Hiába jön az év meglepetése a magyar gazdaságban, Varga Mihály így sem lehet nyugodt: már látszanak a sötét fellegek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHa a magyar gazdaság növekedésében nincs is egyelőre átütő erő, de meglepetések így is akadnak. Ez főként az inflációra igaz idén. Annak ellenére, hogy márciusban még az iráni háború kitörését követően a Magyar Nemzeti Bank arra számított, hogy durván megugrik a fogyasztói árindex, a legutolsó adatok rácáfoltak a várakozásokra. Ez várhatóan ezúttal is így lesz: a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint júliusban a fogyasztói árak átlagosan az előző év azonos időszakához képest 1,6 százalékkal, míg júniushoz viszonyítva 0,2 százalékkal emelkedhettek. Hogy így történt-e, az pénteken kiderül, amikor közli a Központi Statisztikai Hivatal a júliusi adatokat.
Hiába jön az év meglepetése a magyar gazdaságban, Varga Mihály így sem lehet nyugodt: már látszanak a sötét fellegek, véget érhettek a mézeshetek
Júniusban a Magyar Nemzeti Bank nagy meglepetésre az inflációs jelentésében lényegében megfelezte az idei inflációs várakozását. Míg márciusban gyorsuló, 3,8 százalékos fogyasztói árnövekedést várt, júniusban már csak 1,8 százalékot.
Az optimizmus oka az iráni háború deeszkalációja és a világgazdaság vártnál jobb ellenállóképessége. Pluszban ehhez jött hozzá, hogy a forint az áprilisi országgyűlési választás óta óriásit ment a főbb devizákkal szemben, csak a második negyedévben közel 8 százalékot erősödött az euróhoz viszonyítva, miközben a magyar kötvényhozamok óriásit estek. A 10 éves államkötvény a lengyel alá esett be, amire évek óta nem volt példa.
Ezek után nem csoda, hogy Varga Mihály is bátrabb lett, júniusban egy kisebb kommunikációs fordulatot hajtott végre, amikor közölte, hogy a nyáron három 25 bázispontos kamatcsökkentést hajt végre az MNB.
Az elmúlt hónapok inflációs meglepetéseit látva talán már nem is annyira sokkoló, ha alacsony inflációs számot várunk. A júliusi infláció okozhatja azonban az idei év legnagyobb meglepetését, hiszen havi alapon negatív értéket mutathat
– ezt mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint általában szezonális hatások következtében a júliusi egyhavi áremelkedési ütem magasra szokott szökni – de ez könnyen lehet, hogy idén másként lesz. Számításaik szerint a legfontosabb termékkategóriák esetében szinte kivétel nélkül havi alapon árcsökkenés várható.
Az élelmiszerek esetében – összhangban az eddigi folyamatokkal – enyhe deflációval számolnak havi alapon.
Az aszály vélhetően majd az őszi-téli időszakban fejti ki érdemi hatását, miközben a dráguló műtrágya és emelkedő energiaszámla elsősorban a 2027. évi inflációt terhelheti.
A forint bár mutatott némi gyengülést havi alapon, éves bázison továbbra is jóval erősebb az árfolyam. Mindez továbbra is kihat az összes importált termék árára. Modellbecslések alapján egyébként a tavasszal látott felértékelődési sokk egészen jövő nyárig fejtheti ki kedvező hatását az inflációs folyamatokra nézve – vetítette előre az elemző.
Virovácz Péter arra is felhívta a figyelmet: nem meglepő talán, hogy a tartós fogyasztási cikkek esetében is így némi árcsökkenéssel várható havi alapon.
- Ebben a deflációban szerepet játszhatnak a futball világbajnoksághoz köthető leárazások, kedvezmények is.
- A ruházkodási cikkek esetében, ahogyan az megszokhattuk, már júliusban megkezdődnek a szezonális termékek leárazásai, így jelentősebb áresésre számítunk.
- A háztartási energia esetében – az elszámolási technika miatt – a májusi folyamatok a mérvadóak és ez alapján az árak (pontosabban az átlagos számlaérték) csökkenésének irányába mutat.
- Bár az üzemanyagok ára inkább felfelé tart mostanában, a védett ár elengedését követően jelentősebb árcsökkenés volt megfigyelhető, miközben az árak emelkedése a felírási időszak végére, vagy leginkább az utánra esett. Így az üzemanyagok árának esése nagy mértékben, önmagában mintegy 0,10-0,15 százalékponttal mérsékelhette a júliusi havi inflációs rátát.
- Mindezeket azonban részben ellensúlyozhatja a szolgáltatások drágulása.
Újra emelkedhettek a telekommunikációs szolgáltatások díjai
Becsey Zsolt, az Unicredit Bank vezető elemzője is a szolgáltatásokat emelte ki. Júliusban emelhették meg újfent az áraikat a telekommunikációs és pénzügyi szolgáltatók, így a szokásosnál erősebb átárazást vár a szolgáltatások esetében. A becslést nehezíti, hogy nem minden szolgáltató egy időben vezeti be az áremelést, illetve lehetnek ezzel párhuzamosan más akciók amelyek csökkentik az inflációkövető áremelések hatását. Egy adminisztratív áremelés is történt: Budapesten a parkolódíjak emelkedtek meg néhány esetben 50 százalékos mértékben.
Az elemző szerinte előretekintve az aszály jelent többletkockázatot, de ennek kifutása és mértéke elég bizonytalan.
Állandó bizonytalansági tényezőt jelent a közel-keleti helyzet, elsősorban az árfolyam és így az importárak kapcsán. "A lakossági rezsiárak változtatásának hajlandósági küszöbe nagyon magasnak tűnik az új kormányzatnál is, így ezen a fronton előrejelzésünkben sem számítunk változtatásra" – mondta.
Árokszálási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője az üzemanyagokat emelte ki, szerinte az üzemanyagok esetében érdekes volt a július: a hónap elején még érdemi csökkenést láttunk, aztán a hónap második felére megérkezett a drágulás, de ennek mértékét átmenetileg visszafogta az a jelenség, hogy a kutak nem érvényesítették egy ideig a nagykereskedelmi árak emelkedését a fogyasztók felé. Ez a hónap utolsó napjaira már megváltozott, ugyanakkor ezt a KSH elméletileg már nem veszi figyelembe a havi árváltozásnál. Így minden bizonnyal augusztusban fogunk majd egy jelentősebb üzemanyagár-emelkedést látni, júliusban még összességében 1 százalékot meghaladó mértékű havi alapú áresés következhetett be.
Az erős forint támaszt ad az infláció letörésének
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza azt írta kommentárjában, hogy júliusi inflációs adat egy alacsony inflációs környezetben érkezik – júniusban a pénzromlás mértéke 1,7 százalékot tett ki szemben az 1,9 százalékos elemzői várakozással. Az infláció tehát továbbra is a jegybanki cél, sőt célsáv alatt van és elmarad az eurózóna 2,8 százalékos pénzromlásától is.
Ebben kiemelkedő szerepe van az erős forintnak, illetve a mérséklődő inflációs várakozásoknak. Ami az elmúlt hónapok inflációja kapcsán meglepő, hogy a jelentősen növekvő reálkeresetek és az előző kormányzat laza fiskális politikája nem pörgették fel az inflációt, amint ez talán valamennyire várható lett volna.
"Ebben az alacsony környezetben arra számítok, hogy a júliusi infláció a júniusival megegyező szinten vagy minimálisan a fölött alakulhatott. Bár a forint némileg gyengült, de ennek inflációs hatását várakozásom szerint júliusban még nem érezhettük" – vélekedett ez elemző
Szerinte a gyengülés először jellemzően az üzemanyagok árában jelenik meg és ebben a hónapban még ott is minimálisan csökkenhetett az árszint, mivel a drágulás már az adatfelvételi időszakon kívülre esett – a hónap első 20-21 napján még a korábbi védett ár alatt vagy a védett áron tartózkodtak az üzemanyagárak.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a júliusi infláció kapcsán, hogy ekkor következett be a a banki és telekommunikációs cégek legnagyobb részénél az inflációkövető áremelés – ez normális esetben az év korábbi hónapjaiban szokott megtörténni, de az „önkéntes” árkorlátozás miatt csak most került rá sor. Ez becslése szerint havi alapon valamivel kevesebb, mint 0,2 százalékponttal járulhatott hozzá az inflációhoz. A másik, az inflációt havi alapon gyorsító tényező az üdülési szolgáltatások drágulása. Itt egy szezonális hatásról volt szó, tavaly például egy hónap alatt 8,9 százalékos emelkedés következett be júliusban átlagosan a termékcsoportnál.
Romlottak az inflációs kilátások július végére
Árokszállási Zoltán ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az elmúlt egy hónapban
egyértelműen romlottak az inflációs kilátások.
A júliusi adatot követő hónapokban fokozatos, de azért nem nagyon meredek emelkedés jöhet az inflációs indexben. Az infláció év végére várható szintje azonban attól is függ, hogy hogyan alakul az iráni konfliktus, hol állnak majd az energiaárak, mi lesz a forinttal, és kivezetésre kerülnek-e az árrésstopok. "A kilátások most kevésbé bíztatóak, mint június vége felé: az iráni konfliktus miatt sokat emelkedett az olajár, egyre kritikusabb a helyzet üzemanyagfronton idehaza, és a rendkívüli szárazság és energiavészhelyzet sem éppen dezinflációs hatású, miközben az elmúlt egy hónapban már emelkedésnek indult a búza és a kukorica ára is az európai piacokon. Eközben a forint árfolyamában látott trendszerű erősödés is megállt az elmúlt hetekben, év végéig további érdemi erősödéssel pedig nem számolunk" – mondta az elemző, jelezte, ogy egyelőre tartják azt a várakozásunkat, hogy az egész éves átlagot tekintve 2,2 százlékos, jövőre pedig 3,1 százalékos lehet a pénzromlás mértéke, ami az MNB júniusi várakozásai felett van.
Molnár Dániel, az MGFÜ Makroelemzési Osztályának vezető elemzője is hasonlóan vélekedik. Szerinte augusztustól tovább gyorsulhat az infláció. Az üzemanyagárak emelkedése mellett
- a szerencsejáték vagy
- a taxiszolgáltatás drágulása is fokozhatja az ütemét,
- miközben ha az aszályhelyzet miatt tartósan megugranak az energiaárak, az a vállalati árazási döntésekre is befolyással lesz.
Előretekintve bizonytalanságot jelent még az iráni háború kimenetele és azon keresztül az üzemanyagárak alakulása, illetve az árrésstopok kivezetésének időzítése, amelyről továbbra sem született döntés. Összességében azonban azzal számolunk, hogy év végéig a jegybanki célra gyorsul az infláció, így éves átlagban 2,2 százalékot tehet majd ki, amelyet jövőre 3,1 százalékos áremelkedés követhet.
A szeptemberi kamatvágás lesz kérdéses
Molnár Szerint a júliusi adat így várhatóan a jegybank kamatcsökkentési terveit sem húzza át, ugyanakkor azt követően a kamatpályát továbbra is jelentős bizonytalanság övezi, a kockázatok pedig sokasodnak. Ezzel együtt is azzal számolnak, hogy év végéig 5 százalékra mérséklődhet az alapkamat, ha nem következik be semmi rendkívüli. Regős Gábor szerint is a mostani adat lényeges lesz a monetáris politika szempontjából is.
Arra nem számítok, hogy olyan rossz adat érkezne, ami ellehetetlenítené az augusztusra beígért kamatvágást, azonban az még bizonytalan, hogy szeptemberben mit tesz a jegybank
– fogalmazott, hozzátéve, hogytalán még fontosabb az iráni háború alakulása, hiszen ez nagyban meghatározza az energiaárakat és a forint árfolyamát. Becsey Zsolt is úgy látja, az augusztusi kamatvágást már beárazta a piac, a további kamatvágások eselyéről viszont jó képet adhat a mostaniadat. A meglepetésnek az esélyét inkább lefelé érezzük, ami a kamatvágások folytatását és egy kisebb forintgyengülést eredményezhet – tette hozzá.
Az elemzők között a pesszimistábbak közé tartozik Árokszálási Zoltán, aki szerint a mostani 25 bázispontos vágás után 5,50 százalékra augusztusban még beleférhet az alapkamat, de ezt követően csak jövőre indulhat újra a monetáris lazítás.
