Kőkemény üzenetet küldött a Lidl a Tisza-kormánynak, brutálisan magas áfáról beszéltek: "Át kell gondolniuk" – a Fidesz árrésstopja nem maradhat így, felül kell bírálni
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA magyar fogyasztók egyre több bioterméket vásárolnak, miközben a hazai ökológiai gazdálkodás számára egyre fontosabb kérdés, hogy képes-e lépést tartani a bővülő kereslettel – de mit jelent a bővülő belföldi piac a hazai termelők, feldolgozók, kereskedők és a szakpolitika számára? Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) második alkalommal publikálta a hazai ökotermék-piac trendjeit bemutató elemzését, a két tanulmány formájában kiadott értékelést bemutató sajtótájékoztatón pedig kiderült: a magyarországi ökológiai gazdálkodásban folyó termelést már a piaci kereslet is mozgatja, a GMO pedig a jöőben sem lehet az ökológiai gazdálkodás része. Az igazi izgalmat viszont a Lidl üzenete jelentette.
Mi a bio, az öko és az organikus?
„A bio, az öko és az organikus kifejezések valójában ugyanazt jelentik. Vagyis az egyetlen olyan fenntartható termelési módot jelölik, melynek EU-s szinten biztosított az ellenőrzést és a tanúsítást garantáló jogszabályi kerete” – ismertette Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője az ökológiai gazdálkodás élelmiszerellátásban betöltött szerepét bemutató előadásában. A történeti kitekintést is magában foglaló előadásban Dr. Drexler Dóra arról beszélt, hogy bár a fenti elnevezések vegyesen forognak a közzbeszédben (az organikus angolszász nyelvterületen bevett kifejezés), a jellemzők azok mögött mindig ugyanazok:
- a tanúsított ökológiai gazdálkodásokban kizárt a szintetikus szerek (így pl. a mesterséges műtárgya) használata, és a jövőben sem lesz engedélyezett a GMO-növények termesztése,
- míg az antibiotikumok alkalmazása kizárólag gyógyászati céllal engedélyezett, preventíven nem;
- az állatok természetes viselkedési szükségelteinek kielégítését biztosítani kell (plasztikus példával élve a tyúkoknak biztosítani kell, hogy kapirgálhassanak).
Amennyiben szem előtt tartjuk, hogy a minősítés szigorú feltételeinek folyamatosan meg kell felelni, úgy már tudjuk értékelni az ökológiai élelmiszer-termelést a konvencionális termeléssel való összevetésben – mindezt szinte magától értetődően az egyre nagyobb kihívást jelentő klímaváltozás tükrében.
Az aszály és az ökológiai gazdálkodások
A kihívások pedig valóban nagyok. Dr. Drexler Dóra ismertette, hogy míg a 2025-ös aszályban 770 ezer tonnával maradt el az összgabona-termés a 2024-től, a 2026-os becslések szerint az idei elmaradás elérhette a 2,5 millió tonnát.
„Egész Európát nézve Franciaország után Magyarország volt a legérintettebb az idei aszályban mezőgazdasági termelés szempontjából” – mondta a szakember. Az aszályos nyári időjárás állandósulására tekintettel ezért érdemes megnézni, hogy tud erre reagálni az ökológiai termelés.
Példál az öntözés mindössze az ország szántóföldi területeinek 4 százalékét tudja mentesíteni az aszály hatásai alól.
Az ökológiai gazdálkodás hozzáadott értékét mutatja, hogy tízszerezésére növeli a víz talajbeszivárgási képességét a konvencionális gazdálkodási rendszerekhez képest.
– ismertette Drexler Dóra.
Kitért arra is, hogy az ökológiai gazdálkodásban a termesztett növények palettája sokkal diverzififáltabb mint a konvencionális gazdálkodásban. Nincs monokultúra, lényegében kötelező vetésforgóban termeszteni a növényeket, ami a talaj termőképességének is jót tesz.
A jövőálló élemiszer-rendszerének alapja: a talaj
– emelte ki az ÖMKi ügyvezetője. A legegyszerűbb szakpolitikai megoldások fókuszában a talajbolygatás csökkentése és a kémiai szerek alkalmazásának csökkentése kell hogy álljon. Ugyanakkor elismeri: 10-15 százalékos hozamveszteséggel kell számolni vetésforgótól függően, de összességében versenyképes modell tud lenni a tömegtermelésben látott kihívások tükrében - összegezte.
Elképesztő dinamikával nő a bioélelmiszerek piaca, de a részesedésük még mindig csekély
A bioélelmiszerek hazai piaci helyzetének (részben a NielsenIQ és a KSH adataira támaszkodó) elemzése alapján talán a legfontosabb megállapítás az, hogy
jelentősen növekedik a vásárlói igény azokra.
Ezt azért fontos kijelenteni, mert a biotermékek kiskereskedelmi forgalmát Magyarországon alig néhány éve vizsgálják diverzifiáktan (az ÖMKi tavaly adta ki először a most bemutatotthoz hasonló jelentését)
Ha a 2024-es évre tekintünk, a növekedés üteme különösen figyelemre méltó az általános élelmiszer-kiskereskedelemhez képest: a biotermékek kereskedelmi forgalmát tekintve 2024-re európai viszonylatban Norvégiában (21,3 százalék) és Luxemburgban (20,2 százalék) történt egy év alatt a legjelentősebb növekedés, Magyarország e dobogó harmadik helyén, az Európai Uniót tekintve pedig a második helyen végzett 13,9 százalékos forgalomemelkedéssel.
A most kiadott friss jelentés adatai alátámasztják a növekedési tendenciát: az elemzésbe bevont biotermékek vonatkozásában
az értékesítés összege 2023-ban 42,1 milliárd, 2024-ben 46,7 milliárd, míg 2025-ben 53,8 milliárd forint volt, ami két év leforgása alatt 28 százalékos növekedésnek felel meg.
Ez többszöröse a KSH által erre a három éves időszakra kumuláltan tekintett 1,5 százalékos élelmiszer kiskereskedelmi forgalmi növekedésnek (az alkoholos italokkal és a kávéval együtt vizsgálva a növekedés jóval nagyobb mértékű, de még így is elmarad a biotermékeknél látottaknál).
A bioélelmiszerek és -italok eladási mennyiségében is növekvő tendencia figyelhető meg a vizsgált termékcsoportok és értékesítési csatornák terén: míg 2023-ban 46,7 millió kg volt az összes eladott mennyiség, ez 2025-re 58,8 millió kg-ra növekedett, ami 26 százalékos emelkedést jelent. Az értékesítési forgalom növekedése mellett tehát a legtöbb termékcsoportban valódi mennyiségi bővülés is megfigyelhető.
Emellett az egy főre jutó fogyasztás 25 százalékkal növekedett tavaly, tehát valódi keresletnövekedésről van szó
– mondta az adatokat ismertető előadásában Dr. Kis Gyöngyi projektvezető kutató.
Ez az értékelés szerint azt jelenti, hogy a fogyasztók a biotermékek magasabb árai ellenére is növelték a felsorolt termékek vásárlását, így ezek a biotermékcsoportok egyszerre tudtak volumen- és árszintnövekedést elérni.
A bioélelmiszerek terjedésében egyre nagyobb szerepet játszanak a diszkontláncok.
Miközben az általános élelmiszerpiacon is jelentős a diszkontok térnyerése, a bioágazatban ezek az üzletek a növekedés fontos motorjává váltak (37 százalékos részesedéssel). A saját márkás biotermékek és a kedvezőbb árak révén a korábban inkább szaküzletekhez és biopiacokhoz kötődő termékek szélesebb fogyasztói körhöz jutnak el.
Biotermékek a vásárlói kosárban – egyre többet vásárolunk, de ez még mindig elenyésző
Ugyanakkor a számok alapján a bioélelmiszerek piaca továbbra is kis szeletét jelenti a teljes élelmiszer-kiskereskedelemnek, még ha növekedési üteme jócskán meg is haladja a tömegpiacét. Dr. Kis Gyöngyi kitért arra, hogy bár a bővülési dinamika impozáns – amit a szakemberek a piaci keresletre vezetnek vissza –, az ÖKMi kiegészített módszertana szerint a biotermékek piaci részesedése még mindig csupán 1,2 százalék.
Mindez egyaránt új lehetőséget jelent a hazai biotermelőknek és feldolgozóknak, miközben azt a kérdést is felveti, hogy a bővülő fogyasztói keresletből milyen arányban tudnak részesedni a magyar termelők.
Érdekes, hogy míg az ökológiai gazdálkodásból származó termékek értékesítésében a diszkontok és a szupermarketek képviselik a legnagyobb hányadót, addig az e-kereskedelemben mérni kiugró erősödésüket: 55 százalékos értékbeli és 52 százalékos mennyiségbeli növekedést mértek a szakemberek 2025-ben. Az alábbi ábra pedig azt mutatja, mely élelmiszertípusokra vonatkozik a legnagyobb kereslet: a négy legkeresetebb termékkategória együttesen a vásárlói kosár több mit 50 százalékát adta. Nem meglepő az sem, hogy forgalmi csúcson található bio bébiételek a drogériákban fogynak a leginkább
Adatok vannak arról is, hogy zöldség-gyümölcs kategóriában mely fajták a leginkább a magyarok kedvencei a biotermékek világában:
- zöldségek: bio uborka, csiperke gomba, paradicsom, sárgarépa, hagyma
- gyümölcsök: citrom, banán, narancs, alma, szőlő adják a biorangsort.
Dr. Kis Gyöngyi beszélt a saját márkás biotermékek jelentőségéről is, melyek között a diszkontok esetében 87 százalék volt a saját márkás termékek aránya. A szupermarketeknél is jelentős, 61 százalék volt az arány, míg a tradicionális csatornáknál viszont az arány elérte a 100 százalékot, azaz lényegében a termelői márkák kizárólagosságáról van szó.
Az elemző megállapítása szerint a fogyatásvezérelt forgalmi növekedésben szerepet játszott az is, hogy a biotermékek inflációja 11,2 százalék volt, ami a harmada az általános élelmiszer-inflációnak a vizsgált időszakban.
Növekvő pályán van a hazai biotermékpiac, értékben és mennyiségben is. A további fejlődés érdekében viszont a teljes biotermék-értéklánc fejlesztésére van szükség
– összegezte a szakember.
Magyarországon jelenleg kb. 350 ezer hektár az ökológiai gazdálkodásba bevont terület nagysága, jellemző az, hogy egy-egy gazdálkodás nem a teljes művelt területet, hanem annak csak egy részét viszi be a tanúsított gazdálkodási formába – derült ki Dr. Jobbágy Péter projektvezető kutató a hazai ökológiai gazdaságok termelési szerkezetéről tartott előadásából. A cél az, hogy Magyarországon a művelt terület 10 százaléka ökológiai gazdálkodásba legyen vonva 2030-ra, az EU-s aránycél 25 százalék. A magyar vállalás ehhez képest csekélynek tűnik, de azt az elmúlt évekre visszatekintve kell értékelni, ami alapján a kép ha nem is felhőtlen, de kedvezőbb – mutatott rá a kutató.
Kőkemény üzenetet küldött a Lidl a Tisza-kormánynak, brutálisan magas áfáról beszéltek
„Az erőltetett, áron keresztüli beavatkozások végigmennek a termelői láncon. Az olyan rendelkezéseket, mint a kiskereskedelmi különadó, a brutálisan magas áfa, át kell gondolni a kormánynak” – mondta a tájékoztatót záró kerekasztal-beszélgetésen Dr. Kaibinger Tamás, a Lidl Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezetője. Arról is beszélt, hogy nem segíti a biotermékek értékesítését az sem, hogy azokra egyébként nem terjed ki az árrésstop intézménye, vagyis sok vásárló emiatt szintén előnyben részesítheti a konvencionális temékeket.
Bízunk abban, hogy a kormány felülbírálja ezeket az intézkedéseket
– üzent a Lidl Magyarország nevében az eseményen résztvevő, az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztériumból érkezett munkatársaknak. Bár a zöldség-gyümölcs áfacsökkentésnek sem tulajdonítanak varázserőt a résztvevők, abban egyetértenek, hogy segítheti a biotermékek forgalmának növekedését.
A Lidl munkatársa, illetve az ismert, biotermékeket forgalmazó vállalat, a Biopont Kft. alapítója, Egervári Márk arról beszélt: nagyon szigorú kritériumoknak kell megfelelniük beszállítóiknak, így egyes termékek esetében nem mindig tudják magyarországi termelésből kiszolgálni a vásárlói igényeket. Dr. Kaibinger Tamás elmondta: a vállalat fenntarthatóság iránti elkötelezettségét mutatja, hogy folyamatosan növelik biotermékeik arányát a kínálatban, miközben monitorozzák azokat. „Nem könnyű bekerülni hozzánk, de az ajtó nyitva áll” – mondta a beszállítóknak címezve.
A kerekasztal további résztvevői, azaz Horváth Boldizsár, a Farm2Fork alapítója, és Szajkó Lóránt, a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója is egyetértettek abban: kormányzati feladat lenne az edukáció támogatása a bioélelmiszerek kapcsán, egészen óvodáskortól kezdve.
A Világgazdaság kérdésére válaszolva mind a Biopont Kft. képviselője, mind a Lidl Magyarország munkatársa jelezte, hogy a fogyasztói igények kapcsán érezni a generációs különbségeket: a fiatalabbak körében nagyobb a biotermékek népszerűsége. Több kutatás igazolja, hogy nagyobb bennük a nyitottság és az érdeklődés ezen termékek iránt. Sokan viszont – tette hozzá Dr. Kis Gyöngyi – első gyermeküket vállalva fordulnak a bioélelmiszerek felé az azokhoz társított egészségfogalom miatt, különösen a Z generáció tagjainál figyelhető meg, hogy az egészség- és környezettudatosság együtt jár. Az egészségtudatosság régiós felértékelődésére mutat rá a PwC friss elemzése is.
A magyarországi ökogazdaságok fele 50 hektár alatti, 50 000 eurós átlagos termelési értékkel. A 300 hektárnál nagyobb területek csupán a gazdálkodások 10 százalékát teszik ki, de mégis az ökológiai területek 45 százalékát adják 950 000 eurós átlagos termelési értékkel. Azt ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy növényfajtától függően az ökológiai gazdálkodásokban a hozamok 10-15 százalékkal múlják alá a konvencionális termesztés hozamait, ezen belül is nagy szórást látni, és a szakemberek nem minden esetben tudják pontosan okát annak, ha az ökológai hozam jelentősen alatta marad a konvencionálisnak, mint például a gyümölcsök esetében.
Fotó: VG
Nem meglepő ugyanakkor, hogy a magyarországi fogyasztói oldalon az egyik végső kérdés mindig az ár kérdése. Tanulmányok igazolják, hogy a konvencionális termékekhez képest magasabb fogyasztói áron értékesített ökológiai termékek forgalma összefügg a bérdinamikával, a hazai piac számára pedig fontos fejlemény, hogy az elmúlt évek bérdinamikájához képest jövőre lényegesen mérsékeltebbet várnak az elemzők.
Lehet hatása a bérdinamika lassulásánák, de reméljük, vásárlói oldalon ez nem csak a pénzről szól már, hanem a tudatos választásról
– mondta Dr. Kaibinger Tamás. Egervári Márk pedig hozzátette: nagy veszélye van, hogy egy ilyen helyzetben a fogyasztók visszafordulnak a konvencionális termékek felé, de bízik abban, hogy az edukációnak lesz jelentősége döntéseikben, és kitartanak korábbi döntéseik mellett.
