Kapitány István elérte, amit akart, a Duna Aszfalt most jelentette be: Magyarország már nem profitál az afrikai óriásépítkezésből – visszafizették a közpénzt az állami bankoknak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságFontos pénzügyi lépés történt: a Duna Aszfalt teljes egészében visszafizette az Eximbank és az MFB Bank által, az afrikai Kasomeno–Mwenda projektünkhöz kapcsolódóan nyújtott kölcsönt, annak minden kamatával együtt – jelentette be a nagy magyar építőcég péntek délelőtt a közösségi oldalán. A Duna Aszfalt Zrt. Magyarországon mintegy 2000 munkavállalót foglalkoztat, de a vállalatcsoport több országban is működik.
A bejelentés nem előzmény nélküli. Augusztus végén a Duna Aszfalt Zrt. azt jelentette, hogy kezdeményezte a GED Africa projekt finanszírozásához kapcsolódó kötvények önkéntes visszaváltását az EXIM Banknál és az MFB Banknál.
Már ez a döntés se a semmiből született. Ahogy a Világgazdaság is beszámolt róla, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium még július végén jelentette be, hogy megtette feljelentését az Eximbank négy, összesen mintegy 1000 milliárd forintot érintő finanszírozási ügyletében ismeretlen tettes ellen.
Ezek egyike volt a Szíjj László érdekeltségi körébe tartozó Duna Aszfalt afrikai projektje, amelyhez 126 milliárd forintos kötvényfinanszírozás párosult. A Tisza-kormány ezt a finanszírozást kifogásolja, például azért, mert
- a kötvényjegyzést az Eximbank belső jóváhagyási rendjével ellentétben nem az intézmény igazgatósága hagyta jóvá, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium, mint az Eximbank feletti tulajdonosi jogok gyakorlója, magához vonta a döntést és alapítói határozattal engedélyezte.
- Az ügyletben, amelyben a Magyar Fejlesztési Bank is részt vett, nehezményezik továbbá, hogy az állam egy, a Zambiai Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság közötti gyorsforgalmi autóút, híd, határátkelő építését finanszírozta, nagyjából 101 milliárd forintra magyar állami kezességet vállalva, miközben miközben mindkét érintett ország a legmagasabb kockázati kategóriába tartozott az Eximbanknál, és a projekt tulajdonosi háttere nemzetközi jogvita tárgya. (Ennek a szempontnak az afrikai üzleti valósághoz nem sok köze van – a szerk.)
- Kapitány István tárcája szerint érdekes az is, hogy a kötvényjegyzést jóváhagyó igazgatósági ülésen módosították az Eximbank vezérigazgatójának, illetve vezérigazgató-helyetteseinek 2025. évi prémiumkiírását (teljesítménykövetelményeit) is. A tárca szerint vizsgálandó, hogy ilyen ország-, jogi és projektkockázatok mellett megfelelő volt-e a finanszírozás engedélyezése és az állami kezességvállalás.
Ezek tehát azok a vádak, amelyeket Magyar Péter kormánya megfogalmazott az egyik legnagyobb, magyar vonatkozású külföldi befektetés kapcsán.
Kapitány István elérte, amit akart, a Duna Aszfalt most jelentette be
A Duna Aszfalt erre reagálva tette meg most a végső döntést és visszafizette a külcsönt az állami bankoknak. Ám ezzel nem biztos, hogy jól jár Magyarország.
A vállalat ugyanis tavaly november óta több mint 10 milliárd forint kamatot fizetett az EXIM-nek és az MFB-nek.
A kölcsön visszafizetése egyébként nem érinti a beruházás megvalósítását. A GED Africa projekt jelenleg 40 százalékos készültségen áll, és stabil pénzügyi háttérrel, a tervek szerint halad tovább – húzta alá a Duna Aszfalt.
A magyar állam tehát ennek a projektnek a finanszírozásáért az eddig járó kamatokat megkapta, de értelemszerűen a továbbiaktól a kölcsön visszafizetésével elesett. Sőt.
A magyar költségvetés elesik a konstrukcióhoz kapcsolódó jövőbeni bevételektől, például a kezességvállalási díjtól és a finanszírozásból származó bevételektől is.
Miközben egyébként az állami kezesség csak akkor jelentett volna költséget az adófizetőknek, ha a Duna Aszfalt Zrt. nem tud teljesíteni. Tény, hogy a kötvények önkéntes visszaváltásával ez a kockázat megszűnt, de ezzel párhuzamosan a bevételek is elapadnak a kötvények után.
A Kasomeno-Mwenda Projekt az első olyan afrikai infrastruktúra-fejlesztés, amelyet magyar szakmai befektetés mellett az állami és a magánszektor együttműködésével valósítanak meg. A projekt célja, hogy később referenciaként szolgáljon más afrikai beruházásokhoz is.
GED Africa: mit épít a Duna Aszfalt Afrikában?
A szakértő összefoglalta a Kasomeno-Mwenda Projekt (KMCP) nem egy kamu projekt. Ezt nem akárki mondta ki: Suha György, aki az Orbán-kormányok ismert kritikusa, ugyanakkor Afrika-szakértő és hosszú időt töltött el a térség diplomáciájában. A beruházás az alábbi elemekből áll:
- 184 kilométer gyorsforgalmi út,
- 345 méteres határhíd a Luapula folyón,
- új határállomás,
- raktárak,
- parkolók,
- és egy komplett útdíjrendszer.
Ez a csomag ahhoz kell, hogy a kongói és zambiai réz-, kobalt- és koltánbányák termékei végre ne napokig, hetekig álljanak a túlterhelt határokon, hanem 500 kilométerrel rövidebb úton jussanak el Tanzánia indiai óceáni kikötőjébe.
Aki látott már végtelen kamionsort Kasumbalesánál, az tudja, hogy ez nem elmélet: ez konkrét, pénzben mérhető versenyelőny.
Katanga tartomány adja a világ kobalttermelésének több mint 70 százalékát, és a rézkitermelés jelentős részét. A globális akkumulátoripar, az elektromos autózás, az elektronikai ipar mind ezen az ellátási láncon ül. A kobaltpiac nem ismer kegyelmet: aki gyorsabban szállít, az nyer.
És itt nem a helyi lakosság fizeti az útdíjat, hanem a multinacionális bányavállalatok és logisztikai cégek, amelyeknek a napokban mérhető időmegtakarítás dollárszázezrekben jelentkezik. A kamiononként több száz dolláros útdíj nem teher, hanem üzleti racionalitás – fogalmazott pár hete Suha György.
