Így néz ki a Paksi Atomerőmű lecsavarása után az ország villamosenergia-importja: térképen mutatja be a szomorú valóságot az atomenergia-szakértő − "Magyarország villamosenergia-fekete lyukként viselkedik"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Duna vízállása a mai napon némileg emelkedett, de továbbra is a kritikus tartományban van, ezért kérdéses, meddig működhet a Paksi Atomerőmű utolsó turbinája. A cikk írásának időpontjában az erőmű aktuális üzemadatai szerint a 2. blokk 226 megawatt teljesítménnyel üzemelt, amely jócskán elmarad a négy blokk 2000 megawattos névleges teljesítményétől. A hatalmas kapacitáskiesés miatt, a kép készítésének időpontjában, Magyarország nettó villamosenergia-importja megközelítette a 3800 megawattot, ami Hárfás Zsolt atomenergia-szakértő szerint költséges és kockázatos.
Magyarország „villamosenergia-fekete lyukként” viselkedik
A Paksi Atomerőmű teljesítményének jelentős részének kiesése miatt minden irányból áramlik be a villamos energia Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia felől − mutatott rá a szakértő, aki szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy mindez nem alacsony piaci árak mellett történik.
A villamos energia tőzsdei ára szerdán elérte az 548 euró/MWh értéket, ami megközelítőleg 200 forint/kWh-nak felel meg.
Hárfás Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy az ipari naperőművek beépített mintegy 5000 megawatt teljesítményéből megközelítőleg 150 megawatt állt rendelkezésre az általa vizsgált időpontban, a szélerőművek beépített 325 megawatt teljesítményéből pedig csupán 15 megawatt.
Fontos az energiaszuverenitás
„A mostani helyzet ismét rámutat: a hazai folyamatosan rendelkezésre álló termelőkapacitás valódi érték. Minden megawattóra, amit itthon, stabil és kiszámítható költségek mellett tudunk előállítani, az csökkenti az importfüggőséget és mérsékli a magas nemzetközi áraknak való kiszolgáltatottságot!” − mutatott rá Hárfás Zsolt Facebook-bejegyzésében.
Ezért is létkérdés a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása és a Paks II. Atomerőmű mihamarabbi, legbiztonságosabb módon történő megépítése is
− hangsúlyozta a szakértő, aki szerint szükséges a megújuló energiaforrások további fejlesztése, új gázerőművek telepítése, az energiatárolási kapacitások bővítése, a hálózatfejlesztés és az energiahatékonyság növelése is.
