1815 milliárd forintot hagytunk a boltokban egyetlen hónap alatt, megvan, hol növekedett nagyobb arányban a forgalom – júliusban bőszen tankoltak a magyarok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgy éves összehasonlításban tovább gyorsult a magyar kiskereskedelem növekedése: 2026 júliusában a forgalom volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 4,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. A szezonális és naptárhatással kiigazított mutató szerint havi alapon is folytatódott a bővülés: júniushoz képest 1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.
Fotó: George Rudy / Shutterstock
Több mint 1800 milliárd forintot jelentett júliusban a hazai kiskereskedelem
A növekedés ráadásul nem egyformán oszlott meg a különböző üzlettípusok között:
- az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma 2,2 százalékkal nőtt, miközben
- a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,5 százalékos, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 8,1 százalékos bővülést mértek.
Folyó áron a hazai kiskereskedelmi forgalom júliusban 1815 milliárd forintot tett ki.
Ennek 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomásokon realizálódott.
Az élelmiszer-kiskereskedelemben ugyanakkor érdekes átrendeződés látható. A szektor forgalmának 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,6 százalékkal nőtt, miközben az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzletekben 2,2 százalékos visszaesést mért a KSH.
A nem élelmiszer-kiskereskedelemben több területen is kifejezetten erős volt a növekedés. A gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszerüzletek forgalma 9,2 százalékkal emelkedett, a könyv-, számítástechnika- és egyéb iparcikküzleteké 5,9 százalékkal, míg a textil-, ruházati és lábbeliüzleteké 5,4 százalékkal bővült.
A bútor- és műszakicikk-üzletekben 5,2 százalékos, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben pedig 5,1 százalékos növekedést regisztráltak. Nem minden területen volt azonban kedvező a kép: a használtcikk-üzletek forgalmának volumene 4,1 százalékkal csökkent.
Az internetes vásárlás továbbra is gyorsabban nő
A vásárlási szokások változását jól mutatja, hogy a csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene júliusban 8,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez a szegmens már a teljes kiskereskedelmi forgalom 8,4 százalékát adja.
Az üzemanyagpiacon szintén látványos volt a növekedés: az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 8,1 százalékkal emelkedett éves összevetésben.
A KSH külön adatként közölte, hogy a kiskereskedelmi statisztikába nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek nyers értékesítési volumene 6 százalékkal nőtt.
Júniusban csökkent az előző hónaphoz képest a forgalom
A júliusi adat nem egyszeri kiugrásnak tűnik. 2026 januárja és júliusa között a kiskereskedelmi forgalom volumene naptárhatással kiigazítva 4,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. A tendenciára azért is érdemes figyelni, mert júniusban történetesen csökkent az előző hónaphoz mérten a forgalom volumene.
A KSH összesítése szerint az év első hét hónapjában élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem 2,4 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelem 5,7 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelem pedig 8,2 százalékkal bővült.
A számok arra utalnak, hogy a háztartások fogyasztása fokozatosan erősödik, ugyanakkor a többletkereslet egyre inkább a nem élelmiszer-termékek és a szolgáltatások irányába tolódik. A folyamat mögött a korábbi inflációs sokk enyhülése és a reálkeresetek emelkedése is szerepet játszhat.
Többet költünk, de közben átalakul, mire
A 2025-ös adatok alapján a kiskereskedelemben már tavaly is lassú élénkülés kezdődött. Az infláció mérséklődése és a reálkeresetek emelkedése kedvezően hatott a lakossági fogyasztásra. A hazai kiskereskedelmi forgalom 2025-ben 20 290 milliárd forinttal zárt.
Az MBH Bank július eleji ágazati kitekintése szerint a kiskereskedelem egyértelműen ismét növekedési pályára állt, ugyanakkor a régiós lemaradás továbbra is fennáll. Az akkor közölt elemzés szerint közben a magyar fogyasztás szerkezete is változik: egyre nagyobb szerepet kapnak a szolgáltatások.
Az élelmiszerpiacon továbbra is komoly kérdés az árak alakulása. Az MBH Bank értékelése szerint az élelmiszerárakat egyre erősebben befolyásolják az extrém időjárási események, miközben az árrésstop hatással van az élelmiszer-szaküzletek piaci helyzetére is.
A nagy kiskereskedelmi láncok közben továbbra is erős pozícióban vannak, a szabályozási környezet változása azonban a vásárlók számára is érzékelhető lehet. Különösen akkor, ha az árréskorlátozás kivezetése újabb árváltozásokat hozna az élelmiszerpiacon.
A kiskereskedelem súlya eközben nem elhanyagolható a magyar gazdaságban : a szűkebb értelemben vett kereskedelem – a gépjárműjavítás nélkül – a GDP mintegy 5 százalékához járul hozzá.
A júliusi adatok alapján tehát a fogyasztás élénkülése folytatódik, de közben egyre látványosabban változik az is, hogy hol és mire költik el a pénzüket a magyar háztartások.
Elemző: ezért meglepő némileg a júliusi forgalom
Értékelték a júliusi kiskereskedelmi adatokat az elemzők is. Dr. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a júliusi kiskereskedelmi adat azért okoz némileg meglepetést, mert az év eleji laza fiskális politika (öszöntzők, juttatások, üzemanyagár-stop) bár mostanra kifut, ez mégsem fogja vissza a forgalmat. Ebben a kedvezőbb konjunktúraérzetnek lehet szerepe az elemző szerint.
Dr. Regős Gábor szerint az egyik meglepetést okozó tényező tehát az üzemanyagok forgalma volt, ami az elmúlt hónapokban már nem először mutatott jelentős növekedést, bár júniusban éppen stagnálás volt jellemző.
A júliusi növekedésben szerepe lehetett a turizmusnak, illetve annak is, hogy az üzemanyagárak a szomszédos országokhoz képest alacsonyabban alakultak, így jobban megérte hazánkban tankolni
– értékelte.
Az, hogy a nem-élelmiszerboltok forgalma kedvezően alakul, nem szokatlan: ha nő a forgalom, ez tud a legnagyobb húzóerő lenni, viszont ha visszaesés van, akkor ezen boltokban fogják vissza a háztartások leginkább a fogyasztásukat. Ezen belül két üzletcsoportnál volt visszaesés:
- a használtcikk-üzleteknél: itt 4,1 százalék volt a csökkenés mértéke, ami szintén arra utal, hogy a háztartások inkább a jobb minőségű termékeket keresték;
- a másik üzletcsoport a könyv, újság, papírárué, ahol 1,9 százalék volt a mérséklődés – ez rámutat a megszűnő nyomtatott lapok hatására, illetve arra, hogy a kereslet egyre inkább az online térbe kerül át.
A legnagyobb növekedést az illatszereknél (11,8 százalék), a gyógyszereknél, gyógyászati termékeknél (7,2 százalék), illetve a csomagküldő és internetes boltoknál (8,9 százalék) mérték.
Ez utóbbi ismét rámutat a kiskereskedelem szerkezeti átalakulására, az online kereskedelem előretörésére – és ezen a piacon fontos lenne a hazai szereplők térnyerése.
– jelezte az elemző, aki úgy látja, hogy a kedvező júliusi kiskereskedelmi adat jó alapot nyújt a második negyedéves GDP-hez. Ha a forgalom alakulása így marad, az a vártnál jobb növekedést hozhat, amiben viszont biztos, hogy a fogyasztás továbbra is fő húzóerő lesz. Idén a reálbérek növekedése biztosan tovább tudja támogatni a növekedést, de erre jövőre is van esély, bár a jövő évi bérfolyamatokat még kevésbé látjuk előre – értékelte a Gránit Alapkezelő munkatársa.
Pozitív meglepetésként értékelte a júniusi után a friss, júliusi kiskereskedelmi forgalmi adatokat Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is. Szerinte a friss adatok kapcsán érdekes lesz látni, hogy az augusztusban tapasztalt energiakihívás, illetve a valószínűleg ezzel kapcsolatba hozható megtörése a fogyasztói bizalom korábbi javulásának nyomot hagyott-e a kiskereskedelmi adatokon Azaz visszafogottabb költéseket látunk-e a nyolcadik hónapra vonatkozó statisztikában.
