El kéne engedni végre az árrésstopot és a különadót: 600 milliárdos növekedést, több akciót és olcsóbb termékeket hozna a kivezetésük – „eljött az utolsó pillanat, nincs más hátra!"

A kiskereskedelmi árrésstop és a különadó is komoly terhet jelent a boltláncoknak az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint. A szervezet mindkét intézkedés kivezetését sürgeti, és úgy látja, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben már nincs szükség az árrésstop fenntartására. De mi történne a bolti árakkal, ha megszűnik az árrésstop? Az OKSZ szerint nem az a törvényszerű, hogy a kivezetés után visszatérnek a korábbi magasabb árak, sőt, az akciós termékekért akár kevesebbet is fizethetnek a vásárlók. A szervezet közben a kiskereskedelmi különadó teljes kivezetését is sürgeti, amely szerintük több tízmilliárd forintnyi beruházási forrást szabadíthatna fel, a december 24-i nappal kapcsolatos várható változtatást pedig akkor tudják támogatni, ha a szabályozás egységes lesz. Balázs Ildikó, az OKSZ augusztusban megválasztott főtitkára interjút adott a Világgazdaságnak.

Világgazdaság: A beszélgetésünket megelőző napon nyújtották be az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amelynek elfogadása esetén már idén munkaszüneti nappá válhat december 24. Az Országos Kereskedelmi Szövetség egyes tagvállalatai már évek óta zárva tartanak, vagy rövidebb nyitvatartással működnek ezen a napon. Mi az OKSZ első, gyorsértékelése a törvényjavaslat benyújtásáról?

Balázs Ildikó: Az OKSZ-nek mindig az volt az álláspontja, hogy egy szabályozás mindenkire egységesen érvényes legyen, kivételek nélkül. Olyan szabályozásra van szükség, amelyet időben megismerünk, s az legyen lehetőleg több éven át követhető, elősegítve a tervezést, valamint minden piaci szereplőre egyformán kötelező. Ha ennek megfelel majd ez az új jogszabály, akkor mi ennek megfelelően fogunk működni. Nekünk az a lényeg, hogy időben megismerjük a szabályokat, ne legyenek abban diszkriminatív feltételek, s ne legyenek kivételek sem. Ha ezek a feltételek teljesülnek, támogatjuk ezt a jogszabályt. Az OKSZ számára az a legfontosabb, hogy a fogyasztók is felkészüljenek a változásra, és időben tudják megtervezni a karácsonyi bevásárlást.

Mi fog történni az egyébként december 24-én realizálódó forgalommal, mely jellemzően még mindig koncentrált és jelentős a nyitva tartó üzletekben? Ennek a jogszabály alapján való elmaradása jelenthet érzékelhető hatást az eredményességben?

A tervezet még nagyon friss, így erről még mi sem ismerjük a tagvállalatok álláspontját, erre most még nem lehet pontos választ adni. Valószínűsíthető, hogy december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása hagy nyomot a nyitva tartó üzletek forgalmán, de erre vonatkozó előrejelzés még nincs.

„Forró témának” nevezte az árrésstop és a különadó kérdését. A Világgazdaság oldalán is beszámoltunk arról a nemrég elfogadott szabálymódosítás kapcsán, hogy az OKSZ szerint a különadó teljes kivezetésével források szabadulnának fel beruházásokra és munkaerő-bővítésre. Van olyan konkrét beruházás, amely emiatt marad el?

Konkrét beruházási döntésekről nem tudok beszélni, mert ezek üzletileg érzékeny információk, az ezekkel kapcsolatos döntések pedig a tagvállalatokra tartoznak. Érdemes azonban arra figyelni, hogyan kommunikálnak fejlesztéseikről a vállalatok, s mik azok, amiket megvalósítanak. Szövetségi szinten ugyanakkor azt látjuk, hogy a különadó és az árrésstop is jelentős forrásokat von el a szektorból, ami szűkíti a vállalatok mozgásterét.

Ez érinti az üzletfejlesztést, a digitalizációt, az energiahatékonysági beruházásokat, új üzletek nyitását, amelyeknél a plázastop is korlátozó tényező, de akár a bérfejlesztéseket is. Számunkra ezért nem egyetlen elmaradt beruházás a kérdés. Sokkal gyorsabban fejlődhetne a kiskereskedelem, ha ezek a forráselvonások megszűnnének.

A terhek eltörlésével felszabaduló források gyorsan visszakerülhetnének a szektor beruházási képességébe, akár új áruházak és logisztikai központok is nyílhatnak, gyorsabb ütemben újulhatnának meg a tradicionálisan magas átlagéletkorral rendelkező kereskedelmi ingatlanok és nagyon sok energiahatékonysági beruházás valósulhatna meg.

Továbbra is a különadó teljes kivezetést tartják szükségesnek?

Igen, egyértelműen a kivezetés mellett vagyunk , ahogy az árrésstopok kivezetését is szükségesnek tartjuk. A kiskereskedelmi különadó kommunikációjában az jelent meg korábban, hogy azt a nagy láncok azért fizetik, mert náluk keletkezik extraprofit. Valójában az adó nem a profitot, hanem a forgalmat terheli, vagyis még a veszteséges értékesítést is adóztatja. A napi fogyasztási cikkek szektorában pedig egyébként sem képződik extraprofit. A nagy árverseny miatt alacsony árréssel dolgozunk, a nemzetközi kiskereskedelem jövedelmezősége az érintett termékköröknél normál piaci körülmények között 1–3 százalék körül van.

Mekkora gazdasági hatása lehetne a kiskereskedelmi különadó kivezetésének?

A különadó nagyságrendileg 300 milliárd forintos költségvetési bevételt jelent. A kivezetésének éppen ezért jelentős gazdasági hatásai lennének közvetlenül és áttételesen is. A korábbi felmérésünk alapján az OKSZ tagvállalatainak beruházásai nagyságrendileg 15–50 százalékkal is emelkedhetnének a különadó megszűnése esetén. Ez új munkahelyeket, további beruházásokat, magasabb áfabevételeket is jelenthetne a fogyasztás növekedésén keresztül. Egy korábbi szimulációnk szerint ugyanis a kiskereskedelmi adó kivezetése körülbelül 10 százalékos, mintegy 600 milliárd forintos fogyasztásnövekedést is eredményezhetne. Ennek áfavonzata a költségvetésben pedig jelentős lenne.

Folyik egyeztetés a kormánnyal az árrésstop és a különadó kivezetéséről?

A különadóval kapcsolatban írásban kerestük meg az illetékeseket, személyes egyeztetésre egyelőre nem jutottunk be a minisztériumba. Bízunk benne, hogy lehetőséget kapunk a személyes egyeztetésre arról, hogy a következő költségvetésben hogyan tervezik a kiskereskedelmi adó kivezetését. Szeretnénk egyértelmű menetrendet látni erre. Fenntartjuk azt, hogy a különadó az uniós jog szempontjából is aggályos.

Az árrésstopról viszont többször egyeztettünk az érintett minisztériumokkal, a Gazdasági és Energetikai Minisztériummal, illetve az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériummal államtitkári, illetve miniszteri szinten. A teljes kiskereskedelmi érdekképviselet részt vett ezeken a tárgyalásokon, és az élelmiszeripari szervezetekkel közösen is kértük az intézkedés azonnali kivezetését. Az ennek kapcsán megfogalmazott állásfoglalásokat a társszövetségekkel – mint például a Tej Terméktanács, a FruitVeB, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége és a Magyar Márkaszövetség – együtt adtuk ki a kivezetés szükségességéről.

A gazdasági környezet változása rég indokolttá tette az intézkedés kivezetését, ráadásul az árrésstop már visszafordíthatatlan károkat okozhat a teljes ellátási láncban. Rossz a termelőnek, a kereskedőnek, a feldolgozónak és végső soron a fogyasztónak is. A folyamatos hosszabbítás pedig kiszámíthatatlanná teszi a piacot, illetve az árrésstop közvetve a láncok működésében részt vevő cégekre, beszállítókra is hatással van. Így rövid, közép- és hosszú távon sem lehet tervezni.

Szakmailag egyetértés van a két minisztériummal abban, hogy az azonnali kivezetés indokolt. Várjuk a kormányzat mihamarabbi előterjesztését.

Az MNB nyáron még alacsony inflációs pályát rajzolt fel, a friss prognózisuk viszont némileg borúsabb képet fest az infláció alakulásáról jövőre. Ha kivezetik az árrésstopot, az vezethet újabb élelmiszerár-emelkedéshez, vagy a láncok nem emelnének automatikusan?

Korábban az MNB és a GVH is jelezte, hogy az árrésstop nem alkalmas az élelmiszer-infláció fenntartható kezelésére. Az MNB álláspontja világos, ez alapján eljött az utolsó pillanat, innen már csak a kivezetés van hátra. Teljesen megváltozott a gazdasági környezet, a forint sokat erősödött a választások óta, az élelmiszerek fogyasztóiár árindexe és a termelői árindex is negatív, vagyis az árak csökkennek.

Az árrésstop kivezetése azt jelentené, hogy ismét nagyobb szerepet kapna a normál piaci verseny. Az árakat a beszerzési költségek, a kereslet, az akciók és az egyes kereskedelmi szereplők ajánlatai alakíthatnák, nem pedig egy rendkívüli szabályozás.

Az árrésstop miatt a választék is csökkent, és a kereskedőknek nem volt érdekük akciózni. A kivezetéssel a piaci akciózási politika is visszatérhetne. Ez sok százezer magyar háztartásnak könnyebbséget jelent, ne feledjük, hogy egy jól előkészített akció ötszörösére, tízszeresére is növelheti az értékesített mennyiséget, tehát nagyon sokan keresik az akciókat.

Ez fogyasztói oldalról nézve azt jelentené, hogy az árrésstop kivezetése után még az akciós árak is csökkenhetnek?

Igen, akár ez is elképzelhető. Épp ezért gondoljuk úgy, hogy nem kell tartani az árrésstop kivezetésének inflációnövelő hatásától, ugyanis nem a korábbi, magas árak térnének vissza, hiszen az elmúlt egy évben még az árrésstoppos árak is csökkentek. Vegyül példának a 20 dekás vajat, melynek esetében az árrésstop előtti ár 1200 forint körül volt, most pedig 600–700 forintért is lehet kapni. Nagyon sokat változott a piaci környezet, ezért már nem indokolt az árrésstop fenntartása. A szabadpiaci lehetőségek újból el tudnák indítani az akciókat, így a sokak számára az effektív árat jelentő akciós árak növekedésétől nem kell tartani.

Hogyan befolyásolja az árrésstop a termelőkkel és a feldolgozókkal való kapcsolatokat?

Kimondható, hogy erőteljes mértékben. Ha ugyanis a végső ár és az árrés korlátozott, akkor a verseny terepe egyre inkább a beszerzési ár lesz. Ugyanakkor a magyar termelők és feldolgozók saját költségeik miatt egy bizonyos szint alá már nem tudják csökkenteni áraikat, a kereskedőknek pedig ilyenkor az import felé fordulhatnak. Más szóval háttérbe szorulhatnak a magyarországi beszállítók, ez pedig hosszú távon biztosan nem cél.

Ha mindkét intézkedést, azaz a különadót és az árrésstopot is kivezetik, az OKSZ megítélése szerint hogyan változhat a kiskereskedelmi láncok közötti verseny a következő egy-két évben?

Mindkét intézkedés kivezetése nagyobb gazdasági mozgásteret teremthet a kereskedelmi vállalkozások számára, és erősítheti a piaci versenyt. Fogyasztói oldalról nézve az árrésstop megszüntetése nagyobb teret adhat az ár-, a promóciós és a szolgáltatási versenynek. A különadó kivezetése pedig forrásokat hagyhat a vállalatoknál beruházásokra, digitalizációra, energiahatékonyságra, munkabéremelésre és üzletfejlesztésre. A beruházások pedig munkahelyeket teremthetnek és GDP-t állíthatnak elő. A kiskereskedelem a GDP mintegy 10 százalékát adja, ezért ennek nemzetgazdasági szinten is jelentősége van.

Az intézkedések kivezetése erősítené azt a versenyt, amit a fogyasztókért folytatunk. Nekünk pedig az a legfontosabb, hogy a fogyasztás növelése felé tegyünk meg minden olyan lépést és intézkedést, amivel a vásárlók még elégedettebbek lesznek, és még többet vásárolnak.

Végső soron bizalmi kérdés is lehet az országgal szemben ezeknek az intézkedéseknek a megtartása vagy kivezetése, és nemcsak a hazai termelők, hanem a külföldi beszállítók felé is jelzés lehet arról, hogy érdemes-e a magyar piacon gondolkodniuk.