Elárulta az MVM, hogy mi a terve Mészáros Lőrincék „körzetével": ez jöhet az Opus Titász kiesése után – több mint 180 milliárd forintos projektről hullt le a lepel
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA hazai villamosenergia-rendszer (VER) 40-45 éve néhány nagy és néhány kisebb erőműből állt. Ez viszonylag statikus energiaáramlást jelentett. A rendszert a mai állapotokhoz képest viszonylag könnyen lehetett tervezni. Most viszont számos kiserőmű van, az átalakulás akkora, hogy ennél kisebb változás miatt haltak ki a gyapjas mamutok Kovács Gábor, az MVM Energetika Zrt. infrastruktúra vezérigazgató-helyettesének hasonlata szerint, aki az MVM csoport uniós támogatású projektcsomagját ismertette újságírók előtt.
Mint elmondta, e változás miatt az MVM csoport aktív szerepre készül a hazai VER átalakításában. Ennek fontos eleme, hogy biztosítani tudja az egyelőre szűkös hálózati csatlakozásokat. Enélkül nem fejlődhet tovább a hazai termelés. Az iparág szívesen nyúl az acélhoz, a betonhoz és a rézhez, de a fejlesztés fontos eleme a szoftverek használata is. Az MVM Démász Áramhálózati Kft. és az MVM Émász Áramhálózati Kft. együtt 1400 megawattnyival fogja megnövelni a hálózati csatlakozási kapacitásokat a megújuló alapú energiatermelők számára, összesen 184,8 milliárd forintból. Egy megawattnyi fejlesztés így 132 millió forintból jön ki, a támogatás nagysága 75 százalékos intenzitással 138,6 milliárd forint.
Az MVM-nek is az időjárásfüggők diktálnak
A beruházássorozat jelentőségét mutatja, hogy 2026 augusztusáig az időjárásfüggő energiatermelők beépített teljesítménye elérte a 9,2 gigawattot, ebből a naperőművekre 8,8 gigawatt jutott. (A Paksi Atomerőmű 2 gigawattos.) A fejlesztési program az MVM csoport teljes elosztóhálózatát érinti. Vonatkozik
- a nagy-, a közép- és a kisfeszültségű hálózatok korszerűsítésére és építésére,
- új alállomások és transzformátorállomások létesítésére,
- a meglévők kapacitásbővítésére,
- az ellátás biztonságát javító műszaki beavatkozásokra,
- táppontsűrítési fejlesztésekre,
- új vezetékek építésére,
- hálózati kapacitásbővítésekre,
- és korszerű szabályozási megoldások bevezetésére.
- A projekt kiemelt elemei a digitális fejlesztések.
A két leányvállalat ezen felül 230 759 okosmérőt kíván telepíteni 13,145 milliárd forintból, kizárólag a támogatás terhére. Egy okosmérő egységköltsége így 56,966 forint.
Közben folyik a zárolt körzetek feloldása.
Ez az iparág mindenhol konzervatív, de mindenütt nagyon jól felvette az innováció fonalát a vezérigazgató-helyettes szerint. A támogatással folyó projektek így nem egy út végét, nem is a közepét, inkább az elejét jelentik.
Az RRF uniós támogatású beruházás megvalósítása 2022 február 1 és 2030 december 3. között tart.
Vas, vagy innováció?
Bár a beruházássorozat négy éve indult, és a 2022 óta elvégzett fejlesztéseket is el lehet számolni ebből az uniós forrásból, a munka jelentős része most kezdődik, és az 2030 decembr 31-ig készül el - erről Hiezl Gábor, a két hálózati társaság ügyvezető igazgatója beszélt a Világgazdaságnak. A telepítendő 231 ezer okosmérő telepítése kapcsán elmondta, hogy ezek az eszközök nagyon hasznosak, mert sok hálózati paramétert rögzítenek. E paraméterek ismeretében a társaságok valós időben láthatják a hálózatuk működési paramétereit, ami két dologban segíti őket: hálózatfejlesztési döntéseik sokkal inkább alapulhatnak valós adatokon, mint modellezésen, és talán még fontosabb, hogy az érkező adatok alapján sokkal gyorsabban határolhatók be a hálózat azon részei, amelyek üzemzavart kell elhárítani. Ez az ügyfelek számára is kedvező.
Mindenki a saját portája előtt fejlesztget
A hálózati logika alapján minden elosztótársaság a saját területén fejleszt - válaszolt Hiezl Gábor a cégek együttműködésére vonatkozó kérdésre. Ám mivel az egész energiarendszer egy együttműködő pókhálóként működik, van rá példa, hogy amikor az egyik társaság fejleszt, az a szomszédos társaság területén is hasonló munkát von maga után. Erre főleg nagyfeszültségű projektek, állomásfejlesztések esetén kerül sor. "
A vállalásaink a saját területünkre vonatkoznak, ennek jogi és pénzügyi vonatkozása is van, vagyis nincs szó arról, hogy a mostani támogatásról elesett OPUS TITÁSZ területén bármilyen munkába kezdenénk"
- jelentette ki az igazgató.
Az OPUS azért kérdezett rá lapunk, mert a hivatalos kommunikáció szerint megvalósulnak a támogatásból kizárt társaság területén tervezett fejlesztések is. (Akkor a Világgazdaság megkérdezte az új helyzetről a TITÁSZ-t is, amely, mint kiderült, elsősorban jogorvoslatban és fejlesztései folytatásában gondolkodik.)
Mint ismert, az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt.-t 2026 augusztusában kizárta a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) az RRF uniós hálózatfejlesztési és okosmérő-telepítési pályázatokból az átláthatósági követelmények hiánya miatt. Erről itt írtunk bővebben >>>
Ki fogjuk fizetni, csak nem tudjuk, mennyi lesz
A hálózati fejlesztések költségét végső soron az áram felhasználói fizetik ki a rendszerhasználati díjon (RHD) keresztül, de ebből a lakosságra a rezsicsökkentés miatt kis teher jut. Az MVM mostani, 182 milliárd forintos kiadásának azonban nem pontosan ez lesz a sorsa. Mint Hiezl Gábortól megtudtuk, már az is eleve nagyon komplex módszertan szerint történik, ahogyan az energiahivatal elismeri a díjakban érvényesíthető tételként a beruházások költségét. Jelen esetben pedig még az is fontos, hogy a tárgyalt beruházások jelentős része támogatásból történik, a támogatások pedig megint más módszertan szerint jelennek meg a díjakban.Vagyis egyelőre nincs arra nézve becslés, hogy ez a 182 milliárd forint mennyivel emeli az RHD-t.
Kisebbek lehetnek az áringadozások
A kereslettől független termelésük miatt a naperőművek okolhatók az áram piaci árának erős ingadozásáért. A Világgazdaság ezért megkérdezte azt is, hogy enyhítenek-e ezen a problémán az MVM mostani beruházásai. A válasz szerint a fejlesztések összességében hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a felhasználók áramfogyasztása a többlettermelés időszakaiba terelődjön. Ennek köszönhetően valamilyen szinten kisimulhatnak a most még, főleg nyáron látható óriási tőzsdei árkülönbségek. A kisimulás mértéke persze nyitott, a problémát ezek a fejlesztések önmagában nem fogják megoldani.
Az MVM áramhálózatának a területén közel háromezer zárolt körzet van. (E körzetekben a zárolás idején nem csatlakozhat a hálózatra újabb hálózathasználó.) Egy körzet egy kisfeszültségű áramkört jelent, ami néhány utcát takar. Az MMV energiahivatallal egyeztetett terve tartalmazza, hogy féléves bontásban hogyan kell feloldani ezeket a körzeteket. A feloldással az MVM jól halad Hiezl Gábor tájékoztatása szerint. Az összes zárolt körzetet a 2030-as évek elejére, közepére kell feloldani. Tény viszont, hogy folyamatosan keletkeznek is új zárult körzetek az új megújuló kapacitások csatlakozási igénye miatt.
