Most kiderül, honnan vesz fel hitelt Kármán András: így módosítja az államadósságkezelő a finanszírozási tervét
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMódosítja az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a 2026-os finanszírozási tervét – erről tartott sajtó-háttérbeszélgetést az adósságkezelő központ hétfő délután. Kármán András augusztus 31-én nyújtotta be az idei költségvetés módosítását, amelyben jelentősen megemelte a hiánycélját. Míg az eredményszemléletű deficitet 5 százalékról 7,5 százalékra, a pénzforgalmi hiányt 5445 milliárdról 7000 milliárd forintra növelte. Ez egyúttal egyet jelentett azzal, hogy az ÁKK tavaly decemberi finanszírozási terve is időközben elavult.
Most kiderül, honnan vesz fel hitelt Kármán András: így módosítja az államadósságkezelő a finanszírozási tervét
Fura, hogy épp most, már nincs sok az idei évből – ezzel kezdte Tardos Gergely, az ÁKK vezérigazgatója a finanszírozási terv módosítása kapcsán, szerinte régóta esedékes volt a finanszírozási terv módosítása.
Hangsúlyozta, hogy az új finanszírozási terv mindenképpen szükséges volt.
Emlékeztetett rá, hogy a 2026-os költségvetésben megfogalmazott hiánycélt tavaly decemberben megemelte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ekkor született az utolsó nyilvánosan publikált finszírozási terv, azóta azonban sok minden történt. A legnagyobb változást a vártnál jóval magasabb költségvetés hiány jelentette, illetve a helyreállítási alap kiadásai. Emiatt módosította az idei költségvetési törvényt Kármán András pénzügyminiszter.
Tardos szerint viszont drámaian enyhítette a kihívásokat, hogy az euró bevezetésének ígérete megnövelte a hazai kötvények iránti keresletet, emiatt könnyedén tudta finanszírozni a magasabb hiányt az ÁKK.
A hazai felárak jó két százalékpontot estek az év elején, a második félévben stabil felárak mellett emelkedtek a hozamok. Ismertette az ÁKK vezérigazgatója, hogy az adósság finanszírozásnak három nagy pillére van:
- a a forint intézményi finanszírozás,
- a devizafinanszírozás,
- és a lakossági finanszírozás,
Az intézményi forintpiacról elmondta, hogy a 10 éves magyar hozam ma lényegében a lengyel szint alatt van, szemben az év elején látott román hozamszintekkel. Az aukciókon rendkívül erős kereslettel szembesült az ÁKK, könnyedén tudta biztosítani a finanszírozást - jegyezte meg. A devizafinanszírozás kapcsán is azt emelte ki, hogy erős volt a kereslet, kettő nyilvános kibácsátás történt, mindkettőnél háromszoros volt a túljegyzés, itt is jelentősen csökkentek a felárak.
Ezek a felárak januárhoz képest 60 százalékkal estek, azóta is stabilitás jellemzi. Összesen 7,5 milliárd euró devizakötvény kibocsátására került sor, összességében ezzel az idei finanszírozás megvalósul Tardos szerint. Ami pedig a lakossági finanszírozást érinti, a kereslet eltolódott a fix kamatozás felé, ezzel összhangban a lakossági papírok hozamait csökkentette.
Azt látják, hogy a kereslet erős maradt, napról napra áramlik be a pénz a lakosság oldaláról, továbbra is bővül az állomány.
Összességében a lakossági célokat az ÁKK teljesítte a vezérizgató szerint. Ezzel párhuzamosan a kincstári likviditás a júliusi magas szintre emelkedett, kényelmes helyzetben van az ÁKK az év végi finanszírozás kapcsán.
Az új finanszírozás így néz ki
A fő benchmarkok kapcsán jelezte Tordas, hogy nem változtak, maradt a 30 százalékos szint a devizafinanszírozás kapcsán. Hangsúlyozta, hogy ezt teljes mértékben euróban tervezik megvalósítani. A fix adósságok kapcsán 70-90 százalék a benchmark, az átlagos futamidőnél a célérték 5,5 félév, ezalatt vannak. A lakosság kezében lévő papírok aránya 20-25 százalék, ebben a sávban is marad a terveik szerint.
Az új terv kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a nettó kibocsátás magasabb lesz, 8717 milliárd forint, ez 3272 milliárddal magasabb a tavalyi tervnél. Ennek az alapvető indoka, hogy az év végén beérkezik rengeteg pénz, nagyságrendileg 9 milliárd euró az RRF-ből. Illetve 3 milliárd hitel is érkezik, ezért az ÁKK kénytelen többet finanszírozni.
Ezzel párhuzamosan a kincstári likviditás is emelkedik, a tavalyinál jóval nagyobb lesz. Azt viszont jelezte, hogy nem baj, ha magasabb a likviditás, a kötvénypiacokon látható feszültségek miatt.
Az intézményi piacon nem tervezünk további devizakötvényt kibocsátani
– hangsúlyozta Tardos Gergely, aki azt is elmondta, hogy a bruttó kibocsátás idén 20 414 milliárd forint lesz, ami 4022 milliárddal nagyobb a tavalyi értéknél. Ugyanakkor jelezte, hogy jól állnak, 67 százalékos teljesüléssel állnak, a devizakötvény kibocsátásból már 100 százalék teljesült.A kötvénykibocstás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy 70 százalék már megvalósult, az év hátralévő részében már kevesebb kötvényt fog kibosátani az ÁKK.
A helyreállítási alap felhasználás kapcsán Tardos Gergely rámutatott, hogy az összeg nagyságrendileg 10 milliárd euró, ennek kétharmada támogatás, egyharmada hitel. A korábban végrehajtott programokra beérkező forrás 969 milliárd forint.
Fokozatosan valósulhatnak meg a fejlesztések
Az előfinanszírozás 2200 milliárd forint volt augusztusban, ez magyarázza, hogy miért volt a költségvetésben történelmi hiány. Ugyanakkor jelezte Tardos, hogy ezeknek a programoknak jó része nem idén valósul meg, fokozatosan fogják őket felhasználni. Végezetül elmondta, hogy nincs szükség arra, hogy erősítsék a lakossági értékesítést, az intézményihez hasonló hozamszintek megfelel az ÁKK számára. Várhatóan az év végén kifejezetten magasan fog zárni a kincstári likviditás, próbálnak felkészülni arra, hogy ha jövőre is problémás lesz a globális befektetői közeg.
Nem tervez adósságvisszavásárlást az ÁKK
– mondta újságírói kérdésre, hozzátéve, hogy nagyon törékeny a globális környezet, ezért célszerű magasabb likviditást tartani. Hangsúlyozta, hogy a devizában való eladósodás tekintetében igyekszik óvatos lenni, mert erről negatív tapasztalatok vannak.
Az idei finanszírozási tervben már nem szerepel – mondta a SAFE-hitelről a Világgazdaság kérdésére Tardos Gergely
A tavaly decemberben bemutatott finanszírozási terv még tartalmazta, erre azonban az ÁKK vezérigazgatója szerint nem volt szükség, legkorábban jövő évre lehet aktuális. Azt viszont elismerte, hogy ez egy olcsó, kedvező finanszírozási forma.
A vezérigazgató arról is beszélt, hogy több mint 4000 milliárd forinttal 10 ezer milliárdra emelkedett a külföldiek által vásárolt állampapír mennyiség. Ez nagyon fontos része a sztorinak - jegyezte meg, emlékeztetett rá, hogy a Bloomberg szeptemberi híre után, miszerint az inflációs célt csökkenti a jegybank, 25 bázisponttal csökkentek a hozamok.
Ez világosan mutatja, hogy az euróbevezetés nagyon fontos tényező. Óriási bizalmat kapott a kormány terve
– fogalmazott. Összességében akár a GDP 1 százalékpontját is lefaraghatja a forint erősödése a hazai kamatterhekből. Ennek megjelenése azonban időt vesz igénybe, mert papírok jelentős része fix kamatozású. Hangsúlyozta, ez nem egy-két negyedév alatt megy végbe, hanem jóval hosszabb idő alatt.
