Súlyos figyelmeztetés: elköltözhetnek Magyarországról a leggazdagabb emberek, a Tisza-kormány egyetlen döntésen múlhat – a svédeknél és a norvégoknál már megtörtént
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA magyar kormány jövőre vagyonadót vezetne be az egymilliárd forintot meghaladó jövedelmekre és vagyonelemekre, amelyből évente akár 300-600 milliárd forint bevételt remélhet. Svédország és Norvégia példája azonban azt mutatja, hogy a gazdagok megadóztatásának könnyen lehet olyan következménye, amely végül a gazdaság egészének fáj.
Mérföldkőnek nevezte a készülő vagyonadót Ruff Bálint, Magyar Péter miniszterelnök kabinetfőnöke a Telexnek adott interjúban . A tervek szerint az egymilliárd forintot, vagyis mintegy 3,1 millió dollárt meghaladó jövedelmeket és vagyonelemeket terhelnék meg, a részletszabályok és az adó mértéke azonban egyelőre nem ismert.
A vagyonadó ötlete nem új, a Tisza kormányfője már júniusban arról beszélt, hogy az intézkedés évente 300-600 milliárd forinttal növelheti a költségvetés bevételeit. A cél a leggazdagabbak nagyobb közteherviselése lenne, miközben a kabinet szerint a jelenlegi egykulcsos személyi jövedelemadó a szerényebb keresetűek számára jelent nagyobb terhet.
Komoly problémák lehetnek a vagyonadóval
A román Economica a tervről szóló beszámolójában ugyanakkor egy fontos kockázatra is felhívja a figyelmet. A vagyonadó ugyanis papíron komoly bevételt hozhat, de ha a tehetős magánszemélyek a vagyonukat külföldre menekítik, vagy maguk költöznek el, az állam végül jóval kevesebbet szedhet be, mint amire eredetileg számított.
Erre Svédország és Norvégia példája is figyelmeztet.
Svédországban a vagyonosok egy része már a vagyon védelmének lehetőségeit keresi, miközben a politikai vitákban ismét előkerült a vagyonadó kérdése. Norvégiában pedig a 2021-ben hatalomra került baloldali kormány emelte a gazdagokat terhelő adókat, aminek következtében több tehetős üzletember külföldre költözött. Egy kormányzati bizottság később már a vagyonadó jelentős csökkentését javasolta a gazdasági környezet javítása érdekében.
A skandináv tapasztalat így Magyarország számára is komoly tanulságot hordozhat.
Egy vagyonadó ugyanis nem pusztán arról szól, hogy az állam mennyit vesz el a leggazdagabbaktól, hanem arról is, hogy a befektetők és a vállalkozók milyen környezetben tartják a pénzüket.
A kormány előtt ráadásul komoly költségvetési kihívás áll: az idei hiány a bruttó hazai termék 7,5 százalékára rúghat. A több százmilliárdos új bevétel ezért különösen fontos lehet, ugyanakkor a nemzetközi példák alapján az sem mindegy, milyen szabályokat alkotnak.
Egyelőre az sem világos, pontosan milyen vagyontárgyakat érintene az új teher, hogyan számítanák ki az adóalapot, és mekkora lenne az adókulcs. A döntő kérdés így az lehet: sikerül-e úgy megadóztatni a leggazdagabbakat, hogy közben ne induljon meg a vagyon és a tőke külföldre vándorlása.
Ruff Bálint kimondta, erre készül a kormány: jön a vagyonadó, átalakítják a KATA-t, megnyílhat a lehetőség a meleg párok örökbefogadása előtt ‒ a TISZA szavazói is megkapták a fejmosást a minisztertől
Kulcsfontosságú változásokat helyezett kilátásba a KATA, a vagyonadó és az energetika területén a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Telexnek adott majdnem másfél órás interjújában. Ruff Bálint a beszélgetés során érintette az azonos nemű párok házasságát és a nemzetbiztonsági szervek irányításának áthuzagolását is. Sőt, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek még arra is jutott ideje, hogy atyai feddésben részesítse az eltévelyedett TISZA-szavazókat.
