Minimálbér 2027: teljesen más rendszer léphet életbe, új információkat közölt a miniszter – felülvizsgálják az Orbán-kormány alatt kötött megállapodást a fizetésekről
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságFelül kell vizsgálni az Orbán-kormány idején megkötött hároméves bérmegállapodást a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) szerint – erről számolt be a szociális és családügyi miniszter a Facebook-oldalán. Ez a fejlemény a minimálbér 2027-es alakulása kapcsán is kulcsfonosságú.
Kátai-Németh Vilmos ismertette, hogy a VKF Kármán András részvételével ülésezett pénteken. A pénzügyminiszter részletes tájékoztatást adott a hazai versenyképesség előtt álló kihívásokról a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek képviselőinek, a minimálbérrel összefüggő tárgyalások szakmai megalapozása érdekében.
Kátai-Németh megerősítette, hogy a Tisza-kormány a legalacsonyabb munkabérekkel összefüggő szabályozást továbbra is a munkaerőpiaci szereplőkkel egyeztetve kívánja alakítani.
Minimálbér 2027: teljesen más rendszer léphet életbe, új információkat közölt a miniszter
Majd ezt követően érdemi bejelentést tett.
Egyetértettünk abban, hogy a korábban megkötött (hároméves) bérmegállapodást a makrogazdasági körülmények és tényadatok változására tekintettel felül kell vizsgálni
– írta a tárcavezető. Ezt még az Orbán-kormány hozta tető alá 2024 végén. Ennek az volt a kényege, hogy a minimálbér
- 2025-ben 9 százalékkal, 290 800 forintra,
- 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra,
- 2027-re 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedik.
Most azonban úgy tűnik, ez nem fog bekövetkezni, legalábbis ebben a formában valószínűleg nem. Pedig az eredménye látványos volt: tavaly 2010-hez képest mintegy négyszeresére nőtt a kötelező legkisebb munkabér összege.
A VKF munkaadói oldalának egyik tagja, Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI érdeklődésére elmondta, a pénteki ülés volt a bértárgyalások nyitánya, amelyen Kármán András pénzügyminiszter felvezető előadást tartott.
A miniszter előadása alapján Perlusz László úgy vélte, a kormány is arra törekszik, hogy javítsa a hazai kkv-k termelékenységét és versenyképességét, hiszen ez tartós erőteljes béremelkedést okozhat Magyarországon.
Várakozásaik szerint olyan bértárgyalásnak néznek elébe, ahol a kormányzat célzottan a munkavállalókat, főként a legkisebb keresetűeket fogja segíteni.
Hogy ez mit jelentene, azt nem fejtette ki, de arra lehet következtetni, hogy a 2027-re tervezett 14 százalékos emelés csak részben teljesülhet, de ráadásul az se általánosan, hanem bizonyos csoportoknál magasabb lesz az emelés összmértéke, míg másoknál kevesebb.
Perlusz László kiemelte, készek a hároméves bérmegállapodás újratárgyalására, amelyben szerinte a termelékenység javítására is koncentrálni kell majd. A teljes kép érdekében ugyanakkor azt hozzá kell tenni, hogy a hároméves bérmegállapodás már az idén sem teljesült az eredeti elképzelés szerint, hiszen 13 százalék helyett 11 százalékos emelés történt a minimálbérnél.
A VOSZ főtitkára még arról is beszélt, hogy az érdekegyeztetés rendszerét érintő, várható átalakításokról is szó esett. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a VKF jól működő, élő szervezet.
Nem tetszik a dolgozóknak, ami 2027-től készül a minimálbérnél: emelhetik a benzinpénzt
A VKF munkavállalói oldalának egyik tagja, Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke az MTI-nek elmondta, hogy az ülésen a hároméves bérmegállapodása mellett szólalt fel. Emlékeztetett: a megállapodásnak az volt a célkitűzése, hogy a minimálbér érje el a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
Tisztában vannak azzal, hogy a makrogazdasági mutatók nem a 2024 novemberében aláírt hároméves bérmegállapodásban szereplő prognózisnak megfelelően alakultak. Ugyanakkor a bértárgyalások megkezdéséhez a korábbi években megszokott (GDP, inflációs, átlag bér) adatokon felül részletesebb, vállalat méretenként, bérkategóriákra lebontva szeretnének képet kapni a magyar munkavállalók jövedelméről.
Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a mostani helyzetben, a jelentősen megemelkedett üzemanyag-költségek miatt kezdeményezte, hogy
emeljék meg a munkába járás költségtérítésének adómenetesen adható korlátját, a mostani, kilométerenkénti 30 forintról 60 forintra.
Zlati Róbert tájékoztatása szerint beszéltek továbbá az érdekegyeztetés rendszerének átalakításáról. Olyan háromoldalú érdekegyeztetési fórum létrehozását szorgalmazták, amely nemcsak a versenyszféra vagy a közszféra, hanem valamennyi munkavállalót érintő kérdésekkel is foglalkozhat. A fórum megvalósításáról még egyeztetnek.
