A törökbálinti téglagyári beruházás is a kormány halállistáján – szinte biztos, hogy 500 lakás már nem épül a területen
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÉvtizedeken át a környék ipari fejlődésének egyik fontos helyszíne volt a törökbálinti téglagyár, ám a termelés megszűnte után a terület és az egykori üzemi épületek az enyészeté lettek. A Bálint Tó Invest Kft. hosszú évek után jelentkezett be a terület hasznosítására, azonban Törökbálint önkormányzata számára elfogadhatatlan volt az 500 lakásos lakópark koncepciója, melyet a cég megvalósítani szándékozott. Később a beruházó a mestertervet módosítva jelentősen növelte a kialakítandó zöldfelület méretét, lecsökkentette a lakások számát, illetve a tó rehabilitációját és kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket is beépített a koncepcióba. Noha egyelőre korántsem lefutott a meccs, hiszen továbbra is nagy a távolság az önkormányzat és a beruházó elképzelései között, ám bizakodásra ad okot, hogy Törökbálint és a Bálint Tó Invest folyamatosan egyeztet a terület hasznosítását illetően.
A téglagyár hosszú ideig kiemlt szerepet játszott a törökbálintiak életében
A törökbálinti téglagyár története szorosan összefonódik a környék ipari fejlődésével. A századfordulós Budapest gyors ütemű növekedése miatt virágzott az építőipar, amely egyre több alapanyagot igényelt. A helyben kitermelhető nyersanyagra és a növekvő keresletre alapozva az 1900-as évek elején hozták létre a törökbálinti üzemet, amely a század derekára a régió egyik legjelentősebb téglagyártójává vált.
A gyár a fénykorában egyike volt a legnagyobb és legmodernebb magyarországi téglagyártó üzemeknek. A gyár nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is fontos szerepet töltött be Törökbálint életében, sok helyi lakosnak biztosított munkát és megélhetést.
Az 1970-es évektől azonban a téglagyártás folyamatosan veszített jelentőségéből. A modernebb építőanyagok és az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások nehezítették a hagyományos téglaipar működését.
A gyárat később az osztrák Winerberger Téglaipari Zrt. vette meg, de 2009-ben a termelést teljesen megszüntették. Az üzem épületei onnantól kezdve elhagyatottan álltak, az ingatlanokat 2021-ben a Bálint Tó Invest Kft. vásárolta meg.
Zöldövezet vagy lakópark? – éveken át húzodott a vita a terület hasznosításáról
A területet 2023 őszén nyilvánították kiemelt státuszúvá, hogy egy közel 500 lakásos lakóparkot építsenek az egykori gyár területén. A beruházás azonban szinte az első pillanattól a helyiek és a városvezetés komoly ellenállásába ütközött, ők a túlépítésre és a zsúfoltságra hivatkoztak, amit szerintük a település már nem bírna el, ráadásul az önkormányzat sokkal inkább egy rekreációs zöldövezet megvalósítását szerette volna a régi téglagyár területén.
Törökbálint Város Önkormányzata településfejlesztési koncepcióiban (például a 2010-es és a 2015/2017-es felülvizsgálatok idején) a területet egyértelműen rekreációs, sport- és zöldövezeti zónaként szerette volna látni. Majd az önkormányzat 2023-ban változtatási tilalmat rendelt el annak érdekében, hogy a tervezett beruházást megakadályozza.
Ezzel kapcsolatban a Bálint Tó Invest lapunkkal megosztotta: a Helyi Építési Szabályzatot (HÉSZ) várhatóan módosítani fogják, hiszen jelenleg még ipari-bányaövezeti besorolású a terület, ugyanakkor évek óta nem folyik már ott bányaművelés. A HÉSZ módosítás tervezése során a beruházó egyeztetésre és megállapodásra törekszik az önkormányzattal – jegyzik meg.
Mindeközben az M1/M7-es autópálya közelsége és az agglomeráció robbanásszerű növekedése miatt a terület rendkívül felértékelődött.
Eddigre már azonban szembeötlő volt az is, hogy a magánbefektető gazdasági érdeke gyökeresen eltért a városétól: ők nem közparkot, hanem egy nagyszabású, prémium kategóriás lakóparki projektet vizionáltak a bányató köré. A lakosság petíciót indított a projekt megvalósulása ellen, illetve a helyszínen több tüntetés is volt.
Talán csak egy ponton találkozott a befektető és a helyiek akarata; a tájsebet fel kell számolni! Hogy ez meg is valósuljon, a fejlesztőt segítette, hogy 2023-ben a kormány a törökbálinti volt téglagyár 25 ingatlanát rozsdaövezetté nyilvánította. A program lényege az volt, hogy a zöldmezős beépítés helyett a már korábban tönkretett, elhagyatott ipari zónákat alakítsák át, ugyanis urbanisztikai szempontból fenntarthatóbb egy meglévő sebet begyógyítani, mint a zöld természetet beépíteni.
Agglomerációs nyomás: az infrastruktúra nem bírja kiszolgálni az új beköltözők áradatát
A lakások iránti robbanásszerű keresletnövekedés szintén az ingatlanfejlesztő elképzelését erősítette, az elmúlt években ugyanis a budapesti agglomeráció, különösen a nyugati szektorra ‒ például Budaörs és Törökbálint környékén ‒ egyre nagyobb ingatlanpiaci nyomás nehezedik, a lakás árak pedig egyre közelebb zárnak a fővárosi árszínvonalhoz. Ezt a folyamatosan növekvő igényt elégíthette volna ki részben a fejlesztés.
Ugyanakkor paradox módon az önkormányzat és a helyiek által körmük szakadtáig ellenzett beruházás több felvetésükre is megoldást kínálhatna.
Egyrészt a közel 500 – a módosított tervben már csak 398 – új, tehetős háztartás megjelenése jelentős és állandó pluszbevételt (például a helyi vállalkozások növekvő forgalma) jelentett volna Törökbálint költségvetésének.
Másrészt egy ekkora volumenű projekt megvalósításakor az önkormányzat a beruházót kötelezheti arra, hogy saját költségén fejlessze a környező infrastruktúrát.
Ez alapesetben magában foglalta volna akár
- a közutak szélesítését,
- új csomópontok építését,
- a közműhálózat (víz, csatorna, áram) korszerűsítését,
amelyeket a város önerőből nehezen tudott volna finanszírozni. Ugyanakkor az önkormányzat tájékoztatása szerint csak az ivóvíz-infrastruktúra fejlesztése minimum 10 milliárd forintos ráfordítást igényelt volna a beruházótól.
A befektetői tervek a lakófunkció mellett jelentős zöldfelületet, rekreációs övezeteket és parkosított részeket is tartalmaznak. Ezeket a lakópark lakói mellett részben a városi lakosok is használhatták volna anélkül, hogy ebbe akárcsak egy forintot is kellett volna tenni a közösből.
Törökbálint rekreációs zöldterületet akar a téglagyár helyén
Mindazonáltal Törökbálint képviselő-testülete korábbi határozatának tanúsága szerint a volt téglagyár környezetének tájrendezése megvalósult, hiszen a terület tájba illesztése megtörtént.
- Veszélyes, meredek rézsűk nem maradtak vissza.
- A szükséges helyeken védőtöltéseket alakítottak ki,
- a tavat életvédelmi padka veszi körül.
- A területen részben füvesítettek,
- részben cserjéket ültettek az erózió megfékezésére.
Mindezen túl az önkormányzat a beruházással szemben részletesen megfogalmazta aggályait is. E szerint a fejlesztő a terület jelentős részén lakásfejlesztést tervez, az M7 autópálya védőtávolságán belül, így a lakóterületi fejlesztés szakmai szempontból nem támogatható.
Mint írják: a tervezett fejlesztés nem illeszkedik a szabályozási környezethez, mert a terület környezetében jellemzően két lakás létesítését és 5 méteres épületmagasságot megengedő kertvárosias lakóterület helyezkedik el, és álláspontjuk szerint a projekt nem illeszkedik a Törökbálintra jellemző lakóterületi beépítéshez, a környező utcák hangulatához, építészeti megjelenéséhez ‒ mutatnak rá.
Úgy vélik, a fejlesztési koncepció érdemben nem foglalkozik a fejlesztéssel járó következmények (közműfejlesztés, közlekedés stb.) vizsgálatával sem.
Például a korábbról rendelkezésre álló közműkapcsolatok nem jelentik azt, hogy egy ekkora fejlesztés víz- és szennyvízkezelési igényét a közműszolgáltatás ki tudja elégíteni.
Törökbálint népszerű a kiköltözők körében, azonban a lakosságszám növekedés kézben tartása rendkívül nagy körültekintést igényel, mind humán-infrastruktúra, mind közlekedés, mind közműfejlesztési szempontból
‒ összegez az önkormányzat.
Ezen előzmények után érkezett a napokban Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentése, hogy megannyi más nagyberuházás mellett a törökbálinti téglagyár rehabilitációjától is megvonhatja a kormány a kiemelt státuszt. Ugyan az önkormányzat alkotmánybírósági beadványa, mely a rozsdaövezeti besorolás megszüntetését indítványozza, még elbírálásra vár.
Megvenné az önkormányzat a területet
Azonban Pósfai Gábor belügyminiszter a közelmúltban már egyeztetett Szőke Péter polgármesterrel a téglagyári lakásberuházás jövőjéről. A városvezető Facebook-bejegyzésében kiemelte: nagyon fontos, hogy ne születhessen olyan döntés, amely az itt élők bevonása nélkül, a helyi önkormányzat hatáskörének elvételével történik egy, a települést ennyire jelentősen érintő ügyben.
Szőke egyúttal bejelentette azt is, javasolni fogja a képviselő-testületnek, hogy vizsgálják meg a terület megvásárlásának lehetőségét, annak érdekében, hogy a volt téglagyár területe biztosan a helyben élők javát szolgálva kerüljön hasznosításra.
Azaz a kiemelt státusz megvonásával és azzal, hogy a terület rozsdaövezeti besorolás is várhatóan megszűnik, ha az Alkotmánybíróság az önkormányzat számára kedvező ítéletet hoz, akkor lényegében egy új helyzet állhat elő.
Ahogyan azt a Világgazdasággal az önkormányzat megosztotta, folyamatosan egyeztetnek a beruházóval, és bíznak abban, hogy végül a törökbálintiak és a fejlesztő számára is kielégítő megoldást találnak.
Cél a beruházás környezeti és társadalmi szempontból fenntartható megvalósítása
A beruházó ugyanakkor lapunkkal közölte, hogy a Bálint Tó Invest nem tekinti lezártnak a beruházást. Rámutatnak: a kiemelt státusz megszüntetése vélhetően megváltoztatja a fejlesztés jogi környezetét, ám abból nem következik, hogy a projekt nem valósul meg.
Fontos kiegészítésként megjegyzik azt is, hogy az 500 lakásos koncepció nem a jelenlegi terv. Az elmúlt másfél évben, az önkormányzat észrevételeit is figyelembe véve, érdemben változott a fejlesztés léptéke és tartalma. A júliusban lezárult tervpályázat alapján elkészült mesterterv 398 lakással, jelentős területű közparkkal, a tó rehabilitációjával és kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekkel számol – emelik ki.
Egyúttal hangsúlyozzák azt is, hogy a fejlesztő elkötelezett a beruházás környezeti és társadalmi szempontból fenntartható megvalósítása mellett, a nemzetközileg elismert, független Breeam Communities minősítési rendszer Interim minősítését már meg is szerezte.
