Komoly kritikát kapott Kármán András a pótköltségvetés miatt: feketén fehéren leírták, mit nem tartottak be – ezt még látni is rossz, a béreket és a gyermekeket is érinti
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Kármán András pénzügyminiszter jegyezte, módosított költségvetésben a kiadási főösszeg 49 025 milliárd forintra, a bevételi főösszeg 41 915 milliárd forintra, az államháztartási hiány pedig 7110 milliárd forintra emelkedik. A jelenleg hatályos büdzsé még 43 781 milliárd forintos kiadással, 39 562 milliárd forintos bevétellel és 4218 milliárd forintos hiánnyal számol.
Fotó: Havran Zoltán / VIlággazdaság
Több mint kétszeresére nőhet a költségvetési hiány
A kormány szerint a módosításra azért van szükség, mert a korábban elfogadott költségvetés már nem tükrözi a gazdaság és az államháztartás tényleges folyamatait. Az új büdzsé ennek megfelelően „A valóság költségvetése” elnevezést kapja.
A kabinet által elvégzett költségvetési átvilágítás szerint a korábban tervezett 3,7 százalékos GDP-arányos hiány helyett eredetileg 8,3 százalékos deficit fenyegetett.
A kormány szerint az Európai Unióval kötött megállapodás, illetve a kiadások felülvizsgálata révén ezt 7,5 százalékra sikerül mérsékelni.
A gazdasági növekedési kilátások is jelentősen romlottak. A korábbi költségvetés még 4,1 százalékos GDP-bővüléssel számolt 2026-ra, az új kormány azonban már csak 2 százalékos növekedést vár.
A költségvetés átvilágítása során a kormány szerint már a kabinetváltást követően 6,8 százalékos hiányt jelzett a belső előrejelzés. Ezt tovább rontotta többek között az önkormányzatok vártnál nagyobb hiánya, az N7 állami védelmi ipari vállalattal és egy űrkutatási szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos kiadás, az M49-es fejlesztés többletköltsége, valamint az egészségügyi kiadások emelkedése.
A kormány szerint további 1,1 százalékponttal növelte a várható deficitet, hogy az előző kabinet olyan uniós bevételekkel is számolt, amelyek realizálására nem volt reális esély.
Megugorhat az államadósság
A romló költségvetési helyzet az államadósságban is megjelenik. A GDP-arányos államadósság a tavaly év végi 74,6 százalékról 77,5 százalékra emelkedhet 2026-ban.
A kormány szerint ez átmeneti növekedés, az adósságráta csökkenése pedig 2026 után indulhat újra.
A kabinet ugyanakkor továbbra is azt a célt hangoztatja, hogy 2030-ra megteremti az euró bevezetésének gazdasági és költségvetési feltételeit.
A kormány a költségvetési problémák jelentős részéért az előző kabinetet teszi felelőssé. Az előterjesztés indoklása szerint a korábbi kormány a választási kampány miatt olyan döntéseket hozott, amelyek végül elszakították a költségvetést a tényleges gazdasági folyamatoktól. A kormány szerint ennek egyik következménye, hogy Magyarország GDP-arányos állami kamatkiadásai az Európai Unióban is kiemelkedően magasra emelkedtek.
500 milliárdos haváriaalap jön
A kabinet a módosított költségvetésben egy 500 milliárd forintos haváriaalappal is számol az aszály és az energiaválság kezelésére.
A kormány szerint ugyanakkor a kiadások visszafogásával részben ellensúlyozható a romló költségvetési helyzet:
- a módosítás mintegy 400 milliárd forintnyi már meghozott hiányjavító intézkedést tartalmaz, miközben
- a kabinet további mintegy 300 milliárd forintos megtakarítást vár a túlárazott, pazarló vagy indokolatlannak ítélt kiadások megszüntetésétől.
A módosított büdzsébe bekerültek az új kormány szociális intézkedései is. Ezek között szerepel a több mint 400 ezer rászoruló gyermeknek járó, gyermekenként 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás, a vényköteles gyógyszerek áfamentessége, a tűzifa áfakulcsának 27 százalékról 5 százalékra csökkentése, valamint a szociális tűzifa keretének megduplázása.
Palóc André: ez a „be nem tartott ígéretek költségvetése”
A költségvetés módosítását élesen bírálta Palóc André, aki szerint a benyújtott törvényjavaslat éppen azt mutatja meg, hogy a választások előtt tett kormányzati ígéretekből mi maradt meg a hatalomra kerülés után.
A Fidesz politikusa szerint a költségvetés alapján
mást ígért a kormány a választások előtt, és mást tesz hatalmon.
Kiemelte, hogy a tanköteles gyermekek mintegy kétharmada nem részesül az iskolakezdési támogatásban, nem valósul meg a dupla családi pótlék, nincs adócsökkentés, és a korábban beígért béremelések is elmaradnak.
Palóc André különösen az államadósság növekedését tartja problémásnak.
Érvelése szerint miközben a kormány számos választási ígéretet nem teljesít, a GDP-arányos államadósság 74,6 százalékról 77,5 százalékra emelkedhet.
„Ez a költségvetés nem az ígéretek teljesítéséről, hanem azok visszavonásáról szól” – fogalmazott, hozzátéve: a kormány a választások előtt sok mindent megígért, most pedig az ország eladósítása mellett sem teljesíti vállalásait.
Palóc André összegzése szerint ezért a módosított büdzsé leginkább „a be nem tartott ígéretek költségvetésének” nevezhető.
A parlament elé kerülő törvényjavaslat így egyszerre jelenti a korábbi költségvetési pálya jelentős korrekcióját és a kormány gazdaságpolitikai fordulatának egyik első fontos pénzügyi dokumentumát: a korábban tervezettnél jóval lassabb növekedés, több ezer milliárd forinttal magasabb kiadás és 7110 milliárd forintos hiány mellett kell stabilizálni az államháztartást.
