védett árakat június hónap végén vezették ki,
- másrészt a kivezetésük akkor történt, amikor az üzemanyagárak beléptek szintjük alá a piaci olajárak akkori esése következtében.
Élelmiszerre a nagy boltokban többet költöttünk, mint tavaly júniusban, és kevesebb dohányárut vettünk
A KSH részletezője szerint 2026. júniusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 3,0 százalékkal nőtt.
- Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 1,8 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,7 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,8 százalékkal csökkent.
- A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 5,1 százalékkal bővült. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 7,8, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 5,1, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 4,7 százalék, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 3,9, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 0,2 százalékkal nőtt. A forgalom volumene a használtcikk-üzletekben 0,6 százalékkal csökkent.
- Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 5,2 százalékkal emelkedett.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene az említett 0,2 százalékkal csökkent.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek nyers volumene 14 százalékkal nőtt.
2026. júniusában az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1780 milliárd forintot ért el.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 48 százalék az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott.
A bővülés megvolt, a stagnálás kérdéses
Mint emlékezetes, a magyar kiskereskedelem idén májusban meglepően erős számokat produkált: a forgalom volumene naptárhatástól megtisztítva 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben havi alapon is 0,7 százalékos bővülést mért a KSH. A növekedéshez már nem csupán az üzemanyag-értékesítés járult hozzá, hanem az élelmiszer- és különösen a nem élelmiszer-kiskereskedelem is.
Az előzetes konszenzus alapján a júniusi kiskereskedelmi forgalom már nem mutat ilyen erőteljes bővülést, de kiegyensúlyozottságot igen, ami praktikusan stagnálást jelentett a várakozások szerint. A tavalyi évhez képesti forgalombővülés mindenképpen teljesíti a várakozás első felét (a korábbi hónaphoz képest szerényebb, de még markáns bővülést), de a májushoz mért csökkenés a fogyasztásban némileg meglepetés. Kérdés, hogyan értékelik ezt az elemezők.
Előzetesen annyi jelenthető ki: a január–június időszakra tekintve egyelőre még a visszarendeződés jelei látszanak, mivel az év első hat hónapjában az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 4,5 százalékkal emelkedett.
Az üzemanyagfogyasztás meglepetés, kérdéses az inflációs hatás, de a fogyasztás tovább erősödhet
„Az üzemanyagforgalom ennyire volatilis alakulását nehéz megmagyarázni, hiszen a márciusi 20 százalék feletti bővülés még érthető volt a pánikvásárlások miatt, az ezt követő két hónap bővülése már kevésbé, illetve a 0,2 százalékos csökkenést sincs olyan tényező, ami ehhez képest magyarázná, az üzemanyagárak a régiós szintén alacsonyabbak voltak júniusban” – é rtékelte az adatokat Dr. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Az elemző szerint a fogyasztás általános bővülése viszont továbbra is magyarázható azzal, hogy javul a háztartások jövedelmi helyzete, amihez egyaránt hozzájárul az alacsony infláció, a magas átlagos béremelkedés, illetve a kormányzati fiskális lazítások – gondolhatunk a családi adókedvezmény emelésére, illetve a többgyermekes édesanyák fokozatos szja-mentességére.
A havi alapú csökkenésből ugyanakkor valamennyire az is látszik, hogy az év eleji egyösszegű transzferek (például 14. havi nyugdíj, fegyverpénz) hatása már elkezdett kifutni
– jelezte a májushoz mért csökkenés alapján Dr. Regős Gábor.
Az alacsony infláció és a bérek növekedése az idei év hátralévő részében is fennmaradhat. Nem mindegy persze, hogy az infláció mennyire is lesz alacsony – ebből a szempontból igencsak meghatározó lesz az iráni háború és ezen keresztül az energiaárak hatása – lassanként nem is elsősorban az olajra, mint inkább a földgázra. Ezen kívül a nyári energetikai válság szintén ronthat az inflációs folyamatokon, de ennek hatását egyelőre szintén nehéz számszerűsíteni. Az viszont biztos, hogy a fogyasztás alakulása az idei évben is pozitívan járulhat hozzá a GDP-hez – értékelte az elemző.
Stabilan növekedhet a kiskereskedelem, miközben kifut az üzemanyagoknál a tavaszi pánikvásárlás hatása
Visszafogott teljesítményt nyújtott a kiskereskedelem júniusban, éves alapon ugyan nőtt a forgalom, 3,0 százalékkal, azonban az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal lassult. A második negyedév egészét ezzel együtt is 0,4 százalékos negyedéves alapú növekedés jellemezte - adott értékelést Molnár Dániel, az MGFÜ Makrogazdasági Elemzési Osztályának vezető elemzője.
A dinamika lassulásában érdemi szerepet játszott az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma, amely éves szinten csupán 1,8 százalékkal nőtt, miközben havi bázison stagnált.
Molnár Dániel szerint a gépjármű-üzemanyagforgalom is jelentős szerepet játszott a júniusi lassulásban:
míg a májusi növekedéshez még 1,1 százalékponttal járult hozzá, júniusban éves alapon minimálisan csökkent a forgalom, így hatása összességében semleges volt.
Havi szinten pedig 4,7 százalékkal esett az értékesítési volumen. A fő mozgatórugó a tavaszi pánikvásárlások voltak, az iráni háború, illetve a Barátság kőolajvezeték leállása felvásárlásra ösztönözte a háztartásokat, amelynek hatása folyamatosan kifut és visszafogja a keresletet a benzinkutatokon.
Előrejelzésünk szerint a kiskereskedelmi forgalom trendszerű bővülése a következő hónapokban is tovább folytatódhat, a bérek emelkedése, a várhatóan továbbra is alacsony inflációval, illetőleg a háztartások gazdasági hangulatának javulásával kiegészülve, stabil alapot jelent a kiskereskedelem növekedésének.
– adott prognózist Molnár Dániel, az MGFÜ Makrogazdasági Elemzési Osztályának vezető elemzője.



