A forint erre csak ráfaraghat, egyre jobban drágul Magyarországhoz képest az euróövezet, amihez csatlakoznánk
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságZáporoznak a borús nemzetközi hírek, van minek tulajdonítani, hogy miért gyengül a forint árfolyama az euró ellenében. Az olaj- és a gázárak megint elszállóban vannak, emelkednek a nemzetközi kötvényhozamok és augusztus végére a dollár erősödése volt a jellemző. Amikor azonban a forint ráadásul a cseh korona és a zloty ellen is gyengül, gyanút kell fognunk, hiszen ugyanezeknek a híreknek rájuk is negatívan kellene hatniuk. És valóban: van egy olyan speciális magyar adottság, amire a reflektorfényt egy nemzetközi hír irányította rá.
Mielőtt erre a hírre térnénk, muszáj arra is rámutatni, hogy volt egy olyan hír is, aminek elméletben erősítenie kellett volna a forintot. Magyarország teljesítette az uniós helyreállítási alap forrásainak megszerzéséhez szükséges összes mérföldkövet és szupermérföldkövet – jelentette be hétfőn Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.
A forint árfolyama és az EU-pénzek: ezúttal nem itt kell keresni az események nyitját
Ha eurómilliárdok áramlanak be az országba, az természetszerűleg forintkeresletet teremt, azaz árfolyamerősítő. Ugyanakkor a piacokon időnként működik a "buy the rumour, sell the news" jelenség, ami azt jelenti, hogy egy várt pozárt pozitív fejlemény felé haladva az adott eszközt – például a forintot – veszik, amikor pedig az esemény bekövetkezik, akkor eladják.
A mostani forintgyengülés során még csak nem is ez történhetett, hiszen Vitézy valójában nem mondott újat, és még semmilyen pénz nem érkezett, egyelőre ott tartunk, hogy a hónap végéig a mérföldkő-feltételek teljesítését igazolva a magyar kormánynak be kell nyújtania igényét.
Ha nem ez, akkor mi történt? A bevezetőben említett energiaproblémák visszaköszönése önmagában elég a forint gyengüléséhez, és a külföld felé energiában erősen kitett Magyarország elég szép forgalomban forgó devizájára ez különösen ki szokott hatni. Csakhogy a még nagyobb piaci forgalmú zlotyra is. A zlotyval szemben pedig a következőképpen alakult a forint árfolyama.
Láthatjuk, a forint 0,6 százalékot gyengült a budapesti piaczárásra, és körülbelül ugyanennyit vesztett az euró ellenében is. Sőt ennyit erősödött a forint ellen a román lej is, és valamivel kevesebbet, egyharmad százalékot a cseh korona.
Nem lehet más magyarázat: mégis valami magyar tényezőnek kell működnie.
A forint árfolyama, a sötétben guggoló zátony és az európai adat
Ha egy zátony a sötétben guggol és senki sem látja, nem módosít irányt a hajó, ha azonban rávetődik a reflektorfény, akkor már igen.
A forint hajójának esetében a hazai színtéren nem történt komoly fejlemény, az európai azonban annál inkább, és ráirányította a figyelmet valami fontosra – itthon.
Ez az európai fejlemény, hogy közzétették az euróövezeti inflációs adatokat augusztusra, és kiderült: az éves drágulás 3,3 százalékra gyorsult a júliusi 2,9 százalékról.
Ez pedig jelentősen erősebb drágulás mint az 1,2 százalékos magyar, és ha augusztusban – amint várják – kicsit emelkedett is a magyar ráta, még mindig feleha lesz az euróövezetinek, vagy a 2,9 százalékos németnek.
Ez a jelenség, amiről év eleje óta cikkezik a Világgazdaság, a magyarok számára tulajdonképp örömteli, de akkor a forint számára miért zátony ez a hasonlatunk szerint?
Egyszerű az oka. Egy szóval: a kamatkülönbség. Egy mondattal: az eltérő inflációs szintek miatt ellenkező irányba megy a Magyar Nemzeti Bank és az Európai Központi Bank (EKB). Ezt megmagyarázzuk.
Ha az euróövezeti inflációs adatok részletei nem is jelzik egyértelműen, hogy az iráni háború hatásai tartósan felviszik az inflációt, ekkora eltérés a 2 százalékos euróövezeti inflációs céltól már elegendő ahhoz, hogy kamatai további emelésére kényszerítse az EKB-t. Esetleg – és erről fog menni a vita – nem is egyszer.
Márpedig a befektető egyszerű ember, szereti a kamatot, és ha nő az eurókamat, esetleg azt választja a forintkamat helyett, azaz eladja a forintot. Ráadásul az alacsony magyar infláció mellett az MNB meg csökkenti a maga kamatait, ami tovább csökkenti a forint- és az eurókamatok közti rést.
A cseheknél, lengyeleknél ugyanakkor nincsenek kamatvágások, a 10 százalék körüli inflációval küzdő románoknál pedig pláne.
Először Christine Lagarde-ra vár a próba, Varga Mihály még figyelhet
Erre a "zátonyra", a forint és az euró közötti szűkülő kamatrésre irányította rá a reflektort az euróövezeti inflációs adat. Miközben az iráni konfliktus kiéleződése miatt emelkednek a nemzetközi kötvényhozamok is, relative kevésbé vonzóvá téve a forintot.
Az EKB már szeptember 10-én dönt kamatairól, a Varga Mihály vezette MNB-nek mér három hete van figyelni az eseményeket. A magyar jegybank visszatérően jelzi, hogy nem szereti a forint árfolyamának nagy kilengéseit, így akár a kamatdöntésére is kihathat, ha a forint gyengülése folytatódik.
Kedden úgy állunk, hogy a 367-es szinten is átgyengült az euró ellenében. Június közepén még a 350-hez közeli szinteket kóstolgatta, és ez már jelentő különbség, ha éves szinten még maradt is 7 százaléknyi erősödés még így is.
