Rendkívüli: Magyar Péter váratlanul bejelentette, belenyúlhat a Tisza-kormány az üzemanyagárakba – pedig egy hete Kármán András még teljesen mást mondott
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság"A kormány azon dolgozik, hogy az elszabaduló világpiaci környezetben mielőbb hathatós és célzott segítséget tudjon nyújtani az autósoknak" – ezt írta Facebook oldalán a miniszterelnök szombat délben. Magyar Péter szerint Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel áttekintették a magyar gazdaság és energiaszektor előtt álló kihívásokat.
Rendkívüli: Magyar Péter váratlanul bejelentette, belenyúlhat a Tisza-kormány az üzemanyagárakba – pedig egy hete Kármán András még teljesen mást mondott
A kormányfő azt is hozzátette, olyan megoldásra van szükség, amely a védett árral ellentétben nem okoz készlethiányt és nem kerül havonta több tízmilliárd forintba a költségvetésnek és ezzel a magyar adófizetőknek.
Az üzemanyagárak megfékezése azok után jöhetett szóba, hogy az elmúlt hetekben jelentősen drágult a benzin és a gázolaj kiskereskedelmi ára. Pénteken a Mol kútjain több helyen egy liter benzin 607 forintba, míg egy liter gázolaj 686 forintba került. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy a korábbi védett áraknál
- a benzin legalább 10,
- a gázolaj pedig 70 forinttal drágább.
Az üzemanyagár-emelkedés múlt pénteken is téma volt az Országgyűlésben. Ellenzéki képviselők arról érdeklődtek a kormánynál, hogy tervez-e bármilyen beavatkozást az üzemanyagpiacon. Kármán András azonban lehűtötte a kedélyeket.
Én azt gondolom, ilyen körülmények között, ennél többet nem lehet tenni a magyar autót használó állampolgárok érdekében
– fogalmazott a miniszter.
Szűcs Gábor, fideszes képviselő emlékeztetett rá, hogy Magyar Péter a választási kampányban még egészen mást mondott. Ugyanis többször felszólította Orbán Viktor kormányát, hogy hozza vissza a 480 forintos benzinárstopot és csökkentse az üzemanyagok jövedéki adóját.
„Elég a dumából és a hangulatkeltésből! Azonnali adócsökkentést és benzinárstopot 480 forinton a magyar benzinkutakon!” – írta Magyar Péter a Facebookon még március elején, miután kitört az iráni háború és a Brent ára 90 dollár fölé emelkedett.
A hirtelen drágulásra azonnal reagált az Orbán-kormány, március 10-én bevezette a védett üzemanyagárakat, így a benzin esetén 595, a gázolaj esetében pedig 615 forintos plafont rögzített. Aztán június 23-án már a Tisza-kormány kérésére az Országgyűlés kivezette őket.
Magyar Péter azonban most nem követte elődjét. Hetek óta a Brent ára 90 dollár fölött van, ám minden egyes alkalommal, amikor felmerült a védett árak visszahozása, lesöpörte az asztalról az üzemanyagpiacba való beavatkozást.
Ennek egyik oka, amire mostani bejegyzésében is utal a miniszterelnök, hogy havi szinten több tíz milliárd forint költségvetési hatása van az intézkedésnek.
Tudni lehetetett, hogy még baj lesz
Sokan figyelmeztettek már akkor, amikor a kormány kivezette a védett árakat, hogy a kabinet elkapkodta a döntését, mivel az iráni háború nem zárult le, így a konfliktus kiújulása újabb üzemanyagársokot idézhet elő. Annál is inkább, mert például a környező országok egyikében sem vezették ki a hatósági árakat. A kritikusoknak végül igazuk lett, augusztus 10-re ugyanis kudarcba fulladtak a béketárgyalások Iránban. Mivel az olaj ára ismét drámain megemelkedett, így a hazai autósok, elsősorban a gázolajt használók azzal szembesültek, hogy drágább a gázolaj, mint a korábbi védett ár.
Ráadásul a kilátások továbbra is borúsak. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb olajpiaci jelentéséből kiderült, hogy gázolajból igen szűkös az európai kínálat. Júliusban napi 27,7 millió hordóra csökkent a világ tengeri olajtermék-kereskedelme, ami 3,8 millió hordóval elmarad az egy évvel korábbi adattól. Ez elsősorban a közel-keleti szállítások akadozásával, valamint az orosz finomítói kapacitások kiesésével magyarázható.
Az európai energiapiac több irányból került nyomás alá. Február és július között a gázolajimport napi 600 ezer hordóval esett vissza. A közel-keleti szállítások napi 350 ezer, az amerikaiak 200 ezer, az orosz eredetűek pedig 130 ezer hordóval csökkentek. Ez azt jelenti, hogy valamennyi hagyományos beszerzési útvonal gyengült, míg a kieső mennyiséget csupán részben − napi 80 ezer hordóval − sikerült pótolni.
