Ausztriából várja a megváltást Magyar Péter: megszólalt a miniszterelnök a Paksi Atomerőműről, hogy mi vár ránk – nem lehet kiengedni, kritikus órák következnek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJó hír hogy már kilenc centire vagyunk a Duna vasárnapi mélypontjától, és eső várható az osztrák vízgyűjtőkön. A paksi turbina üzemel. Ettől függetlenül a mai forró napon még nagy szükség lesz az önkéntes fogyasztáscsökkentésre – jelentette be Facebook-posztban a miniszterelnök csütörtök reggel. Magyarország már napok óta feszülten figyeli, mi történik a Paksi Atomerőművel. A négy blokkból egy ugyan még részlegesen üzemel, de a kapacitáskiesés tetemes, aminek következtében hazánk jelentős mértékű villamosenergia-importra szorul.
A Paksi Atomerőmű utolsó turbinája épphogy pislákol – bődületes mennyiségű importra van szükség
Ennek kapcsán egy ismert szakértő lapunknak korábban nyilatkozva arra világított rá, hogy a folyamatnak milyen ellátásbiztonsági és gazdasági kockázatai vannak. A Duna vízállása szerda óta némileg emelkedik, de továbbra is a kritikus tartományban van, ezért kérdéses, meddig működhet a Paksi Atomerőmű utolsó turbinája. Szerda este az erőmű üzemadatai szerint a 2. blokk 226 megawatt teljesítménnyel üzemelt, amely jócskán elmarad a négy blokk 2000 megawattos névleges teljesítményétől. A hatalmas kapacitáskiesés miatt, Magyarország nettó villamosenergia-importja megközelítette a 3800 megawattot, ami Hárfás Zsolt atomenergia-szakértő szerint egyszerre költséges és kockázatos.
A Paksi Atomerőmű teljesítményének jelentős részének kiesése miatt minden irányból áramlik be a villamos energia
- Ausztria,
- Szlovákia,
- Ukrajna,
- Románia,
- Szerbia,
- Horvátország
- és Szlovénia
felől − mutatott rá a szakértő, aki szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy mindez nem alacsony piaci árak mellett történik.
Hárfás Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy az ipari naperőművek mintegy 5000 megawatt beépített teljesítményéből megközelítőleg 150 megawatt állt rendelkezésre az általa vizsgált időpontban, a szélerőművek beépített 325 megawatt teljesítményéből pedig csupán 15 megawatt.
Lányi András ellenzi a Paks alatt létesítendő duzzasztó elképzelését
A Duna történelmi alacsony vízállása és a jövőben várható gyakori aszályos időszakok ellenére Lányi András író, az egykori Duna Kör tagja véleménycikkében azt írta, hogy Bős–Nagymaros megépítése nem jelentene megoldást sem a jelenlegi energiaválságra, sem Paks hűtővízproblémáira.
Lányi szerint az eredetileg tervezett bős–nagymarosi rendszer teljes áramtermelése is csupán töredéke lenne a jelenlegi magyar napelemes kapacitásnak.
A Paks alatt létesítendő duzzasztó elképzelését szintén hibásnak tartja. Érvelése szerint a folyó lelassított vize a tározóban tovább melegedne, miközben az atomerőműnek megfelelő mennyiségű, de kellően hideg hűtővízre lenne szüksége. Úgy véli, az erőmű biztonságos működését inkább hűtőtornyok építése segíthetné, igaz, ez jelentős beruházást igényelne.
