Kirúgták a falat ma az egyik magyar állampapírért, euró címkét akasztottak rá – hatalmas fordulat történt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEuró címkét akasztottak a forintban kibocsátott állampapírra a befektetők. Háromféle államkötvényt bocsátott aukcióra csütörtökön az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), közülük a háromévesre gyenge, az ötévesre mérsékelten erős, a tízévesre viszont hatalmas volt a kereslet. Eközben a hozamokkal is történt valami, ami a magyar állampapírok történetében az elmúlt évtizedekben ritka, a világban mostanában zajló folyamatokhoz képest pedig kirívó.
Hasonló bravúrt a Magyar Nemzeti Bank is végrehajtott. Idei kamatcsökkentései kirívóan alacsony szintre szorított magyar infláció mellett szembe mentek a fejlett országok trendjével.
A múlt héten ugyan a kamatvágással az MNB leállt, de Kurali Zoltán alelnök – korábbi ÁKK-vezér – tett utána egy meglepő kijelentést: ha az euró bevezetésének magyar terve hitelesnek bizonyul, kiléphetünk a "feltörekvő piac" skatulyából.
Magyarország, mint fejlett piac? És ennek mi köze az ÁKK héthetente tartott államkötvény-aukcióihoz?
Sok. A fejlett piacok ugyanis jobb hitelminősítésűek, emiatt alacsonyabb költség mellett tudnak kibocsátani állampapírokat. Amikor az áprilisi választáson az euró bevezetését ígérő Tisza Párt győzött, már az ígéretre elkezdtek csökkenni a magyar államkötvények hozamai.
A világban azonban az elmúlt hetekben hatalmas fordulat történt. Az iráni háború csak nem akar véget érni, az energiaköltségek hajtják az inflációt és emiatt elképesztően megemelkedtek a fejlett országok állampapírkamatai: az amerikai tízéves papír például 2002 óta nem látott csúcsra jutott erre hétre.
Mit csinált eközben ma a magyar 10-éves papír? Eltéveszthetetlen a kontraszt, és ha a legutóbbi német aukcióhoz viszonyítunk, ugyanezt látjuk.
A piac kifejezetten a 10-éves magyar papírt akarta
- Miközben a hároméves papírból az ÁKK a felajánlott 15 milliárdnyit sem adta el, úgy is megemelkedett a hozama az előző aukcióhoz és a másodpiachoz képest,
- a tízéves államkötvényre öt és félszeres volt a túlkereslet, 20 milliárd helyett végül 43 milliárdnyit adtak el belőle – a hozam pedig lement.
Olyannyira lement, hogy a 10-éves papírért immár alacsonyabb a hozam, mint a 3-évesre: 5,82, illetve 5,9 százalék.
Ez az un. inverz hozamgörbe ugyan jellemző a fejlett piacokra – kanyarodhatunk vissza Kurali Zoltán megjegyzéséhez –, a magyarra azonban nem volt az az elmúlt évtizedekben. A feltörekvő gazdaságok esetében általában minél hosszabb időtávra tekint előre a befektető, annál nagyobb kockázatot lát és magasabb hozamot igényel.
Nálunk utoljára akkor volt tartósan ilyen, mikor az ukrajnai háború kitörését követő energiaválságban az inflációs felszökése miatt a rövid kamatokat az MNB kényszerűen 10 százalék fölé tornázta, a hosszú papírok azonban már az infláció várt visszavonulása miatt alacsonyabban ragadtak.
Most messze nem ez a helyzet, az MNB a kamatokat nem emelte, hanem csökkentette az idén. Ráadásul a nemzetközi piacon tolulnak felfelé a hozamok, a 10-éveseket is beleértve. Az inverzió eközben Magyarországon már a másodpiacon is látszik. Az aukciókon a 2023-as tartós történetet követően az idei április választásokat követő első eladás során már feltűnt, az euróbevezetési í]éretnek köszönhetően, ami ha megvalósul, hosszabb távra csökkenti a kockázatokat és a befektetők hozamigényét.
Egyébként a mai aukciókra csak néhány nappal azután került sor, hogy Tardos Gergely, az ÁKK vezérigazgatója ismertette a pótköltségvetés nyomán felülvizsgált idei eladási tervet, és többek közt arról is beszámolt, hogy az év hátralévő részében már kevesebb kötvényt fog kibosátani az ÁKK.
Aki be akar vásárolni – következtetethettek a befektetők –, az esetleg kevesebb kínálatra számíthat, bár a hosszú kötvényekből eladni a rövidebbek helyett, ha mód van rá, általában az adósságkezelő ínyére szokott lenni. A hozaminverzió, ha tartósul, erre plusz ösztönzést nyújt.
A magyar állampapír aukciók eredménye elüt az európai környezettől
A legszembetűnőbb összehasonlítás Németországgal adódik. A szeptember 30-i 10-éves Bund-aukción el se adták a felkínált 5,5 milliárd eurós mennyiséget, egyszerűen nem jött annyi ajánlat, pedig a hozamok ott is emelkednek.
Két nappal korábban az olasz 5- és 10-éves aukciókra közel másfélszeres kereslet érkezett, ami messze elmaradt az öt és félszeres magyartól, és csak a korábbinál jóval magasabb hozamon tudták eladni a papírokat. Ugyanaznap a briteknél a 2036-os gilt esetében ugyan 3,34-szeres volt a kereslet az elfogadott mennyiséghez viszonyítva, de ehhez 5,383 százalékos, 1999 óta nem látott 10-éves aukciós hozam kellett.
A nemzetközi hozamemelkedési hullámot a magyar állam sem kerülheti el természetesen: most egyre drágábban finanszírozza magát, akár a többiek. A csütörtökön eladott három- és ötéves magyar kötvények hozam 22-23 bázisponttal nőtt a két héttel ezelőtti aukcicóhoz képest, körülbelül annyit, mint a 10-éves Bund hozama (3,58 százalékra).
A magyar 10-éves hozam ezzel szemben csak 13 bázispontot jött fel, 5,82-re (ami a szerdai másodpiacinál 2 bázisponttalmég alacsonyabb is), így lett inverz a hozamgörbe. Látjuk, ez még mindig jelentősen a Bundok felett marad. De a britektől már nem is áll olyan messze. Sőt, az 5,34 köré ugrott amerikaiaktól sem.
A 10-éves lett az "eurójelző" papír
Egyre több elemzés lát napvilágot, amelyek alapján Magyarországnak csak néhány éves késéssel sikerülhet csatlakoznia az euróhoz az eredetileg megjelölt 2030-as dátum helyett. De azt, hogy csatlakozni fog, egyelőre nem kérdőjelezi meg a piac: egy olyan államról van szó, amelyet kvázi már euróövezetinek tekintenek, miközben az eurózóna országaihoz képest még mindig magasabb hozamokat kínál egy hozamokra nagyon éhessé vált nemzetközi környezetben.
Az ötéves állampapír lejárata nem esik az euróbevezetésre reálisnak tekintett időtávon belülre, a 10-évesé azonban igen, így erre a lejáratra már érdemes fogadnia annak, aki bízik a magyar eurócsatlakozásban.
Ennek az első komoly próbája a költségvetési tervek következő hetekben esedékes elkészülte lesz: aki a magyar állampapírra, illetve a forintra fogad, az erősen figyelni fogja az ősszel a Kármán Andrástól és Magyar Pétertől ezügyben érkező híreket. Kiábrándító hírekre az eddig történtek alapján a most betankolt 10-éves papír reagálna különösen érzékenyen. És heteken belül fontos hírek érkeznek.
Korántsem lesz zökkenőmentes az euró bevezetéséig vezető út: a szakértők figyelmeztettek és a jegybank is türelemre intette a kormányt − „az eurózónából nincs kiút”
Az elmúlt időszakban egyre többször kerül szóba a kormány talán legnagyobb gazdasági vállalása. Kármán András a nyár elején jelentette be, hogy Magyarország elkötelezett az euró bevezetése mellett, az ehhez szükséges kritériumokat pedig a parlamenti ciklus végéig teljesíti. Ez persze nem jelenti azt, hogy 2030-ban már euróval lehet majd fizetni hazánkban, továbbá a folyamat során a döntéshozóknak számos buktatóval kell számolniuk.
