Bemondták az évszámot, ekkor jöhet leghamarabb a magyar euró: továbbra is a költségvetés a legnagyobb akadály – ekkora lehet a hiány a szakértők szerint
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJelentősen változott Magyarország helyzete az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítésében, a közös valuta azonban még így is évekre van. Az Equilor Befektetési Zrt. sajtóbeszélgetésen a vállalat vezető elemzői elmondták, hogy tavaly Magyarország még egyetlen konvergenciakritériumot sem teljesített, 2026-ban azonban a kedvező inflációs folyamatoknak és a csökkenő országkockázati prémiumnak köszönhetően az árstabilitási feltétel már teljesülhet, miközben a hozamkonvergencia területén is érdemi előrelépés történt.
A legnagyobb problémát továbbra is az államháztartás jelenti – hívták fel a figyelmet az eseményen. A relatíve magas államadósság és annak jelentős kamatterhe miatt a költségvetés kényszerpályán mozog, így az Equilor számításai alapján
Magyarország leghamarabb 2033-ban vezetheti be az eurót.
Ehhez azonban következetes gazdaság- és monetáris politikára lesz szükség. Aradványi Péter, az Equilor vezető elemzője szerint az árstabilitási kritérium teljesülése és a hozamkonvergencia területén elért előrelépés tartósnak bizonyulhat. A hiánykritérium teljesítésében ugyanakkor
- a hazai
- és külföldi
vállalati szektor alkalmazkodásának is komoly szerepe lehet. Az élénkülő beruházási aktivitás és az európai uniós források hatékony felhasználása segíthetné azt, hogy a költségvetési konszolidáció a lehető legkisebb növekedési áldozattal járjon.
Mit nyerne Magyarország az euróval?
Az euró bevezetése az Equilor szerint nagyobb árfolyamstabilitást és alacsonyabb kamatprémiumot eredményezhetne, miközben tovább erősítené Magyarország beágyazottságát az Európai Unió gazdaságába. A mérlegnek azonban lenne másik oldala is:
Magyarország elveszítené a nominális árfolyam leértékelésének lehetőségét, az önálló monetáris politikát, valamint a saját pénz kibocsátásából fakadó gazdaságpolitikai mozgástér egy részét.
Ezzel párhuzamosan a költségvetési politika is szűkebb keretek közé kerülne. A 2033-as céldátum eléréséhez ezért nem pusztán az inflációt és a kamatokat kell megfelelő pályán tartani, hanem az államháztartást is tartósan rendezni kell.
Brutális, 7,5 százalékos hiány jöhet idén
Ez jelenleg messze nem tűnik egyszerű feladatnak. Az Equilor 2026-ra rendkívül magas, a GDP 7,5 százalékának megfelelő államháztartási hiányt vár.
Emiatt az államadósság a GDP 77,5 százalékára emelkedhet, és ezt követően is csak lassú csökkenés indulhat el.
A befektetési szolgáltató várakozása szerint az adósságráta 2028-ra mérséklődhet 76,5 százalékra. A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése ezért a 2027-es költségvetés hitelessége lesz, különösen úgy, hogy mindhárom nagy hitelminősítő negatív kilátást tart fenn Magyarország adósságbesorolására.
Aradványi Péter szerint a jövő évi konszolidációs tervnél nemcsak annak hitelessége, hanem fenntarthatósága is kulcskérdés. Úgy kell ugyanis csökkenteni a hiányt, hogy az intézkedések közben ne fojtsák meg
- a belső fogyasztást
- és a gazdasági növekedést.
A már beharangozott kiadáscsökkentések ehhez várhatóan nem lesznek elegendők.
A bevételi oldalt is növelni kellhet, vagyis adóemelésre is szükség lehet.
A kiadási oldalon a célzott támogatások felülvizsgálata kerülhet napirendre.
A vállalat 2027-re 5–6 százalékos költségvetési hiányt tart reálisnak.
A beruházások túlzott visszafogása ugyan rövid távon javítaná a költségvetési mutatókat, hosszabb távon azonban jelentősen ronthatná a magyar gazdaság potenciális növekedését.
360–370 között maradhat az euró
Az Equilor a következő két évben nagyjából 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számít. A magyar gazdaság már kilépett a korábbi recesszióközeli, stagnáló állapotból, a növekedés üteme azonban továbbra is korlátozott.
A háztartások fogyasztása és a stabil munkaerőpiac támogatja a gazdaságot, miközben a gyenge külső kereslet és a feldolgozóipar versenyképességi problémái fékezik a növekedést. A mezőgazdaság teljesítményét a súlyos aszály húzza vissza. A következő komolyabb pozitív lökést az új ipari kapacitások adhatják. Az Equilor szerint az új akkumulátor-, jármű- és elektronikai beruházások termelésének felfutása 2027-ben kezdhet érdemben megjelenni a gazdasági teljesítményben.
Az uniós pénzek beáramlása ugyanakkor a magas importigény miatt önmagában várhatóan nem emeli jelentősen a növekedést.
További nehézség, hogy a külső kereslet gyenge maradt, miközben az erős forint rontja a külkereskedelmi egyenleget. Az Equilor előrejelzése alapján a következő két évben 360–370 forint közötti euróárfolyam várható.
Négy százalékra csökkenhet az alapkamat
A monetáris politika mozgástere sem korlátlan. Az MNB által frissen meghatározott, 2028-tól életbe lépő 2,5 százalékos inflációs cél mellett a pénzromlás jelenlegi üteme már kevésbé tekinthető alacsonynak, ezért az Equilor óvatosabb monetáris lazítást tart indokoltnak.
A társaság előrejelzése szerint az alapkamat a következő két évben 4 százalékra mérséklődhet.
Nemzetközi oldalról sem kockázatmentes a kép. Bár a világgazdaság növekedési kilátásai továbbra is pozitívak, az inflációs és geopolitikai kockázatok ismét erősödtek. Az eurózóna elkerülte a recessziót, növekedése azonban visszafogott maradt.
A közel-keleti konfliktus miatt megemelkedő energiaárak megtörték a dezinflációs folyamatot, amire az Európai Központi Bank kamatemeléssel reagált, és az Equilor szerint további szigorítás is napirenden maradhat. Az Egyesült Államok gazdasága ennél lényegesen erősebben növekszik, ugyanakkor annak szerkezete egyre nagyobb mértékben támaszkodik a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiai beruházásokra.
A magyar tőzsde is nyerhetne az euróval
Az euró bevezetésének közeledése már önmagában pozitív hatással lehetne a magyar részvénypiacra. Az Equilor szerint a devizakockázat csökkenése növelné a magyar tőkepiac vonzerejét a nemzetközi befektetők körében. A hatás azonban nem minden vállalatnál lenne azonos: a legtöbbet a bankok, a kamatérzékeny ágazatok – köztük a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok –, valamint a jelenleg magas tőkeáttétellel működő vállalatok nyerhetnének.
