Háziorvosi rendszer: a végletekig leterhelve - fogy az orvos, nő a betöltetlen körzetek száma, lépéskényszerben a kormány
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025-ben 42 117 orvos rendelkezett érvényes működési nyilvántartással, szemben a 2024-es 43 123 fővel. Ez 2,3 százalékos visszaesést jelent, és megtöri azt a többéves növekedési trendet, amelynek során 2020 és 2024 között az aktív orvosok száma 37 188-ról 43 123-ra emelkedett, vagyis közel 16 százalékkal nőtt.
Komoly kihívást jelent az orvosok megtartása
A tavalyi csökkenés önmagában még nem jelentene drámai változást, ugyanakkor arra utal, hogy az egészségügyi rendszerben továbbra is komoly kihívást jelent az orvosok megtartása és az utánpótlás biztosítása.
A korösszetételben ugyanakkor kedvező folyamatok is megfigyelhetők. A 35 év alatti, illetve a középkorú orvosok aránya egyaránt 1,3 százalékponttal nőtt, miközben a 65 év felett, nyugdíjkorhatáron túl is dolgozó orvosok részesedése 2,6 százalékponttal csökkent. Ez arra utal, hogy lassan megkezdődött a generációváltás, noha a 35–64 éves korosztály továbbra is az orvosállomány több mint felét adja, a 65 év felettiek pedig még mindig az összes orvos mintegy ötödét teszik ki.
A női orvosok továbbra is többségben vannak: 2025-ben számuk közel másfélszerese volt a férfiakénak. Az aktív létszám ugyanakkor mindkét nem esetében csökkent, a férfiaknál 2,6, a nőknél 2,2 százalékkal.
A legnagyobb kihívások továbbra is az alapellátásban jelentkeznek
A Magyar Orvosi Kamara és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 2026 márciusában 6373 háziorvosi praxis működött az országban, ezek közül azonban 1021 betöltetlen volt. Ez országosan 16 százalékos praxishiányt jelent. A probléma különösen vidéken súlyos, ahol a betöltetlen körzetek aránya eléri a 17,4 százalékot, míg Budapesten 10,2 százalék.
A KSH adatai szerint 2025-ben összesen 5371 háziorvos és házi gyermekorvos dolgozott Magyarországon, ami egy év alatt 1,8 százalékos csökkenést jelent. A gyermekellátás helyzete még kedvezőtlenebb: a házi gyermekorvosok száma 3,8 százalékkal esett vissza.
Országos átlagban a lakosságarányos ellátottság lényegében nem változott, a területi különbségek azonban továbbra is jelentősek. Pest vármegyében jut a legkevesebb, Baranya vármegyében pedig a legtöbb háziorvos és gyermekorvos tízezer lakosra.
- Az elmúlt évben Zala és Veszprém vármegyében javult leginkább az ellátottság,
- míg Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron vármegyében, valamint Budapesten romlott a legnagyobb mértékben. Ezeken a területeken a lakosságarányos orvoslétszám több mint három százalékkal csökkent.
A csökkenő orvoslétszám egyre nagyobb terhelést ró a még dolgozó háziorvosokra. Tavaly egy orvosra átlagosan 13 410 betegmegjelenés jutott, ami 3,6 százalékos növekedés az előző évhez képest. A legnagyobb terhelést továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérték, míg Budapesten az egy háziorvosra jutó betegforgalom jóval az országos átlag alatt maradt.
Különösen látványosan nőtt a terhelés a gyermekellátásban. Míg a felnőtt háziorvosoknál mérsékeltebb emelkedést mértek, addig a házi gyermekorvosok esetében közel kétszer gyorsabban nőtt az egy orvosra jutó betegforgalom, több vármegyében is jelentősen emelkedett az ellátandó gyermekek száma.
A rendszer nehézségeire irányította rá a figyelmet a közelmúltban a Pest vármegyei Szada esete is. A település háziorvosa, Ács Tamás felmondta az önkormányzattal kötött ellátási szerződését arra hivatkozva, hogy évek óta hiába próbál jobb munkakörülményeket elérni.
Az ügyre reagálva Porpáczy Krisztina államtitkár közösségi oldalán azt írta:
a szadai történet nem egyedi eset és nem személyes konfliktus, hanem azt mutatja, hogy a háziorvosi rendszer számos ponton elérte teljesítőképessége határát. Hozzátette: a problémára néhány héttel korábban László Endre Márton országgyűlési képviselő is felhívta a figyelmét, és az első egyeztetések során egyértelművé vált, hogy nem elszigetelt esetről, hanem rendszerszintű gondokról van szó.
A statisztikák és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt arra utalnak, hogy a magyar háziorvosi rendszer egyre nagyobb nyomás alatt működik. Az orvoslétszám csökkenése, a betöltetlen praxisok magas száma, a növekvő betegforgalom és a jelentős területi különbségek hosszú távon az alapellátás biztonságát is veszélyeztethetik, ezért a szakemberek szerint az utánpótlás biztosítása, a praxisok vonzóbbá tétele és a munkaterhek csökkentése a következő évek egyik legfontosabb egészségpolitikai feladata lesz.
