Tesztel Tanács és Vitézy: romokban áll Budapesten, de felújítanák – megér 20 milliárdot, vagy még többet?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság"Célegyenesbe fordultunk" – üzente a Balatonról Kármán András pénzügyminiszter, hétfőn bejelentik a 2026-os költségvetés módosításának részleteit és kiderül, valóban 300 milliárd forintos megszorítás készül-e. Eközben minisztertársa nagyszabású, és szó szerint látványos budapesti beruházásról tesztelte a közvéleményt.

Tanács Zoltán Budapest egy olyan ikonikus helyszínéről posztolt a Facebookon, amely gyermekek és felnőttek generációinak kínált évtizedekig maradandó élményt, de már több mint egy évtizede nem.
Hétfőtől gőzerővel folytatódik tovább a munka – ígérte ő is, és ízelítőt is adott tárcája, a tudományos és technológiai feladatairól: "számos témában fogunk ősszel új jogszabályokat beterjeszteni vagy módosítani, akciókat indítani: a kiberbiztonság megerősítése, a kutatóhálózat átalakítása, a KFI törvény módosítása és új pályázatok elindítása mind napirenden vannak."
Majd így folytatta:
És persze ott van a Planetárium ügye, ami oly sokakat megmozgatott, amikor néhány hete meglátogattuk a 2017 óta bezárt intézményt.
A miniszter a következő lehetőségeket látja a Planetárium ügyében, amelyről az ő és Vitézy Dávid minisztériuma előterjesztéts készít, "sok szakmai, műszaki és pénzügyi kérdést" áttekintve.
A három lehetséges fejlesztési irány – amelykekről a tárcavezető véleményeket kér – azon az interaktív oldalon szerepel, amelyen tíz vezető nemzetközi intézményt hasonlítottak össze három kontinensről, és amely arra jutott, hogy
- "Budapest alapvető fizikai adottságai egyáltalán nem rosszak.
- A 23 méteres kupola nemzetközi összehasonlításban ma is komoly érték, a Népliget pedig megközelíthetőség és fejlesztési lehetőség szempontjából is különleges helyszín.
- A valódi lemaradás sokkal inkább a vetítéstechnikában, az interaktív tartalmakban, a kiállítási funkciókban és a működési modellben van."
Első verzió: a Planetárium ideiglenes újranyitása
Az egyik, "gyors" változat szerint már 2027-ben legalább ideiglenesen újranyitnák az intézményt, ideiglenes kiállításokkal és a meglévő Zeiss vetítő megjavíásával, ha ez lehetséges.
"Kérdés persze, hogy érdemes-e ezzel az ideiglenes megnyitással néhány hónapra elérhetővé tenni az intézményt, hogy aztán újra bezárjuk, amíg a felújítás megtörténik" – teszi hozzá mindjárt Tanács Zoltán. Ez a megoldás pár hónapig működhetne,néhány százmillió forintból.
A második: egy nagyobb fejlesztés – ez már a 20 milliárdos kérdés
A második lépcső a tárcavezetőú szerint az épület teljes felújítása lenne
- modern 8K+ full-dome technológiával,
- valós idejű univerzum-szimulációval,
- új hang- és vetítési rendszerrel,
- többnyelvű tartalmakkal és kiegészítő szolgáltatásokkal.
Egy ilyen munka 2-3 évet venne igénybe, a becsült teljes költség 15-20 milliárd forint.
A harmadik: az atomopció
A vízióba belefért egy még nagyobb fejlesztés is, amely nem kizárólag az eredeti planetáriumra koncentrálna, és "egy nagyságrenddel több pénzbe kerülhetne".
A miniszter a célt így írta le:
"A Planetárium köré egy nemzetközi színvonalú Tudományos és Technológiai Élményközpont épülhetne interaktív űrkutatási, robotikai, mesterséges intelligencia-, jövőtechnológiai és természettudományos kiállításokkal, szabadtéri tudományos parkkal és a Népliget környező részeinek megújításával."
Tanács Zoltán szerint ez a még költségesebb fejlesztés sokkal szélesebb pozitív hatásokkal járna: generációknak nyújthatna hatalmas élményt, inspirációt a természettudományok iránt, és "hatalmas turisztikai vonzerőt is jelentene, éves szinten akár tízmilliárdos többletbevételeket generálva a fővárosnak".






