Jó reggelt, Magyarország! Itt az ideje szembenézni a tényekkel: hiába ígérte Magyar Péter, semmi jele a gazdasági fordulatnak – mérlegen a Tisza-kormány első száz napja
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAugusztus 19-én, azaz szerdán lesz 100 napja annak, hogy megalakult a Tisza-kormány. A rendszerváltás óta az első száz nap fontos mérföldkőnek számít, ugyanis ennyi idő után már le lehet vonni az első következtetéseket a kormányzás minőségéről és a miniszterelnök munkájáról. Ez is közrejátszhatott abban, hogy Magyar Péter kommunikációjában az elmúlt hetekben fordulat jelei mutatkoznak. Míg korábban elődje tizenhat éves kormányzását a tatárjáráshoz hasonlította, addig utóbbi időben már a sikerpropanda is megjelent. Olyannyira, hogy Kapitány István gazdaásgi és energetikai miniszter kedd délután egy Facebook-posztban már egyensen azt állította, hogy a "beindult a magyar gazdaság".
Jó reggelt, Magyarország! Itt az ideje szembenézni a tényekkel: hiába ígérte Magyar Péter, semmi jele a gazdasági fordulatnak – mérlegen a Tisza-kormány első száz napja
Ehhez az elmúlt hetekben több kedvező gazdasági adat is muníciót szolgáltatott a miniszternek. Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 1,2 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, ami közel tízéves mélypontnak felel meg. Ezt követte az államháztartás júliusi mérlege, az év hetedik hónapjában a központi költségvetés 524 milliárd forintos többlettel zárt, mivel ez már a második egymást követő hónap volt, amikor jelentős szufficit keletkezett, két hónap alatt több mint 900 milliárd forinttal javult a költségvetés egyenlege.
Magyar Péter azonnal is lecsapta a magas labdát. „Évtizedek óta nem látott, 500 milliárd forint feletti többlettel zárt júliusban a költségvetés."
Az áprilisi 91 százalékról 67 százalékra, majd 1000 milliárd forinttal csökkentettük a hiányt. Megszüntettük a lopást és a pazarlást
– írta Facebook-oldalán a kormányfő, aki nemrégiben még az vizionálta, hogy idén a GDP 8 százalékát is elérheti a hiány, és azt is állította, hgoy Orbán-kormány hiábája miatt Magyarország áprilisiban az államcsőd szélén táncolt. Csak a befektetőknek és a Tisza-kormánynak volt köszönhető, hogy sikerült elkerülni a fizetőképtelenséget.
Hiába azonban a sikerpropaganda, a valóságban a magyar gazdaság egyetlen szektorában sem látszódnak a fordulat jelei. Sőt, több ágazat ma rosszabb állapotban van, mint a kormányváltást megelőzően.
Visszatérve az inflációra, a júliusi 1,2 százalékos adat kétségtelenül kedvező, ám az infláció lassulása már jóval a kormányváltás előtt megkezdődött. Februárban, vagyis két hónappal a kormányváltást megelőzően már 1,4 százalékra mérséklődött az éves drágulás üteme, ami ugyancsak a 2016 novemberében látott, közel tízéves mélypontnak felelt meg, ennek ellenére nem kapott nagyobb figyelmet a hazai nyilvánosságban.
Hasonlóan árnyalt a kép a költségvetés esetében is. Magyar Péter kommunikációjából ugyanis kimaradt, hogy a kiugró júliusi többlethez két jelentős, egyszeri tétel is hozzájárult:
- egyrészt a tavalyi tanárbéremeléshez kapcsolódó, még az előző kormány idején kifizetett összegből az új kabinet 300 milliárd forintot számolt el uniós bevételként.
- másrészt 200 milliárd forint érkezett az államkasszába az Európai Beruházási Banktól, amelyet ugyancsak bevételként könyveltek el.
A júliusi többlet tartósságával kapcsolatban ráadásul néhány nappal később maga Kármán András pénzügyminiszter Facebook-bejegyzésében ismerte el, hogy a kedvező egyenleg hátterében szezonális tényezők is álltak, egyúttal jelezte, hogy augusztusban ismét jelentősen romolhatnak a költségvetési számok. A büdzsében összesen mintegy 2200 milliárd forintnyi uniós kiadás jelenhet meg, ami – amennyiben teljes egészében realizálódik – augusztus végére akár 5000 milliárd forint közelébe emelheti a pénzforgalmi hiányt.
Az erős forint betett a turizmusnak
Az elmúlt 100 nap egyik legkedvezőbb fejleménye a forint látványos erősödése volt, amely érdemben hozzájárult ahhoz, hogy az infláció az elmúlt hónapokban alacsony szinten maradjon. A hazai fizetőeszköz csak a második negyedévben közel 8 százalékkal értékelődött fel az euróval szemben. Míg márciusban egy euróért a bankközi devizapiacon 389 forint adtak, júliusban 359 forintot.
Ebben kétségtelenül szerepet játszott a Tisza Párt, amely semmit sem bízott a véletlenre. Már ellenzékben is egyértelmű üzeneteket küldött a befektetőknek, például tavaly novemberben a Bloombergnek adott interjújában Kármán András arról beszélt, hogy kormányra kerülve kivezetik a különadókat, mivel túlzott mértékű alkalmazásához vezettek, ami megterheli Magyarország pénzügyeit.
A befektetői bizalmat emellett erősítette, hogy a kormányzat az első pillanattól kezdve megállapásra törekedett az uniós intézményekkel. A pontra az i-t Magyar Péter a választást követő nemzetközi sajtójákoztatóján tette fel, amikor jelezte, hogy 2030-ra megteremtik az euróbevezetés feltételeit. Ez is közrejátszott abban, hogy a befektetők valósággal beleszerettek a magyar eszközökbe, a kormányváltás után pedig megtörtént az, ami évek óta nem fordult elő: a magyar 10 éves államkötvények hozama a lengyel hozamszint alá került.
A hazai deviza ilyen mértékű erősödése jó hír az importőröknek, és a költségvetésnek az olcsóbb finanszírozás miatt, sok más szereplőnek azonban kevésbé. A turizmus biztosan a vesztesek közé tartozik.
Júniusban a turisztikai szálláshelyeken közel 1,9 millió vendég összesen 4,3 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 2,2, a vendégéjszakáké pedig 2,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A gyenge adatokat az iparági szereplők az erős forint számlájára írják.
A nyári szezon kezdetén, júniusban Flesch Tamás, a Magyar Szállodaszövetség vezetője kongatta meg a vészharangot, a magyarországi szállodák ugyanis közvetlen elszenvedői a hazai fizetőesköz látványos teljesítményének.
Jelenleg úgy 14-15 százalékkal ugyanis többet ér a magyar emberek pénze euróban, mint egy ével ezelőtt.
Egyrészt a külföldi turisták számára drágábbá vált a magyarországi nyaralás, másrészt a magyar turisták számára olcsóbb lett külföldön pihenni. Ez pedig nem kevés fejfájást okoz a hazai vendéglátósoknak. A balatoni turisztikai szereplők is okkal panaszkodnak, több üzemeltető szerint idén 15–20 százalékkal esett vissza a forgalmuk, amiben jelentős szerepe lehet a forint erősödésének is.
Az elmúlt hónapok legnagyobb negatív meglepetése azonban a kiskereskedelmi forgalom. A Központi Statisztikai Hivatal két hete közölte, hogy júniusban a hazai boltok forgalma a nyers adatok szerint 4,0 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva pedig 3,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.
A bizalom már a boltokban is látszik
– kommentálta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a kiskereskedelmi adatokat. Egy apró részlet azonban kimaradt az értékeléséből: a növekedés üteme éppen júniusban lassult az idei év eddigi legalacsonyabb szintjére. A tárcavezető ehelyett inkább a kedvezőbb első féléves adatokat emelte ki, amelyekben még benne van az Orbán-kormány intézkedéseinek hatása is.
Pedig az áprilisi választás óta töretlenül emelkednek a hazai konjunktúraindexek, a GKI fogyasztói indexe pedig nyolcéves csúcsra kapaszkodott, tehát okkal várható lenne, hogy az ilyen magas bizalom lecsapódik a boltok forgalmában is.
Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke lapunknak a nyári mélypontot azzal indokolta, hogy az év eleji jóléti intézkedések hatása jószerivel már kifutott. Érdekes módon az árrésstopok hatását emelte ki, amelyek szerinte mérséklik a kiskereskedelmi szereplők árbevételét. Mindenesetre az árrésstopok kivezetéséről már több körön egyeztettek a minisztériummal, ám erről eddig nem született kormányzati döntés.
Az építőipar megszenvedi a kormányváltást
A kiskereskedelem mellett az építőipar teljesítménye sem ad okot különösebb optimizmusra. Júniusban az ágazat termelési volumene – munkanaptényezővel kiigazítva – 5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a jövőre vonatkozó mutatók pedig még ennél is borúsabb képet festenek. A nyár elején az új szerződések volumene ugyanis 42 százalékkal esett vissza, ami arra utal, hogy érdemi fordulat egyelőre nem körvonalazódik.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke a Világgazdaságnak a legfrissebb adatokat úgy értékelte:
már annak is örülnénk, ha az ágazat teljesítménye az év egészében nem kerülne mínuszba.
Ennek egyelőre a határán billeg a szektor, hat hónap alatt 0,7 százalék csökkent a építőipari volumen, ami fékezést mutat a tavalyi 2,8 százalékos növekedés után.
Koji László a vártnál gyengébb idei teljesítményt részben a kormányváltással hozta összefüggésbe.
A kormányzati intézmények átalakulása miatt a külföldi befektetők egyelőre kivárnak, miközben a lakosság körében is bizonytalanság érzékelhető. Az új kormány lakásépítési programjának részletei csak most kezdenek kirajzolódni, így amíg az új intézkedések ténylegesen nem indulnak el, ebben a szegmensben sem várható érdemi élénkülés.
Koji ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az építőipar gyengélkedése korántsem kizárólag magyar jelenség: az ágazat Európa-szerte nehéz helyzetben van. Ennek a hazai munkaerőpiac szempontjából van egy kedvező mellékhatása is, hiszen a külföldi lehetőségek szűkössége miatt kisebb a szakemberek elvándorlásának veszélye. Tartós javulásra ugyanakkor szerinte addig aligha lehet számítani, amíg a magyar gazdaság növekedési üteme nem emelkedik 2–3 százalék fölé.
Az ipar mutatja leginkább az élénkülés jeleit
Az ágazatok közül egyelőre az ipar teljesítménye tűnik a legbiztatóbbnak. Az évek óta szenvedő szektor egyértelműen kezd magára találni, az év eleje óta már 2,4 százalékos pluszban van, ami valódi fordulat 3 év lejtmenete után. Ez azonban nem a Tisza-kormánynak köszönhető, hanem azoknak a beruházásoknak, köztük a debreceni BMW-gyár és a szintén debreceni CATL-nek, amelyek még az előző kormány alatt indultak el részesültek jelentős állami támogatásban.
Az már más kérdés, hogy közben ezeket a beruházásokat rendszeresen támadja a kormány és azzal fenyegetőzik, hogy több vizsgálat indít ellenük. Így került a kormány célkeresztjébe a BYD is, amelynek legnagyobb bűne az volt, hogy a kínai vállalat globális alelnökként alkalmazza a jövőben Szijjártó Pétert volt külgazdasági és külügyminisztert.
Ráadásul nem zárható, hogy gyárbezárási hullám söpör végig Magyarországon az erős forintnak és a továbbra is erőtlen európai konjunktúrának „hála”. Ennek egyébként vannak már látható jelei:
- a Nestlé július 17-én jelentette be, hogy bezárja a gyárát Diósgyőrben,
- az Accel Hunland Kft. pedig augusztus 6-án küldte el 400 munkavállalóját Tószegen.
Mindenesetre a legnagyobb érvágást az jelentené, ha a győri Audi-gyár bezárna, a német Manager Magazin júliusban 15-én írt arról, hogy arról, hogy Németországon kívüli gyárakat is érinthet a wolfsburgi székhelyű vállalat költségracionalizációja. Bár ezt cáfolták, de intő jel, hogy éppen abban a német magazinban jelent meg erről hír, ahol Oliver Blume hetekkel korábban bejelentette, hogy 2030-ig négy gyárat is bezárhat Németországban a vállalat, továbbá 100 ezer munkahelyet szüntetne meg.
Elemzők: a paksi gondok miatt alacsonyabb lehet az idei növekedés
Rodic Ádám és a Horti Flóra, a MHB Bank Elemzési Centrumának elemzői szerint vannak olyan területek, ahol javulás figyelhető meg a kormányváltás óta, ugyanakkor több strukturális kihívás továbbra sem oldódott meg. A korábbi évek problémái közül a külső kereslet gyengesége, különösen a német ipar visszafogott teljesítménye, továbbra is meghatározó tényező, miközben az energiaimport-függőség miatt a nemzetközi energiapiaci folyamatok is érzékenyen érintik a magyar gazdaságot. Az elmúlt időszakban ráadásul új bizonytalansági tényezők is megjelentek. A közel-keleti konfliktus továbbra is velünk van, és elsősorban az olaj- és gázárakon keresztül jelent kockázatot a növekedési kilátásokra. Egy energiaimportőr ország esetében ezek a folyamatok közvetlenül befolyásolják a gazdasági teljesítményt.
A kormányváltás rövid távú hatását ezzel szemben egyelőre korlátozottnak látjuk a termelési adatokban. Az ipari teljesítményt jelenleg sokkal inkább a külső keresleti viszonyok, az energiahelyzet és a vállalati beruházások kifutása befolyásolja, mintsem a politikai ciklusváltás tényezői
– hívták fel rá a figyelmet.
Az elemzők szerint a jelenlegi energiakrízis már a harmadik negyedéves GDP-adatokban is érezhető hatást fejthet ki. A Paksi Atomerőmű jelentős kapacitáskiesése miatt a gazdasági szereplők széles köre önkéntes villamosenergia-fogyasztáscsökkentést hajt végre. Ez a villamosenergia-rendszer stabilitása szempontjából rendkívül fontos, hiszen segít elkerülni a kényszerű lekapcsolásokat vagy egy esetleges rendszerszintű üzemzavart.
Gazdasági szempontból azonban ezeknek az intézkedéseknek ára van: a termelés és a fogyasztás visszafogása rövid távon lassítja a növekedést.
„Egyelőre fenntartjuk 1,6 százalékos GDP-növekedési előrejelzésünket, ami némileg alacsonyabb lehet az aktuális elemzői konszenzusnál. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy amennyiben az áramellátási problémák nem rendeződnek a következő hetekben, több tized százalékponttal lefelé kell módosítanunk az idei növekedési várakozásunkat. Ebben az esetben a gazdaság ugyan várhatóan elkerüli a stagnálást, de a korábban reméltnél jóval visszafogottabb bővülés valósulhat meg” – jósolták az MBH Bank elemzői.
Mindezt jelentené, hogy hiába nőtt a GDP az első és második negyedévében 1,7 százalékkal, a harmadik negyedévre ismét lefulladhat a magyar gazdaság.
