Végnapjait éli a valódi parajdi só: már csak a kereskedők szűkös készletei maradtak – vannak akik trükköznek, de ki lehet őket szúrni
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTöbb mint egy évvel a parajdi sóbánya katasztrófája után kezd elfogyni a korábban kitermelt só. A beömlés után megírtuk, hogy a kereskedelemben felhalmozott készletek akár egy-két évig is biztosíthatják a parajdi só elérhetőségét. Mostanra azonban jelentősen megváltozott a helyzet.
Az étkezési sóból és a dézsasóból már szinte nincs készleten, az egykilós és a tízkilós kiszerelés még parajdi, a két- és ötkilós viszont már dési – mondta a Világgazdaságnak Hidvéghy Norbert. A fürdősóknál is látványos a változás:
a legkeresettebb változatok, például a levendulás és az aloe verás termékek között már elfogyott a parajdi alapanyag.
A vállalkozó szerint a gyártóknál már lényegében nincs parajdi só, így ami jelenleg még megtalálható a piacon, az jellemzően a kereskedők korábban megvásárolt készlete.
A pánikvásárlástól a bizalmatlanságig
Közvetlenül a bánya elöntése után egészen más problémával találkoztak a kereskedők. Hidvéghy szerint akkor pánikvásárlás kezdődött, és
a vásárlók rendkívül nagy mennyiséget halmoztak fel, elsősorban a darált sóból.
Azóta azonban megfordult a helyzet. A kereskedő szerint az idei bevétel jelentősen elmarad a két évvel korábbitól. Ennek egyik oka szerinte az lehet, hogy a vásárlók egy része már azt sem hiszi el, hogy valódi parajdi só még egyáltalán forgalomban lehet.
Sokan úgy vannak vele, hogy a parajdi bányát elöntötte a víz, ezért már egyáltalán nincs parajdi só. Az online térben emiatt a parajdi só hirdetései alatt is megjelennek olyan kommentek, amelyek szerint ezek a termékek már nem lehetnek eredetiek
– mondta. Pedig a korábban kitermelt sóból bizonyos termékek esetében még mindig vannak készletek. Hidvéghy saját kínálatában például egyes kevésbé keresett fürdősókból akár további két-három évre is elegendő mennyiség maradhat.
Désről érkezhet a parajdi só utódja
A kieső mennyiséget már most is más erdélyi bányából pótolják. Az egyik legfontosabb ilyen forrás Dés. Hidvéghy szerint ugyanazoktól az erdélyi gyártóktól vásárol, mint korábban, a különbség az, hogy az újonnan érkező termékek egy részét már nem parajdi, hanem dési sóból készítik. A kereskedő szerint a két só minősége nagyon hasonló, geológiailag is ugyanahhoz a térséghez kapcsolódnak.
A különbség sokkal inkább a parajdi névben és az ahhoz kapcsolódó érzelmi értékben rejlik. Parajd a magyar turisták számára nem egyszerűen egy sóbánya volt:
Székelyföld egyik legismertebb úti céljaként a bánya, a település és a közeli Medve-tó együttesen jelentett turisztikai élményt.
Ez a kereskedelemben is problémát okoz. Számos vállalkozás éveken keresztül a parajdi névre építette fel márkáját, webáruházát és marketingjét. Ezeket a neveket várhatóan nem fogják egyik napról a másikra lecserélni, ugyanakkor egyértelműen jelezni kell a vásárlóknak, ha egy termék már más erdélyi bányából származó sót tartalmaz – emelte ki.
Mire figyeljünk, ha valódi parajdi sót keresünk?
A készletek fogyásával egyre fontosabb kérdéssé válhat, valóban parajdi só van-e egy annak hirdetett termékben. Hidvéghy szerint már most is előfordulnak visszaélések a névvel, bár hangsúlyozta, hogy ezek gyakoriságáról nincs ellenőrzött piaci adata. A kereskedő két dolgot javasol ellenőrizni. Az egyik a fürdősók lejárati ideje. Állítása szerint ezeknél ötéves szavatossági idővel kell számolni, ezért úgy véli, hogy a 2028–2029-ben lejáró, korábban legyártott termékek között még lehet valódi parajdi sóból készült áru, míg a későbbi dátumoknál már különösen indokolt ellenőrizni a származást.
A másik támpont a gyártó feltüntetése. Hidvéghy szerint nagyobb biztonságot jelent, ha a csomagoláson megtalálható az eredeti romániai gyártó neve és elérhetősége, így visszakereshető, honnan származik a termék. Sokkal nehezebb a helyzet azoknál az áruknál, amelyeket Magyarországon vagy más országban saját címkével újracsomagoltak, mert pusztán a csomagolás alapján nem feltétlenül állapítható meg a só eredete.
Ha elfogy, egyelőre tényleg vége
Hidvéghy szerint a folyamat mostanra eljutott oda, hogy a gyártóknál már elfogytak a régi készletek, ezért az utolsó valódi parajdi termékek a kereskedők raktáraiban maradtak. Így amennyiben a jelenlegi kereskedelmi készletek is elfogynak, új kitermelés hiányában valódi parajdi só egyelőre nem kerülhet a piacra.
Nemcsak a só fogyott el: Parajd turizmusa is súlyos ütést kapott
A bánya elvesztése közben a helyi gazdaság egészére is komoly hatást gyakorolt. A Hargita megyei hatóságok adatai szerint 2025-ben 135 vállalkozás szüntette be tevékenységét a megyében, többségük Parajdon és a turizmustól erősen függő környező településeken. Elsősorban
- vendéglátóhelyek,
- utcai árusok
- és kisebb vállalkozások
kerültek nehéz helyzetbe, de több panzió is a működés felfüggesztése mellett döntött.
A munkaerőpiaci adatokon is látszik a visszaesés. Parajdon 2025 májusa és decembere között 69-ről 121-re emelkedett a nyilvántartott munkanélküliek száma, júniusban és júliusban pedig 41 embert csoportos létszámleépítésben küldtek el. Az Agerpres áprilisi beszámolója szerint akkor már betöltetlen állás sem volt a településen.
A bánya korábbi súlyát jól mutatja, hogy a katasztrófa előtt évente mintegy 600 ezer belépőjegyet értékesített, bár 2024-ben – amikor egy hónapig már szintén zárva kellett tartani – ténylegesen mintegy 470 ezren látogatták meg.
A visszaesés 2026-ban sem tűnt el. A Visit Harghita legfrissebb, szeptemberi adatai szerint a nyári szezonban Hargita megyében éves alapon mintegy 10–11 százalékkal csökkent mind a turisták, mind a vendégéjszakák száma, a helyi szolgáltatóktól érkező visszajelzések alapján pedig a visszaesés akár 15 százalékos is lehetett. A megyei turisztikai szervezet korábban külön is a parajdi bánya elvesztését nevezte meg a térség egyik fontos turisztikai veszteségeként.
Parajdi sóbánya: pánikvásárlás, felszökő árak és bizonytalan jövő – kereskedő beszélt a nehézségekről
A parajdi sóbányát ért tragédia nemcsak Erdély, hanem Magyarország kereskedelmi szereplői számára is komoly kihívást jelent. Egy magyar vállalkozó szerint pánikvásárlás indult be, és még legalább 1-2 évig biztosított az ellátás – de kérdés, mi történik, ha a bányát végleg bezárják. A bizonytalan helyzet nemcsak a termelésre, hanem az árakra és a vásárlói szokásokra is hatással van.
