A forintot zsinórra kötözték: Kármán András most elvágja, vagy újat feszít – a költségvetés mindent eldönt, az MNB elhagyta a csatateret
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAki hozzászokott a forinterősödés híreihez, annak volt ideje lemondani róluk: ritkán látni olyat szabadon lebegő devizaárfolyamnál, amit a forint grafikonja rajzol ki immár több mint két hónapja. Kiderült, a nyár dereka óta tulajdonképp feleslegesen aggódtunk, jól időzítettük-e az euróvásálást a nyaraláshoz: a forintot azóta mintha zsinegen húznák. Az euróbevezetés ígéretének sztorija, ami a választások után égbe röpítette a forintot, első körben kifulladt. De már írják az új fejezetet, mégpedig a pénzügyminisztériumban, és nem csak a forint árfolyama függ tőle.
Az első fejezet röviden:
- A forint euróval szembeni árfolyama az április 12-ei választás előtti 374 körüli szintekről június közepére 348,5-ös majdnem ötéves csúcsra röpült egy "nyerő" kombináció következtében: a választási győztes Tisza-párt az euró bevezetését ígérte, miközben őrizte szigorát a Varga Mihály vezette Magyar Nemzeti Bank.
- Innen egy hónap alatt 363 környékére vonult vissza, mert valamelyest csökkentette kamatait az MNB, miközben az energiaválság közeli elmúltával kecsegtető optimizmust a borúlátás váltotta fel. Július közepe óta néha megrántják valamelyik irányba, de aztán valaki mindig visszacibálja: a 364 körüli szinteket szinte soha nem hagyja el 2-3 forintnál nagyobb távolságra.
A forint árfolyama: az MNB látványosan "elhagyta a csatateret" – már nem Varga Mihályon múlik
Még az sem hatott rá különösebben, hogy az MNB a múlt héten történelmi kiigazítást hajtott végre: két évtizede először csökkentve inflációs célját leállt a kamatemelésekkel.
Ezzel Varga Mihályék tulajdonképpen "elhagyták a csatateret", a forint sorsa innentől a költségvetési és euróbevezetési tervek készítőinek kezébe került: azaz Kármán András pénzügyminiszterébe, akinek főnöke Magyar Péter miniszterelnök.
Az MNB-t "visszatérésre" kényszeríthetné, ha az inflációs kilátásokban történne valamilyen hirtelen nagy változás, netán mert rosszabbra fordul vagy véget ér az iráni konfliktus idézte energiaválság. Efféle fejlemények a forint árfolyamát is átköltöztethetnék új mezőkre. De ha feltesszük, hogy az európai energiaállátást nem éri újabb sokk, akkor a forint zsinórja Kármán András kezében van, aki nem teheti meg, hogy nem tesz semmit.
Ennek minden korábbinál nyomósabb okai vannak. Az igazság pillanatai egyre közelednek, és ezekre várnak azok, akik zsinórra fűzték a forint árfolyamát a devizapiacon.
Ez nem egy normál év a költségvetés és a forint számára: feltorlódnak a kulcskérdések
A pénzügyminiszternek nem csak a jövő évi költségvetési tervet kell elkészítenie a jövő hónap végéig, tehát immár heteken belül. Középtávú, többéves tervvel is elő kell állnia, két okból is. Az Európai Unió túlzottdeficit-eljárást folytat Magyarország ellen. Kiigazítást vár el, ahogy a forint erősödését okozó befektetők is, akiket arról kell meggyőznie Magyar Péter kormányának, hogy nem a levegőbe beszéltek az euró bevezetését illetően.
Ennél a kereszteződésnél két jövő felé indulhat a forint:
1. Ha a költségvetési vízió csalódást okoz az euró bevezetésért illetően, mert nem elég ambíciózus a hiány csökkentésében, akkor ezzel Kármán András elvágta a zsinórt, és a forint árfolyama gyengébb tartományokba költözik át.
2. Az elemzők közül sokan a forint erősödését várják arra az esetre, ha a tervek nem játsszák el az euróbevezetési ambíció hitelességét.
Az elemzők bizakodnak, aki azonban a pénzét teszi rá, annak ez a történet "beállt"
A devizapiacon szívesen tájékozódnak az elemzői vélemények alapján, de a kereskedők más gondolkodásúak: ha teljesen elhinnék az előrejelzéseket a forint további erősödésére, az árfolyam már ma ott kötne ki, ahová az év végére jósolják: a Bloomberg elemzői konszenzusa például 359-es árfolyam.
A devizapiacon kereskedők szemében azonban a magyar történet egyelőre "beállt", az adott magyar kamatszint arra elegendő, hogy az 1-es verzió kockázatát 363-364 közelébe ragadt szinteken viseljék el. Lesz-e ehelyett másik "zsinór", az Kármán András tervei alapján döntik majd el.
Európában épp újraosztják a lapokat
Ebbe beleszólhat természetesen az Európai Bizottság is. Létezik egy olyan elméleti verzió is, hogy a magyar költségvetési tervet a piacon nem tekintik az euróbevezetési ígéret megtorpedózásának, Brüsszel azonban mégis elmeszeli és ambiciózusabb kiadáscsökkentést és a magyarok számára fájdalmas megszorításokat vár el a túlzottdeficit-eljárás keretében.
Egy ilyen fejlemény kiszámíthatatlanabb helyzetet teremtene a forint árfolyamát tekintve, Brüsszel jelzései azonban eddig arra mutattak: a bizottságban nincs nagy hajlandóság a politikai ellenfélnek tekintett Orbán Viktort váltó, és az elkövetkező uniós vitákban szövetségesként használható új magyar vezetésnek keresztbe tenni.
Tudnivaló: a következő hónapokban újraosztják az uniós hatalmi kártyákat, többek közt tető alá akarják hozni az EU új hétéves költségvetését, ami a tagállamoknak alkupozíciót jelent. A bizottság számára ugyanakkor az jelent a magyarokkal szemben erős pozíciót, hogy az eurót megígérő Tisza-kormánynak szüksége van a brüsszeli áldásra, ha nem akarja elszállni hagyni a forintot.
Mindkét félnek van mivel "kereskedni": kínálkozhat a politikai alku. Az orosz diplomaták meghökkentő, magyar gazdasági érdekeket veszélyeztető, de Brüsszel szemének kedves kiutasítása már ennek az előszele lehet.
Hiteles-e a terv, ha az euró bevezetése eleve több évet csúszik?
Ami a 2-es változatot illeti: kérdés, a piacok mit tekintenek majd az euróbevezetést illetően elfogadható, illetve a forintot akár erősítő változatnak.
A forint stabilitása azt látszik jelezni, hogy a piac nem feltétlenül akar 2030-ban már eurót látni Magyarországon. Az utóbbi hetekben szaporodtak az elemzői jóslatok, amelyek ehhez képest akár többéves késést is valószínűnek tartanak. A forint mégsem szakadt le a zsinórról.
Ebből következtethetően, ha Kármán András majdani terveiből is többéves késés olvasható ki, a piac nem feltétlenül bünteti ezt sem a forint mélybe taszításával: az igazság pillanatai elcsúsztathatóak addig a pontig, amíg elvész a hitelesség. Akár éveket is lehet nyerni.
Bemondták az évszámot, ekkor jöhet leghamarabb a magyar euró: továbbra is a költségvetés a legnagyobb akadály – ekkora lehet a hiány a szakértők szerint
Magyarország leghamarabb 2033-ban vezetheti be az eurót az Equilor számításai szerint. Bár az infláció és a hosszú hozamok oldaláról már közeledünk az eurózónás feltételekhez, a költségvetés továbbra is komoly akadály: idén 7,5 százalékos hiány jöhet, jövőre pedig a kiadáscsökkentés mellett akár adóemelésre is szükség lehet. Az értékelésből kiderült: hazánknak jobban kell teljesítenie ahhoz, hogy még jobban beágyazódjon az Európai Unió gazdaságába.
Szeretik a magyar államkötvényeket is, mint a forintot – de kiszeretni belőlük egy pillanat alatt lehet
A magyar államkötvények iránti kereslet ugyanazt jelzi, mint a forintpiac. Miközben a magyar háztartások már kevesebbet vesznek a forintkamatok csökkenése miatt, a külföldi befektetők az euróbevezetési sztorival a háttérben kedvelik a magyar papírokat, és számukra is az őszi költségvetési tervek jelenthetik a vízválasztót.
A fő fogadás arra épül, hogy Magyarország kapcsolata az Európai Unióval – amely Orbán alatt konfliktusokkal volt terhelt – változóban van – idézi elemzésében a Reuters Recai Gunesdogdut, a Nomura Asset Management Europe portfólió- és befektetéskezelési vezetőjét, aki hozzátette: a konvergenciára építő befektetési stratégia középpontjában az euróövezethez való hosszú távú csatlakozás lehetősége áll.
A hosszú lejáratú kötvények különösen sokat profitálhatnak abból is, ha az új kormány teljesíti a költségvetési konszolidációra vonatkozó ígéreteit, mivel a javuló fiskális pálya csökkentené a hosszabb lejáratú magyar államkötvényekben (HGB) lévő lejárati prémiumot
– idézik.
A befektetők kiemelt figyelemmel követik majd a kormány 2027-es költségvetését és középtávú fiskális tervét, amelyeket várhatóan a jövő hónapban mutatnak be, hogy kiderüljön, miként kívánja a kabinet a hiányt az euró bevezetéséhez szükséges 3 százalékos szint felé csökkenteni. Mivel az idei hiányt a GDP 7,5 százalékára várják, ez komoly kihívást jelent – írja a hírügynökség.
Már most is meglehetősen erős a pozitív hangulat a piacon, ezért a gazdaságpolitikai vállalások teljesítésével kapcsolatos bármilyen csalódás gyors átárazódáshoz vezethet
– tette hozzá azonban Gunesdogdu, utalásul Kármán András ollójára.
