Vallottak a legnagyobb autógyárak Magyarországon: ennyi külföldi dolgozó és vendégmunkás dolgozik az Audinál és a Suzukinál – a Mercedes, a BMW és a BYD titokban tartja

Új ingatlanfejlesztési ciklus indulhat Magyarországon: az ipari és logisztikai beruházások mellett a lakásépítések, a bérlakásprogramok, valamint a város- és infrastruktúra-fejlesztések is lendületet kaphatnak. Ebben a legjelentősebb cégeknek is fontos szerepük lehet.

A CBRE legfrissebb ingatlanpiaci jelentése szerint a legnagyobb autóipari vállalatok magyarországi beruházásai nemcsak új gyártó- és logisztikai csarnokok iránt teremthetnek keresletet, hanem a termelési központok környezetében lakásokra, munkásszállásokra, üzletekre, szolgáltatásokra és közlekedési fejlesztésekre is szükség lehet.

Körkép az autóipari szereplőknél

Mivel a jelentés, és az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület keddi sajtótájékoztatója is utalt rájuk, és megnéztük, mi a helyzet a Magyarországon működős legnagyobb autógyáraknál. A Világgazdaság megkérdezte

• az Audi győri,
• a BMW debreceni,
• a BYD szegedi (és komáromi),
• a Mercedes kecskeméti,
• a Suzuki esztergomi gyárát,

hogy jelenleg mennyi külföldi munkavállalót foglalkoztatnak, és segítik-e őket a lakhatásukban.

Megkeresésünkre az Audi sajtóosztálya közölte, hogy augusztus 31-i adataik alapján a szomszédos országokból összesen 84 fő dolgozik az Audi Hungariánál, ők négy szomszédos országból, Szlovákiából, Romániából, Szerbiából és Ausztriából érkeztek a céghez. Összesen pedig 210 külföldi munkatárs áll munkaviszonyban a vállalatnál.

Hozzátették, hogy kifejezetten a külföldi munkavállalók részére nem nyújtanak külön támogatást, viszont munkatársaik részére nyújtott támogatásaikat külföldi munkavállalóink is igénybe vehetik.

Sajnos még nem az történt, hogy megelőztük az osztrák béreket. Egyrészt kis számú ilyen munkavállaló dolgozik a cégnél. Másrészt a magasabb pozíciókban, és speciális tudást igénylő munkakörökben a nemzetközi vállalatoknál bevett szokás hogy azonos bérsávokat alakítanak ki a különböző országokban lévő egységeknél.

Az Esztergomban működő Magyar Suzuki Zrt. azt válaszolta a Világgazdaságnak, hogy a cég közel 3000 főt foglalkoztat. Munkavállalóik között jelenleg 705 külföldi kolléga van, többek között 554 fő magyar ajkú szlovák állampolgár, akiknek jelentős része a határmenti térségből jár át dolgozni esztergomi gyárba. A távolról érkező munkatársainknak suzukis szállást biztosítanak. Azt ugyanakkor kiemelték, hogy a vállalat nem tesz különbséget a munkavállalók között állampolgárság alapján, minden kollégát egyenlő bánásmódban részesítenek.

A Mercedes-Benznél válaszában kiemelte, hogy a 2025. december 31-i adatok alapján világszerte mintegy 164 000 munkavállaló dolgozik náluk, összesen 149 nemzetből. „Nézőpontjaik, tapasztalataik és hátterük sokszínűsége a vállalat sikerének egyik alapvető pillére. Ez érvényes kecskeméti telephelyünkre is, amely több mint 5000 alkalmazottjával a régió legnagyobb munkáltatójaként jelentős mértékben hozzájárul a helyi gazdasági fejlődés mellett a közösség sokszínűségéhez is” – írta a vállalat sajtóosztálya. Kiemelték, hogy vállalati alapelveiknek megfelelően nem nyilatkoznak a munkavállalóik származásával vagy állampolgárságával kapcsolatban.

A BMW lapunknak küldött válaszában kiemelte, hogy az iX3 sorozatgyártásának elindításával a BMW Group új gyárainak eddigi leggyorsabb felfutását valósítják meg, és a Neue Klasse első sorozatgyártású modelljét előállító üzemként a debreceni gyár úttörő szerepet tölt be a BMW Group termelési hálózatában.

„Egy dinamikusan fejlődő régióban működő munkáltatóként a BMW Group Gyár Debrecen elsősorban a hazai munkaerőpiacra épít mintegy körülbelül 70 kilométeres vonzáskörzetre kiterjedő toborzási tevékenységgel. Emellett a BMW Group különböző telephelyeiről érkező kollégák szakértelmükkel támogatják a debreceni termelést, miközben első kézből szereznek tapasztalatot a Neue Klasse gyártásáról, amelyet később saját telephelyükön is hasznosíthatnak” – tette hozzá a vállat sajtóosztálya, azonban konkrét számokat a külföldi munkavállalók számáról és arányáról nem közölt.

Cikkünk megjelenéséig a BYD nem reagált a megkeresésünkre. Ha megteszik, frissítjük cikkünket.

Szigorított a vendégmunkásoknál a kormány, a munkaközvetítő szerint szükség van rájuk

Magyar Péter miniszterelnök júniusban, egy kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy szigorítják a vendégmunkások magyarországi munkavállalási lehetőségét. A Tisza-kormány álláspontja szerint a külföldi munkaerő bizonyos esetekben lefelé nyomhatja a hazai béreket, ezért olyan szabályozási környezet kialakításán dolgoznak, amely erősebb védelmet biztosít a magyar munkavállalók számára. A felülvizsgálat részeként módosították a vonatkozó rendeletet is: a munkaerő-kölcsönző cégek a jövőben már nem alkalmazhatják azt a gyorsított eljárást, amely lehetővé tette munkavállalók toborzását. Első lépésként a Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból nem jöhetnek gyorsított eljárásban vendégmunkások. A lépés azóta számos kritikát kapott.

Jelenleg a magyar munkaerőpiac egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen lehetőségei vannak a vállalatoknak a munkaerőhiány kezelésére egy folyamatosan változó gazdasági és demográfiai környezetben. Az új szabályozások miatt bár egyre gyakrabban merül fel a külföldi munkaerő kiváltásának lehetősége, a szakértők szerint a valóság jóval összetettebb: a hazai munkaerő-tartalékok jelentős lehetőségeket rejtenek, ám önmagukban nem képesek teljes mértékben pótolni a vendégmunkások szerepét – emelte ki a WHC.

A munkaerő-közvetítő vállalat előrejelzése alapján a külföldi munkaerő továbbra is nélkülözhetetlen része marad a magyar gazdaságnak, ugyanakkor egyre fontosabb szerepet kapnak majd a diákok, nyugdíjasok, kisgyermekes szülők és külföldi diákok is. A fenntartható megoldást várakozásaik szerint nem egyetlen forrás, hanem ezeknek a munkaerőpiaci csoportoknak az együttes alkalmazása, valamint a vállalatok növekvő rugalmassága és innovációs képessége jelentheti.