Nagyon rossz hírünk van Magyar Péternek: ha a szélerőművektől várja a csodát a Paksi Atomerőmű leállása esetén a hőkupola idején, óriásit fog csalódni – Németország pont most cáfolja meg a miniszterelnököt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságBár a paksi atomerőmű utolsó reaktora is – a hétvégi bejelentés ellenére – üzemel, az utóbbi napokban ismét felélénkült a vita a magyar energiamix jövőjéről. A rendkívüli helyzet felszínre hozott egy régóta ismert problémát: hiába épült ki az elmúlt évtizedben mintegy 8000 MW napenergia-kapacitás, ha az esti órákban, amikor a fogyasztás a csúcson van, nem világos, mi pótolhatja a kieső termelést. Főleg, ha például valami történik a paksi atomerőművel.
Nagyon rossz hírünk van Magyar Péternek: ha a szélerőművektől várja a csodát a Paksi Atomerőmű leállása esetén, óriásit téved – Németország pont most cáfolja meg a miniszterelnököt
Magyar Péter mindenesetre rögtön kihasználta a helyzetet. A Pakson tartott sajtótájékoztatóján a szélerőművek fejlesztése mellett érvelt, mivel szerinte a mostani helyzet egyértelműen megmutatta, hogy Magyarországon hiányzik a megfelelő szélerőművi kapacitás. Ezért döntött úgy a kormány, hogy 2030-ig Paks teljesítményének kétszeresével, 4000 MW-tal bővítené a hazai szélenergia-termelést. A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy az előző kabinet nem fordított kellő figyelmet erre a területre, ezért most gyors ütemű fejlesztésekre van szükség.
A miniszterelnök érvelése után megnéztük, hogyan működnek a szélerőművek a jelenlegi rendkívüli időjárási körülmények között abban az országban, ahol Európában a legtöbb ilyen létesítmény üzemel. Előre kell bocsátani, hogy a Duna alacsony vízállása és az aszály egyaránt a tartós hőségre és a csapadékhiányra vezethető vissza. Ez az időjárási helyzet nemcsak a folyók vízhozamát befolyásolja, hanem a szélenergia-termelés lehetőségeit is jelentősen meghatározza.
Németországban hiába bővül évről évre a szélenergia-termelésre kiépített kapacitás, 2025-ben mégis kevesebb villamos energiát állítottak elő a szélerőművek, a szokásosnál jóval gyengébben fújt a szél
– írta még januárban a Reuters. A teljes német szélenergia-termelés tavaly körülbelül 4 százalékkal csökkent az előző évhez képest, annak ellenére, hogy a beépített teljesítmény több mint egy évtizede folyamatosan növekszik. 2025-ben a német szélerőmű-állomány mintegy 4,9 gigawattal bővült, így elérte a 77,7 GW-ot. Azóta tovább nőtt, a legfrissebb adatok szerint már a 80 GW-ot is meghaladja.
A hírügynökség szerint a probléma nem a turbinák műszaki hibája volt, hanem az időjárás. A turbinák magasságában mért szélsebesség tartósan 4–5,5 m/s körül alakult, miközben a hosszú távú átlag 6–7 m/s. Ez elsőre csekély eltérésnek tűnhet, a szélerőművek teljesítménye azonban rendkívül érzékeny a szélsebességre, ezért már ekkora különbség is jelentős visszaesést okozhat.
Az alapvető probléma az, hogy a nagy nyári hőhullámok Magyarországon és Németországban egyaránt gyakran magas légnyomású, szélcsendes időjárással járnak együtt. Ilyenkor kevés a szél, ezért a turbinák teljesítménye jelentősen visszaesik.
A helyzet pikantériája, hogy miközben Németország hosszú távon szinte teljes egészében megújuló energiaforrásokra kívánja alapozni az áramtermelését, az alacsony szélsebesség miatt kénytelen volt növelni a gáz- és részben a szénerőművek termelését az ellátásbiztonság fenntartása érdekében.
Alig több mint 10 százalékos kapacitáskihasználtság mellett működtek kedd este a német szélerőművek
A mostani időjárási helyzetnek különösen nagy jelentősége van. Napközben, a hőségben a napenergia-termelés csúcson van, Németországban ehhez 128 GW beépített kapacitás áll rendelkezésre. Az esti órákban azonban fordul a helyzet: a napelemek már egyáltalán nem termelnek, este 10 órára a teljesítményük gyakorlatilag nullára csökken, így a rendszernek elsősorban a szélerőművekre kellene támaszkodnia.
Szerencsére a magyar MAVIR-hez hasonlóan folyamatosan nyomot követhető az éppen aktuális energiatermelés Németországban, amiből többek között az is kiderült, hogy szélenergiából a németek összesen közel 80,4 GW beépített kapacitással rendelkeznek.
A hatalmas kapacitás azonban önmagában nem jelent garanciát a magas termelésre. Augusztus 4-én este 10 órakor Németországban mindössze 9,9 GW villamos energiát állítottak elő összessen a szárazföldi (onshore) és a tengeri (offshore) szélerőművek, ami a teljes beépített kapacitás 12,36 százalékának felel meg.
Az alábbi ábrán is látható, hogy a világos és sötétkék az esti órákban még kis szeletét adják a termelésnek. Emiatt Németország Magyarországhoz hasonlóan importra is rászorul, emellett növelnie kell a szénerőművek termelését. Tegnap este ezek az erőművek 11,4 GW teljesítményt adtak, amből összesen 30 GW kapacitás áll rendelkezésre. Vagyis hiába rendelkezik az ország csaknem kétszer akkora szélenergia-kapacitással, a tartós hőség idején végül mégis a szénerőművek jelentik az egyik legfontosabb tartalékot az ellátás biztosításában.
Egy paksi reaktort alig tudnának fedezni ilyen időben a szélerőművek
Tegyük fel, hogy Magyarországon a következő években a jelenlegi 330 MW mellé még 4000 MW-nyi szélenergia-kapacitás épül ki. Ha a német forgatókönyvet vetítjük ki Magyarországra, az azt jelentené, hogy a mostani hőkupolás időszakban a szélerőművek termelése 500–600 MW körül alakulna.
Ez nagyjából egy paksi reaktor teljesítményének felelne meg, ami egy 6000 MW körüli országos fogyasztás mellett csekélynek mondható.
Ráadásul Magyarország összességében kevésbé szeles, mint Németország. Ennek fő oka:
- Németország hosszú Északi- és Balti-tengeri partvidékkel rendelkezik, ahol kiválóak a szélviszonyok,
- míg Magyarország tengerpart nélküli, belső fekvésű ország.
A szélenergia fontos kiegészítője lehet az energiamixnek, önmagában azonban nem képes biztosítani egy ország folyamatos villamosenergia-ellátását, különösen a többnapos hőhullámok idején. Az energiarendszer stabil működéséhez ezért mindig szükség van olyan termelőkapacitásokra is, amelyek az időjárástól függetlenül képesek áramot szolgáltatni.
Inkább kiegyenlítő energia kellene
A mostani helyzet azért is rendívküli, mert jelentősen megnő villamosenergia-igény is, a légkondicionálók és a hűtőberendezések tömeges használata jelentősen megemeli a fogyasztást. Vagyis a kereslet akkor emelkedik, amikor a szélenergia-termelés sok esetben visszaesik. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy a szélerőművek haszontalanok lennének, de azt igen, hogy önmagukban nem képesek garantálni az ellátásbiztonságot ilyen időjárási helyzetekben. A kieső termelést ilyenkor energiatárolókkal, szabályozható erőművekkel, importtal vagy más, folyamatosan rendelkezésre álló termelőkapacitásokkal kell pótolni. Éppen ezért a villamosenergia-rendszer tervezésekor nemcsak az számít, hogy mekkora a beépített megújuló kapacitás, hanem az is, hogy az kritikus időszakokban ténylegesen mekkora teljesítményt képes biztosítani.
Nagy Márton volt nemzetgazdasági miniszter is többször arról beszélt, hogy a megújuló energiaforrások további bővítésének már nem elsősorban új termelőkapacitásokra, hanem kiegyenlítő energiára van szükség. Szerinte a következő évek legfontosabb feladata a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozhatóságának javítása, vagyis az energiatárolók, a szabályozható erőművek és a hálózati fejlesztések felgyorsítása.
