BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ingatlanpiaci rekordok az agglomerációban: egyre nehezebb százmillió alatt házat találni Budapest környékén – van egy régió, amit már nem akarnak megfizetni a vevők, annyira drága

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Már csak az adásvételek 19 százalékában találtak 50 millió forintnál olcsóbb ingatlant a Budapest környéki agglomerációban, miközben az átlagos négyzetméterár 872 ezer forintra emelkedett. A Duna House adatai szerint a házak ára 13 százalékkal nőtt, a lakásoké pedig már átlépte az egymillió forintos négyzetméterárat. Nagy különbségek vannak az egyes szektorok között, eltérő dinamikában nőnek az árak.

Tovább drágultak a Budapest környéki ingatlanok, az idei első nyolc hónapban már átlagosan 872 ezer forintot kellett fizetni egy négyzetméterért, ami 11,5 százalékos emelkedés egy év alatt. Az agglomerációban különösen a déli és délkeleti térségekben ugrottak meg az árak, miközben a nyugati szektorban már visszaesést mért a Duna House.

duna house
A Duna House szerint a vásárlók egyre nagyobb része keresi az első otthonát a Budapestnél olcsóbb, de jól megközelíthető agglomerációs településeken / Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Továbbra is drágul a fővárosi agglomeráció ingatlanpiaca: az idei első nyolc hónapban átlagosan 872 ezer forintba került egy ház vagy lakás négyzetmétere, ami 11,5 százalékkal magasabb a tavalyi értéknél 

- közölte a Duna House. A legnagyobb áremelkedést a déli és délkeleti térségekben mérték, ahol 18, illetve 20 százalékkal kerültek többe az ingatlanok.

Egy agglomerációs ingatlanért átlagosan 87,7 millió forintot fizettek a vevők, ami 11 millió forinttal haladja meg a tavalyi összeget. Közben látványosan szűkül az olcsóbb ingatlanok kínálata: míg tavaly az adásvételek 28 százaléka 50 millió forint alatt valósult meg, idén már csak 19 százalék. A 100 millió forintnál olcsóbb ingatlanok aránya 81 százalékról 69 százalékra esett.

A házak négyzetméterára 13 százalékkal, 814 ezer forintra nőtt, a lakásoké pedig 9 százalékkal emelkedett, és már meghaladja az egymillió forintot.

„Az agglomerációban is nagyon erősen hatott az Otthon Start. A Duna House ügyfelei között az első otthonukat vásárlók aránya a tavalyi 21 százalékról 28 százalékra nőtt, és közülük sokan a fővárosnál olcsóbb, de jól megközelíthető településeken keresnek házat vagy lakást” - mondja Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője.

Duna House: nagy különbségek vannak a szektorok között

A délkeleti szektorban 20 százalékkal, 840 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár, míg délen 18 százalékos drágulás után 850 ezer forint lett az átlag. Érden ennél is nagyobb volt az emelkedés: 22 százalékkal, 883 ezer forintra nőtt az átlagár. Az északnyugati szektorban 12 százalékos drágulást mértek, így 895 ezer forint lett a négyzetméterenkénti átlag.

Idén már az északi szektor a legdrágább, ahol 6 százalékos emelkedés után 940 ezer forintot fizettek átlagosan egy négyzetméterért. Dunakeszin ez az érték már 1,18 millió forint. A nyugati szektorban viszont 3 százalékkal, 898 ezer forintra csökkent az átlagos négyzetméterár. 

Budaörsön továbbra is 1 millió forint felett van az átlag, a teljes vételár pedig ebben a térségben a legmagasabb: egy ingatlan átlagosan közel 100 millió forintba került.

A keleti szektor mindössze 5 százalékkal drágult, 823 ezer forintos átlaggal így jelenleg ez a főváros körüli agglomeráció legolcsóbb térsége. A Duna House adatai szerint a déli szektor volt a legkeresettebb, itt az agglomerációban vásárló ügyfelek 29 százaléka kötött szerződést. A délkeleti térséget 19, az északit 17, az északnyugatit 13, a nyugatit 12, a keletit pedig 10 százalék választotta.

A szélsőségek között is jelentős különbség van: Fóton egy 581 négyzetméteres ház 241 millió forintért kelt el, míg Biatorbágyon egy 23 négyzetméteres kis házért mindössze 8 millió forintot fizettek. A legmagasabb négyzetméterárat Remeteszőlősön regisztrálták, ahol 1,84 millió forintot fizettek egy négyzetméterért.

A drágulás lassulhat az agglomerációban. A nyugati szektor már most mutatja, hogy van egy árszint, amit a vevők nem tudnak vagy nem akarnak megfizetni

- tette hozzá Szegő Péter. Szerinte az olcsóbb térségekben, főleg a keleti településeken, még van tér az áremelkedésre, mivel ott a legnagyobb a különbség a fővárosi árakhoz képest.

A Budapesttől 30 kilométeres távolság a lélektani határ a magyaroknak – ezeken a településeken volt a legnagyobb a népességnövekedés 2025-ben

Tavaly az ország 3177 településéből 1423-ban stagnált vagy növekedni tudott a népességszám, de a többiben csökkenés volt megfigyelhető. A nagyvárosoktól mért 25-30 km-es távolság az új választóvonal; ebben a zónában több mint 3300 fővel nőtt a kisebb települések lakossága 2025-ben.

 

 

Szóljon hozzá!
Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.