Sokkal több magyar beteg vár műtétre, mint egy éve – a kórházak nem nőnek, hanem összemennek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTovább nőtt a hosszú várólistákon szereplő betegek száma Magyarországon. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 2026. június 8-i adatai szerint a három leghosszabb várólistán – a csípőprotézis-, a térdprotézis- és a szürkehályog-műtétek esetében – összesen 35 623 beteg várt már több mint 60 napja a beavatkozásra. Ez közel 21 százalékos emelkedést jelent a 2025 júniusában nyilvántartott 29 396 beteghez képest.
Ezekre a műtéti típusokra várnak a legtöbben
A legtöbben továbbra is térdprotézis-műtétre várnak. A 60 napon túli várakozók száma elérte a 19 892 főt.
- Csípőprotézisre 9796,
- míg szürkehályog-műtétre 5935 beteg várakozott két hónapnál hosszabb ideje.
A csípőprotézis-beavatkozásoknál az elmúlt fél évben országosan 7178 műtétet végeztek. Bár a medián várakozási idő 44 nap volt, az átlag már 143 napot tett ki, ami jelentős területi különbségekre utal. Egyes intézményekben – például Zala vármegyében, a Semmelweis Egyetemen vagy az Uzsoki Utcai Kórházban – a betegek átlagosan közel vagy akár több mint 300 napot is vártak a műtétre.
Még kedvezőtlenebb a helyzet a térdprotézisek esetében. Az országos átlagos várakozási idő 291 nap volt, míg a Vas Vármegyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban az átlag elérte a 754 napot is.
A három vizsgált beavatkozás közül továbbra is a szürkehályog-műtétek esetében a legkedvezőbb a helyzet. Az elmúlt fél évben országszerte 41 760 ilyen beavatkozást végeztek, jellemzően egynapos sebészeti ellátás keretében. Ugyanakkor a területi különbségek itt is jelentősek: Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a betegek medián várakozási ideje továbbra is több hónap.
Mi áll a hosszú várólisták mögött?
A várólisták növekedése mögött a szakemberek szerint részben a humánerőforrás hiánya áll, amely az egész fekvőbeteg-ellátás működésére is hatással van. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025-ben tovább csökkent a működő kórházi ágyak száma: országosan 60 185 ágy állt rendelkezésre, ami 1,8 százalékos visszaesést jelent egy év alatt.
A kisebb kapacitás mellett ugyanakkor javult az ágykihasználtság. Az aktív fekvőbeteg-ellátásban 59,48 százalékos, a krónikus ellátásban 76,93 százalékos kihasználtságot mértek, az országos átlag pedig 65,94 százalék volt.
Folytatódott az egynapos sebészeti ellátások térnyerése is
2025-ben rekordot jelentő 357 814 egynapos sebészeti beavatkozást regisztráltak, ami 6,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi adatot. Emellett a kórházi halálozási arány 4,08 százalékra mérséklődött.
A kedvezőbb kihasználtsági mutatók és az egynapos ellátások bővülése ugyan a kórházi kapacitások átalakulását jelzik, önmagukban azonban nem oldják meg az egészségügyi rendszer egyik legnagyobb problémáját. A szakemberhiány és az egyes műtétek esetében továbbra is rendkívül hosszú várakozási idők azt mutatják, hogy számos területen változatlanul jelentős nyomás nehezedik a magyar egészségügyi ellátórendszerre.
A várólisták rövidítése a Tisza-kormány egyik legfőbb vállalása volt. A párt programja szerint 2027 végére az állami fekvőbeteg-ellátásban legfeljebb hat hónapra, a járóbeteg-szakellátásban pedig legfeljebb két hónapra akarják csökkenteni a várakozási időt.
A csípő- és különösen a térdprotézis-műtétek jelenlegi adatai alapján ehhez nemcsak a listák adminisztratív felülvizsgálatára, hanem a tényleges műtéti kapacitások jelentős növelésére is szükség lesz.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a Világgazdaság kérdésére elmondta, a várólista köteles műtétek – tekintve, hogy előre tervezhető, elektív ellátások – szezonális ingadozást mutatnak, az elmúlt évekhez hasonlóan a nyári időszakban kevesebb beteget látnak el az egészségügyi szolgáltatók leginkább a szabadságolások miatt.
Magyarország új kormánya kiemelt figyelmet szentel a várakozási idők csökkentésére, célul tűzve ki, hogy 2027 végére a fekvőbeteg-ellátásban legfeljebb 6 hónap, a járóbeteg-ellátásban pedig legfeljebb 2 hónap legyen a várakozási idő.
A terület külön miniszteri biztost kapott Dr. Zahár Ákos csípő- és térdprotézis specialista személyében, akinek feladata lesz a teljes ortopédiai-traumatológiai várólista-rendszer áttekintése, különös tekintettel a csípő- és térdprotézis-műtétekre várók számára, a várakozási időkre és az elvégzett beavatkozások mennyiségére.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő aktívan segíti a készülő komplex intézkedéseket tartalmazó várólista csökkentési programot, amelyet augusztus 15-ig az egészségügyi miniszter a kormány elé terjeszt.
Fizikai és szellemi terhelés hárul a szakdolgozókra
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara a Világgazdaság kérdésére elmondta, hogy az Országos Hivatal nyilvántartási adatai szerint a műtőszolgálati szakmai tagozat összlétszáma 3756 fő, ebből
- 1464 fő műtéti szakasszisztens,
- 1598 fő műtőssegéd,
- valamint 694 fő egyéb, a szakmacsoportba tartozó szakdolgozó.
Országos viszonylatban megállapítható, hogy a műtéti szakasszisztensek és műtőssegédek közül nem minden szakdolgozó dolgozik a képesítésének megfelelő munkakörben.
A tagozati létszám megyei eloszlása közel egyenletes. Kivételt jelent a négy egyetemi klinika, ahol szakemberfelvevő képesség kisebb mértékben érzékelhető. A legtöbb szakdolgozó Budapest és vonzáskörzetében dolgozik, ami érthető, hiszen egy városon belül itt található a legtöbb kórház országos szinten.
A szakdolgozói létszám a műtéti kapacitás egyik meghatározó tényezője, azonban a várólisták alakulását számos további körülmény is befolyásolja, így többek között az intézményi infrastruktúra, az orvosi kapacitás, az esetszám és a finanszírozási keretek.
Dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke rávilágított:
Fontos kiemelni, hogy országos szinten nem áll rendelkezésünkre nyilvántartás a műtők számáról, illetve a műtőkben dolgozó szakdolgozói létszám eloszlásáról. Ugyanakkor a műtéti ellátásban dolgozó asszisztensek és szakasszisztensek már most is érzik, hogy a jelenlegi betegellátást csak jelentős mértékű többletmunkával lehet elvégezni. Nem ritka a havi 220-240 munkaórás teljesítmény, ami fizikailag és szellemileg is jelentős terhelést okoz. E tényezők járulnak hozzá a munkavállalók korai kiégéséhez.
Emellett hangsúlyozni kívánjuk, hogy a várólisták csökkentése nemcsak a műtéti, illetve a perioperatív ellátás területén kíván többlet szakdolgozói kapacitást, hanem – a betegek további áthelyezésével – a rehabilitáció területén is szükséges a létszámok és az ellátási kapacitások bővítése. Az intézményesített mozgásszervi (ortopédiai, traumatológiai) rehabilitációja mellett a további otthoni körülmények között zajló szakápolás és gyógytorna kereteinek bővítését is felül kell vizsgálni. A műtéti számok növelése exponenciálisan növeli a rehabilitációban résztvevők várakozásának idejét, hiszen az akut műtét 4-5 napja mellett a rehabilitáció további fázisaiban további 5-7 hetet töltenek el a betegek ideális esetben – tájékoztatott Dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Hozzátette:
Köztestületünk álláspontja, hogy a probléma hosszú távú megoldásához elengedhetetlen a szakdolgozói utánpótlás-képzés kapacitásának bővítése, a pályán maradást ösztönző bérezési és karrierlehetőségek megteremtése, valamint a rehabilitációs kapacitások fejlesztése. A MESZK Műtőszolgálati szakmai tagozata és tagjaink, a műtőkben dolgozó szakdolgozók elkötelezettek a betegek időben történő, magas színvonalú műtéti ellátásában – zárta gondolatait Dr. Balogh Zoltán.
