Ezeknél az élelmiszereknél találtak túl sok növényvédőszer-maradékot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTöbb mint 660 ezer, különböző növényvédő szerekre vonatkozó laboratóriumi mérési eredményt tartalmaz a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2025-ös adatbázisa. A táblázat összesítése alapján 23 esetben haladta meg a mért szermaradék mennyisége az adott termékre előírt határértéket. Ezek a találatok mintegy 15 különböző termékhez és mintavételhez kapcsolódtak.
A legtöbb határérték-túllépést a spenótnál, az őszibaracknál és a szárított kapornál rögzítették: mindhárom terméknél három-három kifogásolható mérési eredmény szerepel az adatbázisban. A mák- és az árpamintákhoz két-két túllépés kapcsolódott. Egy-egy esetet regisztráltak többek között fejes salátánál, paradicsomnál, szilvánál, almánál, citromnál, csemegeszőlőnél, kukoricánál és földimogyorónál is.
Fontos ugyanakkor, hogy egyetlen mintában több hatóanyag is túlléphette a rá vonatkozó értéket. Ez történt például az egyiptomi szárított kapornál, amelyben klórpirifoszt, propikonazolt és oxamilt is a megengedettnél nagyobb mennyiségben mutattak ki. A magyar őszibarack egyik mintájában pedig három hatóanyag – ametoktradin, dimetomorf és iprovalikarb – eredménye került a határérték fölé.
A Nébih szerint, a spenót és a mák is érintett volt
Két olasz és egy magyar spenótmintánál a deltametrin mennyisége lépte túl az előírást. A magyar mintában 0,19 milligramm/kilogrammot mértek a 0,01 milligrammos határértékkel szemben. Egy olasz, üvegházban termesztett fejes salátában a lambda-cihalotrin értéke bizonyult magasnak, egy török paradicsomban pedig triadimenolból találtak a megengedettnél többet.
Egy magyar mákmintában két problémás hatóanyagot azonosítottak: a tau-fluvalinát mért értéke 0,12, a klórpirifoszé 0,047 milligramm/kilogramm volt, miközben mindkettőnél 0,01 milligrammos határérték szerepelt. Magyar eredetű almában tiaklopridot, árpában imidaklopridot, illetve metalaxilt, csipkebogyóban pedig pirimifosz-metilt mértek az előírt szint fölött.
Az importtermékek közül egy dél-afrikai citrom, egy olasz csemegeszőlő, egy egyiptomi földimogyoró, valamint uniós eredetű szilva, kukorica és citromfű is felkerült a kifogásolt eredmények listájára.
A 23 határérték-túllépésből tíz magyar, négy olasz, négy egyiptomi eredetű termékhez kapcsolódott. Három esetben csak az Európai Uniót jelölték meg származási helyként, míg egy-egy kifogásolható eredmény török, illetve dél-afrikai áruból származott.
A legtöbb mérés nem jelzett problémát
A teljes kép ennél jóval kedvezőbb. A 2025-ös adatbázisban szereplő
- több mint 660 ezer egyedi mérés közül
- mindössze 3038-nál érte el vagy haladta meg
az eredmény a laboratóriumi kimutatási határt.
Ezek túlnyomó többsége azonban a jogszabályban meghatározott maximális maradékanyag-határérték alatt maradt.
A legtöbb kimutatható – de nem feltétlenül kifogásolható – mérési eredmény az almához, a citromhoz, a mandarinhoz, a szamócához, az őrölt paprikához, a grapefruithoz és az őszibarackhoz kapcsolódott. A szermaradék puszta kimutathatósága tehát nem jelenti automatikusan azt, hogy az élelmiszer nem biztonságos vagy megsérti az előírásokat.
A Nébih hangsúlyozta: az Európai Unió közös mintavételi programja mellett önálló magyar ellenőrzési terv alapján is végeznek laboratóriumi vizsgálatokat. A most közzétett adatbázis a 2022 és 2025 közötti eredményeket tartalmazza, beleértve a határérték alatti, a kimutatási határt el nem érő és a jogszabályi limitet meghaladó értékeket is.
Határérték-túllépés esetén a hivatal hatósági eljárást kezdeményez. A jogszabályi limit meghaladása ugyanakkor önmagában nem azonos az azonnali egészségkárosodással: annak megítéléséhez külön kockázatértékelés szükséges, amely figyelembe veszi többek között
- a hatóanyag tulajdonságait,
- a mért koncentrációt
- és az adott élelmiszer fogyasztási mennyiségét is.
Korábban a PAN Europe mindössze három magyar minta alapján vizsgálta a szamóca növényvédőszer-maradékait, a Nébih szerint azonban ebből nem lehet a teljes hazai ágazatra következtetni. A hatóság közel kétszáz szamóca minta eredményeire hivatkozva hangsúlyozta: a magyar szamóca biztonsággal fogyasztható. A PAN Europe ezt megelőzően a magyar almával kapcsoaltban tett olyan megállapításokat, amelyekre a FruitVeb volt kénytelen volt cáfoló reakcióval élni.
