Egy hét alatt eldőlhet a magyar gazdaság sorsa: Paks kiesése a GDP-t és a forintot is megrázhatja – a 370-es szintnél jönne a vészjelzés
A paksi atomerőmű becslések szerint Magyarország GDP-jének mintegy fél százalékát adja, így termelésének kiesése közvetlenül csökkenti a gazdaság teljesítményét – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Kedden estére a Duna vízszintje már 5 centimétert nőtt, az utolsó turbina stabilan termel, tehát egyelőre csökken annak az esélye, hogy az egész erőművet lenullázzák. Ezt megelőzően a szakértő azonban felhívta a figyelmet, hogy ha az erőmű egy negyedévben körülbelül húsz napig mégsem termel, az nagyjából 0,1 százalékponttal vetheti vissza a negyedéves GDP-t és a forintra is hatással lehet.
Erre rakódhat rá az ipari nagyfogyasztók energiafelhasználásának korlátozása. Ennek pontos hatása attól függ, hogy a vállalatok mennyire tudnak a termelés visszafogása nélkül takarékoskodni, illetve az intézkedések az egész napot vagy csak a délután öt és este tíz óra közötti időszakot érintik-e.
A veszteséget mérsékelheti, hogy a nyár közepén sok vállalatnál egyébként is gyárleállások és szabadságolások vannak. Egyes cégek pedig a műszakok átszervezésével a nap kevésbé kritikus időszakaira helyezhetik át az energiaigényes tevékenységeket.
A magyar ipar energiaigényessége most különösen fájhat
Regős Gábor szerint a magyar ipar rendkívül energiaintenzív, ami a jelenlegi helyzetben komoly hátrány. Különösen sok energiát használ az akkumulátorgyártás, de szintén érzékenyen érintheti a korlátozás
- a fémkohászatot,
- a vegyipart
- és az építőanyaggyártást.
A paksi atomerőmű és a feldolgozóipari vállalatok kiesése között ugyanakkor fontos különbség van. A Paks által most meg nem termelt villamos energiát később már nem lehet pótolni, így ez végleges veszteséget jelent.
Az iparban valamivel kedvezőbb a helyzet. Az alacsony kereslet miatt a kapacitáskihasználtság eddig sem volt túl magas, ezért a vállalatok később visszahozhatják a kiesett termelés egy részét.
Ennek feltétele, hogy a megrendelők hajlandók legyenek kivárni a késedelmet, és ne keressenek más beszállítót.
A közgazdász kiemelte, hogy a beszállítóknak közben nemcsak az energiakorlátozásokhoz, hanem a nagy gyárak változó keresletéhez is alkalmazkodniuk kell. Az ő termelésükhöz ugyanúgy energiára van szükség, miközben a megrendelések átmeneti visszaesése is érintheti őket.
Egy hét lehet a választóvonal
Kedvező esetben a mostani helyzetnek éves szinten nem lesz szemmel látható GDP-hatása. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a termelési korlátozások ne tartsanak egy hétnél lényegesen tovább. Elhúzódó energiaválság esetén A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint már néhány tizedszázalékpontos éves GDP-hatás sem zárható ki.
A negyedéves gazdasági teljesítményt pedig a paksi leállás és az ipari korlátozások együtt több tizedszázalékkal vethetik vissza.
A GDP mellett a folyó fizetési mérleg romlása is kockázat. A külkereskedelmet egyszerre érinti az ipari export csökkenése, valamint a kieső paksi termelés pótlásához szükséges,
- nagyobb mennyiségű
- és drágább villamosenergia-import.
A folyó fizetési mérlegben az import hatása lehet erősebb, mivel nemcsak a külföldről vásárolt energia mennyisége, hanem az ára is emelkedhet. A GDP-ben már kiegyenlítettebb lehet a csökkenő export és a megnövekvő import hatása.
A külső egyensúly szempontjából ugyanakkor az áramimport mellett az olaj és a földgáz világpiaci ára is meghatározó. Ezek alakulását elsősorban az iráni háború aktuális fejleményei befolyásolhatják.
Szeptemberben már nehezebb helyzetbe kerülhet az MNB, ha nem gyengül a forint
Az energiaválság várhatóan még nem befolyásolja az MNB augusztusi kamatdöntését. A jegybank végrehajthatja a tervezett lépést, ha addig nem következik be jelentősebb forintgyengülés, ennek pedig egyelőre nem láthatók a jelei.
A szeptemberi kamatdöntés azonban már nyitott. A magyar energiaválság elsősorban a forint gyengülésén és a magasabb infláción keresztül szűkítheti az MNB mozgásterét.
Rövid távon nem feltétlenül maga az energia drágulása jelenti a legnagyobb inflációs kockázatot. A lakosságot a hatósági ár védi, a vállalkozások egy része pedig fix áras szerződéssel rendelkezik. A magyar ipar jelentős része ráadásul exportra termel, ezért Regős Gábor szerint fontosabb kérdés lehet, hogy mi történik a forinttal.
A 370-es euró már egyértelmű figyelmeztetés lenne
A forint egyelőre csak kisebb mértékben gyengült, de intő jel, hogy a múlt héten az olajár csökkenése ellenére sem tudott erősödni. A korábbi, 350 forint körüli euróárfolyamhoz képest már tartósabb gyengülés történt, a kérdés az, hogy folytatódik-e ez a tendencia.
Az energiaválság várhatóan átmeneti sokk lesz, ezért önmagában nem kellene tartós árfolyamhatást okoznia. A forint mozgását azonban az ország kockázati megítélése és az iráni háború alakulása is befolyásolja. Regős Gábor szerint ha az euró árfolyama ismét 370 forint fölé emelkedne, az már mindenképpen rossz üzenet lenne. Különösen azért, mert
a jegybank nemrég a 355–360 forint közötti tartományt jelölte meg olyan sávként, amellyel elégedett, miközben az árfolyam már jelenleg is ennél gyengébb.
A forintot tehát egyszerre több tényező veszélyezteti, de ezek kedvező alakulása erősítheti is a magyar fizetőeszközt. A legfontosabb kérdés most az, hogy az energiaválság valóban átmeneti marad-e, vagy a hosszabb korlátozások már az egész éves gazdasági teljesítményben is megjelennek.
Paks leállása után a magyar gyárak kerültek célkeresztbe: a forintot is magával ránthatja az energiaválság
A kieső hazai áramtermelés jelentősen megdobhatja az energiaimportot, miközben az ipari korlátozások az exportot is visszavethetik. Egy rövid válság vesztesége még behozható, tartós leállás és az energiatermelés átszervezése miatt esetén azonban már a nagyvállalatok magyarországi jelenléte és a forint stabilitása is veszélybe kerülhet.
Köztársasági elnök: megkezdődött a visszaszámlálás – ez a lista rejti a Tisza Párt jelöltjét?
Hatalmas pénzosztásba kezdenek, tulajdonosként száll be a projektekbe az állam – ezt kell tudni a Tisza-kormány energiafejlesztési tervéről
