Kiterítette lapjait az Aldi a boltok állapotáról, elmondták, mit látnak valójában a vásárlók: ez szinte a második piacra lépés – a gyökerekhez térnek vissza, van válaszuk az esetleges Lidl-Tesco frigyre is

Visszatér az alapokhoz az Aldi Magyarország, azaz az általa korábban megteremtett és a magyar vásárlók által is – még régről – ismert harddiszkontmodellhez, hogy az így elért költségcsökkentést a fogyasztói árakban érvényesítve a legolcsóbb élelmiszer-kiskereskedő lehessen – jelentette be Bernhard Haider országos ügyvezető igazgató a magyarországi vállalatirányítás több csúcsvezetőjének társaságában, a biatorbágyi központjukban rendezett háttérbeszélgetésen. Az applikáció és a kuponfüzet továbbra is, a cégfilozófiai alapok miatt, kizárt a cégnél, a kiskereskedelmi szektort sújtó sarcok közül pedig az árrésstopot és a különadót vezetnék ki elsőként. A Lidl és a Tesco esetleges frigyétől nem tartanak: a vásárlók szeme előtt pozicionálják újra magukat – csak éppen ezt meg kell érteniük a vevőknek is.

Igazodik a magyarországi piaci viszonyokhoz az Aldi

Ahány piac, annyiféle viszonyulást kíván az Alditól, nemcsak a helyi szabályozás, hanem a termékkínálat piaci igényekhez igazításában is – derült ki Bernhard Haider szavaiból, aki arra is kitért, hogy míg egyes piacokon bővíteni, más piacokon szűkíteni kénytelenek termékkínálatukat. S míg Európától távoli piacokon – például az Egyesült Államokban – a vállalat olykor sikeresebb, mint az öreg kontinens országaiban, addig van, ahol az olcsó árak megtartása érdekében lényegében a vásárlók szeme láttára kell jelentős költséglefaragásokat végezniük. A most bemutatott stratégia azonban nem egy kifejezetten Magyarországon készült, vagy Magyarországra szabott koncepció: az Aldi Süd globálisan a hard diszkont irányába mozdul – a régióban Szlovéniában, Svájcban és Olaszországban már megvalósították az intézkedéseket.

Ez utóbbi történik most a 188 magyarországi üzletet magában foglaló, az Aldi Süd ágához tartozó hálózaton is, amelynek 124 egységében lényegében befejezték a belső átépítéseket.

 – mondta Pákolicz Attila sajtófőnök.

Az üzletátalakítások azonban nem csak arról szólnak – mint Kulcsár Dénes ügyvezető igazgató jelezte –, hogy a vásárlók számára logikusabban, vásárlási igényeikhez illeszkedve épüljenek fel a boltok vásárlótereiben az árusorok. Hanem egyúttal annak is jelei, hogy az Aldi mostantól vállaltan raklapos diszkontlánc lesz.

Ekképpen pedig – s ezt a két ügyvezető mellett Pusztai Ádám országos beszerzési igazgató is aláhúzta – úgy kívánja a legolcsóbb árakat biztosítani a vásárlóknak, hogy visszavesz a vásárlói élményekre való ráfordításból.

Saját belső felmérésük szerint több mint 200 termék esetében olcsóbbak, mint a piacvezető – árbevétel alapján ez a Lidl – lánc, ami a teljes szortiment 12 százalékát jelenti.

Ami zajlik, az a cég vezetőinek elmondása szerint alapvető, stratégiai váltást jelent, amellyel az Aldi a magyarországi versenyben kívánja újrapozicionálni magát, mégpedig harddiszkont-kategóriás láncként. Ennek képezi részét a boltok átalakítása – Kulcsár Dénes szavai szerint megjelenésük ezáltal „diszkontosabb” lett –, a szortiment csökkentése, miközben idén a teljes kínálat 75 százalékát jelentő 1500 élelmiszertermék árát csökkentették.

Meg kell érteniük a vásárlóknak, mi történik most az Aldinál

Bernhard Haider, Kulcsár Dénes és Pusztai Ádám tehát nem egyszerűen vállalati megtakarítások eléréséről, hanem emellett az árak alacsony szinten tartásáról beszélt. A cég igazgatói szerint 11 országot érintő koncentrált beszerzési láncuk alapján erre akkor is megvan az esély, ha a vásárlóknak kínált árak nem kizárólag saját vállalati döntéseik eredményei.

Azt azonban a vásárlóknak látniuk kell – s Bernhard Haider szerint ezért is tartották fontosnak, hogy szakítva az eddigi gyakorlattal, a változtatásokról a sajtónak beszéljenek –, hogy ennek ára van. 

Ez utóbbiaknak ugyanis szintén van működtetési költségük – összegezte a vállalat alapjaihoz való visszatérés vásárlók által is érzékelhető jeleit Haider.

Az Aldi igazgatói szerint az idei árcsökkentés révén mintegy 60 milliárd forintról mondott le a cég, a vásárlóknál hagyva azt [amennyiben feltételezzük, hogy a forgalom mennyisége árcsökkentés nélkül is megvalósult volna – a szerk.], ezt azonban ki kell gazdálkodni. Ez pedig különösen nehéz egy olyan helyzetben, ahol a szektort különadó és az árrésstop is sújtja, nemzetközi szinten pedig a piacok és a divíziók között is éles verseny van azért, hol valósuljanak meg a hálózatfejlesztések és -bővítések. Egy jobb jövedelmezőségű, jobb megtérülést kínáló piacon ezekre pedig nagyobb az esély – árulta el Kulcsár Dénes, szavai pedig arra utalhatnak, hogy a cégtől jelentős összeget elszívó különadó miatt sincs a magyar vállalat túl erős helyzetben ebben a belső versenyben.

Visszalendül az inga

Az Aldi vezetőinek elmondása alapján a vállalat Magyarországon is az eredeti cégfilozófiája szerinti harddiszkont-modellel kívánja elvégezni újrapozicionálását. „Szükség van a magyar piacon egy hard diszkontra, mégpedig azért, mert a vásárlóknak biztosnak kell lenniük abban, hogy az a bolt a legolcsóbb” – mondta ezzel összefüggésben Pusztai Ádám.

Ezzel összefüggésben hajtották végre szortimentjük szűkítését: a 2600-as tételszám egy adatvezérelt tisztítási folyamat eredményeként 2100 termékre csökkent. A cég 

• részben ezzel a folyamattal, 
• részben a logisztikai lépések újratervezésével magyarázza azt, hogy nyáron időnként hiány volt megszokott termékekből, ám hangsúlyozzák: ezek eseti, inkább boltokhoz köthető jelenségek voltak, és nem általános problémák a hálózaton.

Azt viszont kiemelték: a költséghatékonyság miatt szűkebb lett a kínálat, a valós vásárlói igényt kielégítő termékeket tartják meg a kínálatban, miközben a non-food termékek kihelyezésére szolgáló boltterület nagyságát csökkentik. A szűkebb termékpaletta pedig az árumozgatási időt és költségeket is mérsékli.

„A stratégiai váltásunkat azonban nem ez a fejlemény motiválja” – mondta Kulcsár Dénes azon, az érintettek által továbbra sem megerősített értesülés kapcsán, amely szerint a Lidl anyavállalatához kerülhet a magyar Tesco (és esetleg a régiós lánc többi tagja is).

A beszállítások újratárgyalásával és az akciók számának növelésével szólítaná meg a vásárlókat a lánc

A beszállítókkal közösen alakítjuk ki a szortimentet, és csak olyan termékeket tartunk a kínálatban, amelyek bizonyos gazdasági mutatóknak megfelelnek – mondta Pusztai Ádám. Kitért arra is, hogy az elsősorban a friss termékekre fókuszáló bolti akciók növelésével szólítanák meg erőteljesebben a vásárlókat, tekintve, hogy szerintük a magyar vásárlók döntéseit még mindig elsősorban híres-hírhedt árérzékenységük befolyásolja. Az olcsóság és az akció fogalmai azonban nem kell, hogy összekapcsolódjanak a minőséggel, azaz ami olcsóbb, az nem azt jelenti, hogy egyben gyengébb minőségű is.

„Nem vagyunk politikai szereplők, s bár van véleményünk a szektort érintő kérdésekről és rendelkezésekről, cégként mindig az azok jelentette feltételekhez alkalmazkodunk” – mondta Kulcsár Dénes ügyvezető a működési szektorukat sújtó különadó, illetve az árrésstop rendelkezései kapcsán. Nem meglepő, hogy az Aldi ezek kivezetése mellett van, különösen a különadó kapcsán, mivel, mint Kulcsár Dénes fogalmaz, „a különadó megléte gátolja a kereskedelem fejlődését”. A Világgazdaság azon kérdésére, hogy annak eltörlésével megindulhatnak-e olyan fejlesztések, amelyeket korábban az Országos Kereskedelmi Szövetség előrevetített, azt mondta, hogy potenciálisan források így keletkezhetnek azokra, de az ilyen döntések meghozatala mindig több tényezőtől függ.

Bernhard Haider pedig hozzátette: az említett terhek kapcsán zajlanak a kormányzati egyeztetések, amelyek kapcsán tisztán kell látni, hogy különösen az árrésstop esetében igaz, hogy azt magas inflációs környezetben vezették be (ennek kivezetéséről épp nem sokkal a háttérbeszélgetés után beszélt Magyar Péter miniszterelnök). Ez a helyzet mostanra megváltozott (a KSH-ra hivatkozva említette az élelmiszer-infláció csökkenését), ezért indokolt a rendelkezés eltörlése.

– fogalmazott az országos ügyvezető igazgató. 

Ehhez ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy lapunk kérdésére, miszerint az idei aszály, valamint az elhúzódó hormuzi válság hogyan fogja befolyásolni az Aldi törekvését az alacsony árak megtartására, Pusztai Ádám elismerte, hogy ezek miatt biztosan nyomás fog nehezedni a beszállítói oldalra. Ennek enyhítésében segíthet a központosított beszerzés, valamint az, hogy az Aldi az újságíróknak definiálta is vállalását a „mindig alacsony árakról”, ahogy szlogenjükben az megjelenik.

– mondta Kulcsár Dénes ügyvezető.