Rendkívüli: Orbán Anita rengeteg pénzt talált Magyarországnak külföldön, már nem csak az uniós pénzt önthetik ránk – nem véletlenül nem kért belőle Orbán Viktor
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNagy horderejű bejelentést tett Orbán Anita péntek délelőtt a közösségi oldalán. A magyar külügyminiszter arról számolt be, hogy már nem csak az uniós pénzek jöhetnek Magyarországra, hanem egy régi-új külföldi finanszírozási forrást is megszerezhet a Tisza-kormány.
Orbán Anita egészen pontosan azt jelentette be, hogy újrakezdték a tárgyalásokat a Norvég Alappal a Magyarországot illető fejlesztési források tekintetében.
Orbán Anita rengeteg pénzt talált Magyarországnak külföldön
Ezen keresztül több mint 92 milliárd forint érkezhet Magyarországra. "Célunk az, hogy olyan egyezményt tárgyaljunk ki Norvégiával, amiben a források többségéből
- zöld fejlesztéseket,
- helyi közösségeket segítő programokat,
- kulturális projekteket,
- társadalmi felzárkóztatást,
- egészségügyi és intézményi fejlesztéseket
valósítsunk meg – sorolta. Ha tehát célt érnek a tárgyalások a felek között, Magyarország már nem csak a 10 milliárd eurónyi, mintegy 3600 milliárd forintnyi uniós pénz megérkezést várhatja, hanem további csaknem 100 milliárd forintot is bezsebelhet külföldi forrásokból.
Tetemes összegről van szó, összehasonlításképp éppen ekkora összegből épült meg a kalocsai Dunai-híd. Hogy mikor érkezhet meg Magyarországra az utalás, az egyelőre az uniós pénzekhez hasonlóan bizonytalan, mindenesetre Orbán Anita elmondása szerint "a tárgyalások jól haladnak, hamarosan beszámolunk konkrétumokról."
Mi az a Norvég Alap és mi köze hozzá Magyarországnak?
Norvégia, Izland és Liechtenstein az Európai Gazdasági Térség keretében 15 uniós ország gazdasági és társadalmi felzárkózását támogatja.
A mostani, 2021–2028-as időszakban Magyarország számára 254,1 millió euró áll rendelkezésre, ami több mint 92 milliárd forint.
A teljes támogatási rendszer finanszírozásának pedig mintegy 97 százalékát Norvégia biztosítja. Amit Orbán Anita most nyilvánosságra hozott, azért is jelent óriási fordulatot, mert Magyarország az előző támogatási ciklus 214,6 millió eurós (majdnem 78 milliárd Forint) keretéhez végül nem jutott hozzá.
Ennek oka az volt, hogy nem született megállapodás a civil forrásokat kezelő független szervezet kérdésében. A külügyminiszter értelmezése szerint ezzel az előző Orbán-kormány lemondott erről az összegről is.
Ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik, hogy Orbán Viktorék még 2025-ben is folytattak tárgyalásokat a Norvég Alappal, miután hosszú vitát követően, 2021-ben megszakadt a kapcsolat ennek kapcsán a magyar és a norvég kormány között.
A volt miniszterelnök 2024. november 6-án hozott egy rendeletet, amelyben megbízta Navracsics Tibor akkori közigazgatási és területfejlesztési minisztert a tárgyalások megkezdésével, az együttműködési megállapodás előkészítésével, majd – ha ez kész – „haladéktalanul a kormány elé terjesztésével”.
Norvég források 2025 elején arról számoltak be a Szabad Európának, hogy amennyiben komolyabb vita nem merül fel, nyár elejére, tehát az előző év közepére megszólethet a megállapodás a pénzekről.
Ez azonban nem következett be: ahogy az uniós pénzek úgy a Norvég Alap forrásai sem érkeztek meg Magyarországra.
A Norvég Alap egyébként önmagában is egy rendkívül érdekes pénzügyi forrás, amit részletesen ebben a cikkben mutattuk be.
Miért nem kellett inkább a Norvég Alap pénze Orbán Viktoréknak?
És itt érdemes felidézni a már említette 2021-es botrányt. Annak az lett a vége, hogy a magyar kormány határozatot jelentetett meg a Magyar Közlönyben, amelyben kimondta, hogy "a Norvég Királyság – bár élvezi az Európai Unió közös piacának előnyeit – megszegi az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban állalt kötelezettségeit, mert rosszhiszemű eljárása miatt neki felróhatóan mindeddig nem került sor a 2014–2021-es támogatási időszakban a Magyarországnak járó 214,6 millió euró támogatás kifizetésére."
Az Orbán-kormány emiatt rögzítette, hogy a 2014–2021-es támogatási időszakra nézve a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak. Orbán Anita mostani bejelentése alapján a Tisza-kormány ezt már nem bolygatja, hanem csak az aktuális forrásokra koncentrál.
Az, hogy min veszett össze Norvégia Magyarországgal, szövevényes és sokrétű, de a fő eleme a pénzt elosztó szervezetek kijelölése volt. A két ország közötti megállapodás szerint ennek konszenzussal kell létrejönnie.
Még 2021 augusztusában a Miniszterelnökség által kiadott közleményben az állt, hogy hét pályázó is volt, közülük Magyarország a Soros György által támogatott Ökotárson kívül bárkit hajlandó volt elfogadni.
Norvégia viszont ragaszkodott a Soros-szervezethez, és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt.
Az Orbán-kormány megítélése szerint Norvégia ezzel megsértette az EGT-tagságból származó kötelezettségeit, ezért jogi lépéseket ígért.
A skandináv ország kormánya viszont teljesen másképp ítélte meg a kialakult helyzetet és úgy döntött, hogy miután éveken át nem tudott a magyar kormány megállapodni a Norvég Alap civileknek szánt támogatását ellenőrző civil szervezetről, Magyarország számára többé nem elérhetők a Norvég Alap 2014–2021-es forrásai.
