Vitézy Dávid vasútfejlesztési programja naponta bővül – időrendbe szedtük, mi készülhet el valójában 2050 előtt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz utóbbi hetekben szinte minden másnap bejelentett valamilyen kötöttpályás közlekedéshez kapcsolódó nagyívű fejlesztést a közlekedési és beruházási miniszter. Mint látni fogjuk a vasúti beruházások többsége a következő évtized derekára készülhet el, ám van olyan, melynek befejezése csak a 2050-es évekre várható, még akkor is, ha a projekt teljesen zökkenőmentesen halad.
A Budapest-Belgrád vasútvonalon összel már roboghatnak a vonatok
Ősszel megindulhat a személyszállítás a Budapest-Belgrád vasútvonalon, ha sikerrel zárulnak az utolsó biztonsági vizsgálatok ‒ jelentette be Vitézy Dávid még a hónap elején. A közlekedési és beruházási miniszter szerint a magyar szakasz fizikai kiépítése már befejeződött, a tehervonatok pedig közlekednek is a pályán. A fejlesztés egyik kulcseleme az ETCS második szintű vonatbefolyásoló rendszer véglegesítése, ugyanis a korszerű biztonsági berendezés teszi lehetővé, hogy a személyvonatok akár óránként 160 kilométeres sebességgel közlekedhessenek a teljes magyar szakaszon.
A rendszer kínai szállítója néhány nappal a tárcavezető bejelentését megelőzően jelezte, hogy elkészült a berendezéssel, ezt követően pedig megkezdődhettek a nagyszabású próbák Budapest és Kelebia között. A vizsgálatoknak az ütemezés szerint napokon belül le kell zárulnia.
Ugyanakkor ismert tény, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonalat szinte teljes készültségi szinten vehette át a Tisza-kormány, hiszen a letárgyalástól kezdve az utolsó kivitelezési munkálatokig szinte minden az előző kormány idején valósult meg.
A Baross Gábor Terv célja szinte a teljes kötöttpályás hálózat megújítása
Ezt követően néhány napon belül ismét nagy bejelentést tett Vitézy Dávid, mégpedig hogy elindulhatnak a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv uniós finanszírozású projektjei, miután megjelent az IKOP Plusz felülvizsgálatáról szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben.
A bejelentés szerint a mintegy 2000 milliárd forintnyi vasút- és kötöttpályás fejlesztésre elkülönített forrást a HÉV- és elővárosi hálózat korszerűsítésére a nagyvasúti pályák felújítására és új járművek beszerzésére fordítják.
A tárcavezető akkor azzal büszkélkedett Facebook-bejegyzésében, hogy hazahozták „a Magyarországnak járó 16,4 milliárd eurónyi európai uniós fejlesztési forrást”, aminek a mintegy 3550 milliárd forintos Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv az egyik kézzelfogható eredménye.
Vitézy ígérete szerint ebből a keretből fejlesztik többek közt a Budapest–Veresegyház–Vác és a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét vasútvonalat, várhatóan megújul a budapesti HÉV-hálózat, folytatódnak a budapesti elővárosi vasútfejlesztések, illetve országszerte új beruházások indulnak.
Elkezdődik
- a Debreceni Nagyállomás rekonstrukciójának előkészítése,
- a Debrecen–Nyíregyháza vasútvonal korszerűsítése,
- a miskolci és a szegedi fővonal 160 km/h sebességre fejlesztése,
- a pécsi fővonal átépítésének előkészítése,
- új intermodális közlekedési csomópontok épülnek,
- meghosszabbodhat az M3-as metró
- és megépülhet a pesti és budai fonódó villamoshálózat folytatása,
- valamint számos regionális vasúti pálya és állomás korszerűsítése indul el
‒ számolt be a részletes tervekről a tárcavezető.
A program része a vidéki villamosítatlan vonalak közül a nagyobb megyeszékhelyek felé közlekedők esetén új, akkumulátoros motorvonatok beszerzése is, például a salgótarjáni vagy szekszárdi vonalra.
Az ördög a részletekben lakozik ‒ széles, jó kedvünk hamar elillan, ha az ütemezést is megnézzük
A beruházások ütemezésével kapcsolatos jelenleg elérhető információk alapján a Budapest–Veresegyház–Vác vonal teljes korszerűsítésének és kapacitásbővítésének kivitelezése a 2026-2028 között indulhat el. A Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vonal megújításánál egyelőre nincs megadva, hogy mikor kezdődhet el a projekt kivitelezése.
A Budapest–Miskolc fővonal pályarekonstrukciójánál szintén nem szerepel céldátum, a kormányzati kommunikáció szerint itt „néhány éven belül következhet be menetidő-csökkenés”.
A Budapest–Szeged fővonalon a pályaalkalmasság növelése a 160 km/h sebességgel való közlekedésre rövid távú célként van megjelölve, de konkrét időpont ehhez sincs egyelőre rendelve.
A Budapest–Pécs fővonal átépítésének a teljes körű előkészítésének és tervezésének 2030-ig kell befejeződnie az elérhető információk alapján, s csak ezután kezdődhetnek meg a tényleges munkálatok.
A Debrecen–Nyíregyháza vonal pálya korszerűsítés és Debrecen Nagyállomás rekonstrukciója a 2028–2034-es uniós ciklus egyik kiemelt projektje lehet a bejelentés szerint, tehát két évig még biztos, hogy ezek a beruházások sem kezdődnek el.
Az M3-as metró Káposztásmegyerig történő meghosszabbításának első ütemére szintén középtávú tervként hivatkoznak, tehát a legoptimistább becslések szerint is még 3-5 évet kell várni, míg az első kapavágás megtörténhet, egyelőre azonban csak a tervek átvilágítása zajlik.
A Budapesti HÉV-hálózat teljes infrastruktúra-korszerűsítéséhez, valamint a 42 új jármű beszerzéséhez egyelőre a 2030-as évek eleje van céldátumként rögzítve. A H8-as és H9-es HÉV összekötésének a tervezésének az újraindítása szintén a 2030-as évek elején történhet meg.
A Kelenföld–Nyugati vasúti alagút beruházásának engedélyezési és teljes előkészítési dokumentációjának a tervek szerint 2030-ig kell elkészülniük, azaz ebben az esetben sem várható, hogy a következő évtized első fele előtt hozzákezdjenek a tényleges kivitelezéshez.
A tervezett nagysebességű vasút Mór térségén át sem készül el ebben az évtizedben, hiszen a tervezési munkálatok lezárásának határidejeként 2030-at határozták meg, de nem elképzelhetetlen, hogy a tényleges megvalósítás és átadás majd csak a 2050-es évekre valósul meg.
