Rendkívüli javaslat érkezett: elhalasztanák az augusztus 8-i munkanapot az energiaválság miatt – Kapitány István asztalán egy új ajánláscsomag
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÁtfogó javaslatcsomagot dolgozott ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a gazdaság működőképességének biztosítása és az energiaválság kezelése érdekében, amelyben a rendkívüli időjárási körülményekre hivatkozva azt kezdeményezi, hogy Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter helyezze át az augusztus 8-i munkanapot szeptemberre.
Fotó: New Africa / Shutterstock
Kiemelt javaslat: halasszák el az augusztus 8-i munkanapot
A kamara szerint az ellátásbiztonság fenntartása mellett a legfontosabb cél, hogy a gazdaság működésében a lehető legkisebb fennakadás következzen be. Az MKIK ezért a területi kamarák országos hálózatán keresztül kívánja bevonni a vállalkozásokat az önkéntes fogyasztáscsökkentési intézkedések végrehajtásába.
A javaslatcsomag egyik fontos eleme, hogy az MKIK megfontolásra ajánlja az augusztus 8-i, szombati munkanap áthelyezését egy szeptemberi szombatra.
A kezdeményezés célja, hogy a jelenlegi energiaválságos időszakban csökkenthető legyen az ország villamosenergia-terhelése, miközben a kieső munkanap később ledolgozható lenne.
Az MKIK szerint a válságkezelés alapelve, hogy a beavatkozások fokozatosak és arányosak legyenek.
- Első lépésként minden esetben az önkéntes, piaci alapú fogyasztáscsökkentést tartják indokoltnak, míg kötelező korlátozásokat csak végső eszközként vezetnének be.
- Emellett fontosnak nevezik, hogy a szabályok előre ismertek legyenek, az érintett vállalkozások pedig gyors kompenzációban részesüljenek.
A kamara hangsúlyozza: az egyes intézkedéseket nem egységesen, hanem a kereskedelmi, ipari és szolgáltató szektor sajátosságaihoz igazítva kell alkalmazni.
A kereskedelmi vállalkozások számára az MKIK egyebek mellett
- a nyitvatartás rugalmas alakítását,
- a klímaberendezések időzített működtetését,
- a reklám- és kirakatvilágítás mérséklését, valamint
- a nem létfontosságú energiafogyasztók – például mozgólépcsők vagy dekorációs világítás – kikapcsolását javasolja.
Emellett energiahatékonysági intézkedéseket is szorgalmaznak, például az automatikus világításvezérlés alkalmazását és a hűtési-fűtési rendszerek optimalizálását.
Szolgáltatóknál home office és digitális terhelés-áthelyezés
A szolgáltató szektorban az irodai energiafelhasználás csökkentése, a hőmérséklet-szabályozás egységesítése, az ügyfélfogadási rend módosítása, valamint az energiatakarékos üzemmód kötelező alkalmazása szerepel az ajánlások között.
A kamara azt is javasolja, hogy a nagy energiaigényű informatikai feladatokat lehetőség szerint a kevésbé terhelt időszakokra ütemezzék át, míg a nem ügyfélkapcsolati munkakörökben – ahol ez indokolt – részesítsék előnyben az otthoni munkavégzést.
Az iparban műszakátszervezés és vészhelyzeti protokoll jöhetne a javaslat szerint
Az ipari vállalatok számára az MKIK a termelés csúcsidőn kívülre helyezését, az éjszakai és hétvégi műszakok ösztönzését, a megszakítható fogyasztási szerződések kiterjesztését, valamint a nem kritikus gyártási folyamatok átmeneti leállítását ajánlja.
Külön vészhelyzeti protokollt javasolnak az energiaintenzív ágazatok – így az acél-, alumínium-, cement-, üveg- és vegyipar – számára, emellett minden nagyfogyasztónál kötelező újraindítási terv elkészítését is indokoltnak tartják.
Az MKIK szerint egyre több szakmai és érdekképviseleti szervezet kíván bekapcsolódni a válságkezelésbe. Példaként említik a Mechwart András Iparfejlesztési Testületet, amely felajánlotta segítségét a kkv-k önkéntes fogyasztáscsökkentési intézkedéseinek kidolgozásához.
A kamara már hétfőre egyeztetést kezdeményezett az együttműködni kívánó szervezetekkel.
Az ágazati intézkedéseken túl az MKIK
- országos energia-vészhelyzeti protokoll bevezetését,
- a kritikus ágazatok sorrendjének rögzítését,
- gyors kompenzációs alap létrehozását,
- a rugalmas fogyasztási piac fejlesztését,
- a regionális hálózati együttműködések erősítését,
- az energiaközösségek jogszabályi támogatását, valamint
- a nagyfogyasztók kötelező vészhelyzeti adatszolgáltatását is javasolja.
A kamara az összesített javaslatokat Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek is megküldte.
A légkondicionálás az egyre extrémebb hőmérsékletek miatt mára geopolitikai jelentőségű kérdéssé vált, mivel a hőhullámok világszerte egyre veszélyesebb életkörülményeket teremtenek. A klímaberendezéseket egyre inkább „kritikus infrastruktúrának” tekintik, hiszen a nyári hőhullámok nemcsak gyakoribbá, hanem egyre halálosabbá is válnak. S bár a légkondicionálók és a légkondicionálás kétségtelenül életeket ment, ugyanakkor hozzájárul a globális felmelegedéshez, és elvonhatja a figyelmet az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő, hosszabb távon fenntarthatóbb megoldásokról – részleteket a Világgazdaság oldalán talál.
