Orosz olaj: újra Trumpnál kopogtat Magyarország, ugyanazt a mentességet kérik, mint Orbán Viktor – a TISZA politikusa most részletezte, mire jutott múlt héten Amerikában
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚj szintre lépett a magyar–amerikai egyeztetés az orosz energiaimport ügyében. Hajdú Márton, a parlament külügyi bizottságának elnöke Washingtonban amerikai republikánus és demokrata képviselőkkel tárgyalt, és támogatásukat kérte ahhoz, hogy Magyarország az átmeneti időszakban mentesüljön az orosz energiahordozók vásárlását célzó amerikai büntetőintézkedések alól.
Fotó: MOL
Már törvény az orosz energia vásárlóit fenyegető amerikai vám
Mint nélhány napja megírtuk, a TISZA-kormány hivatalosan is bejelentkezett Washingtonban azért, hogy az új kormány is megkapja Trumptól azt a mentességet az orosz energiaimporttal kapcsolatban, amit Orbán Viktor szűk egy éve megszerzett. A tét óriási, 5 millió tonna Magyarországra érkező orosz olaj és 4,5 milliárd köbméter gáz sorsa foroghat kockán. Hajdu Márton most közösségi oldalán osztott meg további részleteket a múlt heti tárgyalásokról, ezeket a Bloomberg is feldolgozta.
Hajdú a látogatásáról közzétett beszámolójában azt írta:
valamennyi amerikai partnerétől támogatást kért ahhoz, hogy Magyarország tovább csökkentse orosz energiafüggőségét, és több forrásból biztosítsa energiaellátását.
Emellett azt is kérte, hogy az amerikai politikusok járjanak közben a mentesség érdekében.
A kérdés azért vált különösen sürgetővé, mert az amerikai Kongresszus a múlt héten elfogadta a Lindsey O. Graham Sanctioning Russia and Iran Act of 2026 elnevezésű jogszabályt, amely új eszközöket ad Donald Trump elnök kezébe az orosz energiahordozók jelentős vásárlóival szemben. Trump szeptember 18-án aláírta a törvényt.
A jogszabály alapján az elnök bizonyos feltételek mellett
akár 100 százalékos vámot is kivethet azoknak az országoknak az amerikai exportjára, amelyek az orosz kőolaj vagy földgáz legnagyobb vásárlói közé tartoznak, és a törvény hatálybalépése után is folytatják az orosz energia beszerzését.
A washingtoni törvény elfogadása után ezért a korábban megszerzett amerikai mentesség kérdése ismét közvetlenül előtérbe került Magyarország számára. Bár Magyarország jelenleg nincs az öt legnagyobb orosz eredetű energiahordozó importálója között, ez akár meg is változhat a jövőben, s további problémát jelenthet, hogy egyelőre tisztázatlan, hogy az amerikai jogszabály pontosan milyen módszertannal határozza meg ezt a kategóriát.
A TISZA már napokkal ezelőtt jelezte: amerikai segítséget kér
A TISZA-kormány képviselője tehát a múlt héten már hivatalosan is jelezte amerikai partnereinek, hogy mentességet szeretne Magyarország számára az új amerikai intézkedések alól.
Hajdú Márton már akkor arról beszélt, hogy az amerikai képviselőházi partnerektől azt kérte: járjanak közben annak érdekében, hogy Magyarország mentesüljön a törvény hatásai alól, miközben Washington támogassa a magyar energia-diverzifikációt.
A mostani látogatás során több amerikai képviselővel is egyeztetett:
- Bill Keating demokrata képviselővel az uniós forrásokról,
- Abe Hamadeh republikánus képviselővel többek között a magyar energiarendszerről és a Paks II. beruházásról tárgyalt;
- Warren Davidsonnal a keresztény közösségek védelme és a vallásszabadság, Joe Wilsonnal az 1956-os forradalom öröksége, Dina Titus demokrata képviselővel pedig a parlamenti együttműködés lehetősége került szóba.
Az energiaügyi kérdés azonban valamennyi találkozó egyik fontos témája volt: a magyar fél azt szeretné elérni, hogy az ország fokozatosan csökkentse orosz energiafüggőségét, miközben addig se kerüljön amerikai büntetőintézkedések hatálya alá.
A mentesség tétje Magyarország számára jelentős.
A Világgazdaság korábbi összeállítása szerint az ország évente mintegy 5 millió tonna orosz kőolajat importál, miközben a teljes éves kőolajszükséglet körülbelül 8,1 millió tonna.
Az orosz olaj fő szállítási útvonala továbbra is a Barátság kőolajvezeték.
A földgáz esetében szintén jelentős a kitettség: az MVM és a Gazprom Export hosszú távú szerződése 2036-ig érvényes, és évente mintegy 4,5 milliárd köbméter gáz szállítására vonatkozik, a kiegészítő megállapodásokat nem számítva.
A földgáz kérdésében ugyanakkor további, tisztázásra szoruló fordulatot jelenthet, hogy Kapitány István miniszter nemrég arról beszélt, hogy
Magyarország 2027 őszére, azaz egy év alatt leválhat az orosz gázról
- igaz, a határozott utaláson túl egyértelműen nem jelentette ki, hogy ez meg is fog történni.
Ezért az amerikai döntés nem pusztán diplomáciai kérdés.
Orbán Viktor már megszerezte a mentességet
A helyzet különösen érdekes annak fényében, hogy Donald Trump 2025 novemberében már biztosított mentességet Magyarországnak az orosz olaj- és gázimporttal kapcsolatos amerikai szankciók alól. Orbán Viktor 2025. november 7-én találkozott Trumppal a Fehér Házban, és a tárgyalások egyik fontos témája éppen az orosz energiaimport volt. A magyar kormány akkor korlátlan mentességről beszélt, az amerikai fél azonban egyéves kivételről tájékoztatott. Ez most azért lényeges, mert az akkori mentesség időbeli és politikai környezete már megváltozott. Orbán Viktor kormánya helyett immár Magyar Péter vezette TISZA-kormány irányítja az országot, miközben Budapest hivatalosan az orosz energiafüggőség csökkentését és az importforrások diverzifikálását tűzte ki célul. A kérdés most az, hogy Washington a korábbi kivételhez hasonlóan az új magyar kormánynak is biztosít-e mentességet.
Közben már épülnek az alternatív útvonalak
A TISZA által kért amerikai segítség közben illeszkedik abba a stratégiába, amelynek részeként Magyarország több irányból próbálja biztosítani energiaellátását. A földgáz esetében például Románia felől is bővülhetnek a lehetőségek, miközben Magyarország több LNG-szerződést is kötött.
Az MVM korábban a Chevronnal is megállapodott: az amerikai LNG-szállítási szerződés öt évre, évi 400 millió köbméterre szól, összesen 2 milliárd köbméteres mennyiséggel. Emellett a Shell-lel, a francia Engie-vel és a Socarral is születtek hosszabb távú megállapodások.
Az átállás ugyanakkor időt igényel. Ezt tükrözi Hajdú Márton washingtoni üzenete is: a magyar fél egyszerre szeretné gyorsítani az energiafüggőség csökkentését és elérni, hogy az átmeneti időszakban ne sújtsák amerikai büntetőintézkedések az orosz energia beszerzését.
A következő időszak egyik kulcskérdése így az lesz, hogy Donald Trump milyen feltételekkel alkalmazza az új törvényben biztosított eszközöket, és ad-e Magyarországnak külön mentességet.
