Magyar Péter januárra eredményt ígért a várólistáknál: Hegedűs Zsolt ábrája mutatja az akadályokat – a szakdolgozók szerint pluszpénzzel sem lesz erre ember

A kormány tízmilliárd forintos programot indít a várólisták csökkentésére, és januárra már látható eredményt vár – jelentette be a miniszterelnök szombati beszédében. Hegedűs Zsolt ezt követően a Facebookon posztolta álláspontját, az egészségügyi miniszter délutáni és hétvégi műtétekkel, többletdíjazással és a kórházi kapacitások jobb kihasználásával számol. Saját helyzetértékelése azonban azt is megmutatja, hogy a műtőkön túl a személyzet, a finanszírozás és a műtét utáni ellátás kapacitása is meghatározza, mennyivel rövidülhetnek a listák.

Elfogyott a türelem, mert a várólisták egyre hosszabbodtak

A várólisták kedvezőtlen alakulása egyre sürgetőbbé tette, hogy a kormány eredményt mutasson fel. A NEAK szeptember 28-i nyilvános adatai szerint

•  10 586 ember várt hatvan napnál régebb óta csípőprotézis-, 
• 21 949 pedig térdprotézis-műtétre. 

Utóbbiaknál az előző hat hónapban megoperált betegek tényleges várakozási idejének 

• országos átlaga 298, 
• mediánja 203 nap volt. 

A csípőműtéteknél ugyanez jelenleg átlagosan 144, illetve 45 nap a medián érték. 

Magyar Péter miniszterelnök Szolnokon úgy fogalmazott, még idén elindítják a tízmilliárd forintos várólista-csökkentési programot. A miniszterelnök január 1-jére már látható hatást vár. A program előkészítése korábban elkezdődött, Hegedűs Zsolt augusztus végén már arról beszélt, hogy a szakmai terv elkészült.

Délutáni és hétvégi műtétekkel számol a miniszter

Hegedűs Zsolt vasárnapi Facebook-bejegyzésében azt írta, a cél a meglévő műtéti kapacitások jobb kihasználása és a dolgozók közvetlen érdekeltté tétele. „Elsősorban a normál műszak utáni délutáni időszakban, illetve ahol erre van szakmai és dolgozói kapacitás, hétvégén szeretnénk további műtéteket végezni” – fogalmazott. A bejelentés tehát nem általános éjszakai műtéti rendről szól; a hétvégi bővítést maga a miniszter is a rendelkezésre álló személyzethez köti.
A tervek szerint a többletfinanszírozás jelentős részét azok az orvosok, szakdolgozók és osztályos munkatársak kapják, akik részt vesznek a pluszbeavatkozásokban. A miniszter a Semmelweis Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen kapacitásbővítést, gyorsított rehabilitációs eljárások alkalmazását, valamint a műtők kihasználtságának és a betegek által tapasztalt eredményeknek a mérését is bejelentette. Kórházanként külön vizsgálnák meg, mi akadályozza a több műtét elvégzést - írta. 
A miniszter által közzétett „Várólista probléma térkép 2026” ugyanakkor jóval több akadályt sorol fel az üresen álló műtőknél. Nevesíti a létszámhiányt, az orvosok egyenlőtlen terhelését és a magánellátás elszívó hatását. A finanszírozási gondok között külön szerepel a műtétek költségfedezete és a többletprogram díjazásának mértéke. A kormány helyzetértékelése szerint is egyszerre kell tehát műtői, személyzeti és pénzügyi korlátokat feloldani.

A szombati műtét után vasárnap is el kell látni a beteget

Ezekre a korlátokra hívta fel a figyelmet Ferenczi Tünde az 1001 nővér elnevezésű, szakdolgozókat tömörítő Facebook-csoportban közzétett véleményében. Mint írta, a több műtéthez nemcsak operáló orvosra és műtőre van szükség, hanem aneszteziológiai csapat, őrző és osztályos személyzet is kell. „Ki látja el vasárnap a szombaton megoperált beteget?” – kérdezte. Ferenczi a gyorsított rehabilitáció kapcsán is arra figyelmeztetett, hogy a betegek korábbi mobilizálása és a következő beteg fogadása munkát jelent a szakdolgozóknak. Pontos választ vár arra is, kik részesülnek a beígért többletdíjazásból, mekkora összeget kapnak és mikor. Bejegyzésében hangsúlyozta, hogy ő is szeretné a várólisták rövidülését; a kifogása az, hogy a programhoz szükséges intézményi létszámok és munkafeltételek egyelőre nem ismertek.

A kommentelők egyetértésüket fejezték ki a posztolóval, volt aki azt tette hozzá: „Mindig csak a műtét időpontjáig gondolkodnak, a műtét utáni rehabilitáció már elfelejtődik. Nincsen kapacitás a rehabilitációs osztályokon és a házi betegápolásban sem. Szó van itt ápolókról, beteghordókról, mindenféle asszisztenciáról, de ortopédiai műtéteknél a gyógytornászoknak is igencsak fontos szerepe van, nélkülük nincsen rehabilitáció. Ők nem dolgoznak hétvégén, ünnepnapon, ezen is változtatni kell majd, de ha ők hétvégén, illetve estig dolgoznak, akkor ki fog hétközben és délelőtt dolgozni? Sok mindent kell itt még átgondolni."  

Egy másik kommentelő a napi gyakorlatra utalva ez írta: "Nem az a legnagyobb baj, hogy hétvégén is műteni akarnak, hanem az, hogy úgy beszélünk „plusz kapacitásról”, mintha lenne valahol egy tartalék szakdolgozói állomány, amit eddig egyszerűen nem használtunk. Pedig sok helyen már a normál működést is túlórákkal, plusz műszakokkal és beugrásokkal tartjuk fenn. Vagyis mielőtt egyetlen plusz műtétet betervezünk, a rendszer már eleve elhasznál olyan munkaórákat, amik papíron nem kellenének az alapellátáshoz. Innen nézve nekem az első kérdésem nem az, hogy mennyi pénzt adnak a hétvégi műtétért, hanem az, h honnan jönnek hozzá az emberek? Mert ugyanaz az az ápoló, orvos, stb. nem lehet korlátlanul plusz kapacitás. Ha szombaton behívod, attól ő hétfőn nem lesz kipihentebb. Ha pedig cserébe hétköznap kap szabadnapot, akkor ott lett kevesebb ember".  A szakdolgozók nem először sérelmezik, hogy a tárca mintha csak az orvosok munkáját látná és értékelné a rendszerben, miközben a nővérek, ápolók, asszisztensek viszik a munka dandárját. 
 

Az orvosok kapacitása is kérdéses

Az orvosi kapacitásról is maradtak nyitott kérdések. A miniszter fenti, saját ábrája szerint a magánellátás elszívó hatásával számolni kell. Egyelőre nem tudni, mely kórházakban hány orvos vállalna a jelenlegi munkája mellett délutáni vagy hétvégi pluszműtétet, milyen díjazásért, és hogyan biztosítanák hozzá a teljes ellátó csapatot. A Magyar Orvosi Kamara egyelőre nem adott ki állásfoglalást, miként értékelik a kormány döntését. 
A feladathoz rendelt 10 milliárd forint jelentős forrás, az még nem ismert, ebből mennyi jut a csípő- és térdprotézis-műtétekre, hány, a jelenlegi teljesítményen felüli beavatkozást fizetnek ki belőle, és milyen időszakra elegendő a keret. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász még a mostani bejelentés előtt, a Telexnek adott becslésében 15 hónapra 15-20 milliárd forint többletet tartott szükségesnek a kitűzött várakozáscsökkentéshez, magasabb műtéti térítéssel és a személyzet ösztönzésével. Ennek tükrében a szombaton bejelentett extra finanszírozás hozhat tényleges és látható javulást. 

Az európai adatok szerint lehet javítani a várólisták állapotán,  de a többletműtétnek ára van

Az Európai Bizottság és az OECD közös 2024-es jelentése szerint az országok a műtéti várólisták csökkentésére jellemzően többletforrással növelték az elvégezhető beavatkozások számát. Lengyelországban a csípő- és térdprotézis-műtétek várakozási ideje is csökkent, miután több pénzt rendeltek a többletkezelésekhez. 

A javulás azonban nem jelentette a probléma megszűnését. Az OECD 2024-es adatai szerint a csípőprotézisre váró betegek medián várakozása Lengyelországban még mindig 343 nap volt, Magyarországon 209 nap, Svédországban és Spanyolországban 67 nap. 

Az OECD szakpolitikai elemzése a több műtét feltételei között együtt említi 

• a teljesítményhez igazodó finanszírozást,
•  az egészségügyi dolgozók kapacitásának növelését, 
• és a várólisták pontos követését. 

Ez egybevág a magyar program céljaival – a különbség egyelőre az, hogy a magyar bejelentésből még nem derül ki a várható többletteljesítmény. A magyar egészségügyi tárca azonosította a problémákat, jelen állás szerint bejelentés szintjén pénzt is rendelt a megoldáshoz, és januárra eredményt vár. 

A következő, döntő lépés az intézményi vállalások nyilvánosságra hozatala lenne, hol mennyi, a jelenlegi kapacitáson felüli további műtétet tudnak elvégezni, milyen csapattal, mekkora díjazás mellett, és melyik várólista-mutatóban várnak javulást. Ezek alapján lehet majd megítélni, hogy a program eredményességét, azt, hogy ténylegesen lerövidíti-e a várólistákat.