Most fogyott el a türelem: látni sem akarja többé az árrésstopot az egyik legfontosabb hazai szervezet – „18 hónapja torzítja itt jogszerűtlenül a piacot!"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEljött az árrésstop kivezetésének ideje, a jelenlegi, alacsony infláció a csökkenő élelmiszerárakkal, az erős forint árfolyam és a jegybank hosszú távú inflációs céljának csökkentése ugyanis megteremtették a kivezetés ideális gazdasági környezetét – írta csütörtöki közleményében a Joint Venture Szövetség (JVSZ).
Elemzésük szerint a teljes kiskereskedelmi forgalom közel egyharmadát érintő, piacellenes intézkedés 18 hónapja torzítja a piacot (a korábbi árszabályozásokkal együtt több mint 4 éve), ráadásul az uniós joggal sem egyeztethető össze. Felidézték azt is, hogy a korábban széles körben elterjedt lakossági élelmiszerakciók – amelyek gyakran igazi versenyhelyzetet teremtettek a hazai kiskereskedelmi láncok között – eltűntek az elmúlt években.
Mindeközben a kereskedelmi láncok többszáz milliárd forint nagyságrendű veszteséget voltak kénytelenek elszenvedni. Az élelmiszerek esetén 10 százalékos kiskereskedelmi árrés mélyen elmarad a szupermarketek 30 százalék körüli költségszintjétől. Emiatt egyre több üzlet hajt végre létszámleépítést vagy rövidíti nyitvatartási idejét, ami negatívan érinti az üzletmenetet.
A JVSZ álláspontja szerint a szabályozás a hatályán kívül eső, kisebb üzletekre is negatív hatással volt, ugyanis kisebb volumenük miatt az alapból magasabb beszerzési árak és a magasabb fajlagos költségek miatt nem tudtak vásárlóiknak versenyképes árú termékeket kínálni.
A közlemény idézi Csorbai Hajnalkát, a JVSZ elnökét, aki szerint már a szabályozás bevezetésekor szakmailag hibás volt az árrésstop indoklása, ugyanis az akkoriban jelentősen megemelkedett árak nem a kereskedelmi árrés, hanem például az alapanyagárak miatt emelkedtek. Az intézkedés kifejezetten hátrányosan érintette a magyar beszállítókat és ezen keresztül a magyar agrárium egészét is, mert a kereskedők a veszteségminimalizálás érdekében esetenként rákényszerültek az importárelőny kihasználására.
A JVSZ szerint az árrésstop fenntartása a magyar gazdaság jelenleg alacsony beruházási környezetében tovább rontja a beruházási hajlandóságot, a magyar beszállítók ugyanis nem tudnak olyan hasznot elérni, amely lehetővé tenné a beruházáshoz szükséges profit megteremtését. Az árrésstop kivezetésével ugyanakkor újra megjelenhetnek a piaci igényekhez illeszkedő akciós termékek, amelyek fokozzák a vásárlói keresletet, ezzel növelik a kiskereskedelmi forgalmat, és ezzel az állami bevételeket is.
Csorbai Hajnalka úgy véli, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hosszútávú inflációs céljának csökkentése különösen indokolttá teszi, hogy a magyar gazdaságban meglévő, mesterséges inflációs feszültségeket mielőbb megszüntessék; az árrésstop kivezetése ennek első logikus lépése.
El kéne engedni végre az árrésstopot és a különadót: 600 milliárdos növekedést, több akciót és olcsóbb termékeket hozna a kivezetésük – „eljött az utolsó pillanat, nincs más hátra!"
A kiskereskedelmi árrésstop és a különadó is komoly terhet jelent a boltláncoknak az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint. A szervezet mindkét intézkedés kivezetését sürgeti, és úgy látja, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben már nincs szükség az árrésstop fenntartására. De mi történne a bolti árakkal, ha megszűnik az árrésstop?
Az OKSZ szerint nem az a törvényszerű, hogy a kivezetés után visszatérnek a korábbi magasabb árak, sőt, az akciós termékekért akár kevesebbet is fizethetnek a vásárlók. A szervezet közben a kiskereskedelmi különadó teljes kivezetését is sürgeti, amely szerintük több tízmilliárd forintnyi beruházási forrást szabadíthatna fel, a december 24-i nappal kapcsolatos várható változtatást pedig akkor tudják támogatni, ha a szabályozás egységes lesz. Balázs Ildikó, az OKSZ augusztusban megválasztott főtitkára interjút adott a Világgazdaságnak.
Árrésstop: az MNB szerint kivezethető, a kormány napirendre se vette – jöhet az elemzői ítélet a ronggyá tépett kérdésről
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a mindenkori kormánytól független intézmény, így már az figyelmet érdemlő mozzanat volt Varga Mihály közlésében a legutóbbi kamatdöntő ülést követő tájékoztatón, hogy egyértelműen utalt egy kormányzati intézkedésre azzal, hogy a jegybank szerint most megfelelő időszak lehet az árréstop kijelentésére.
A jegybankelnök nem foglalt közvetlenül állást a kormány hatáskörébe tartozó intézkedésről, ugyanakkor jelezte, hogy az MNB számításai alapján a jelenlegi inflációs környezet kedvező feltételeket teremthet az árrésstop fokozatos kivezetéséhez, amit a forinterősödés is támogat.
Néhány napig várni kellett a kormányzati válasszal: a Kármán András irányította Pénzügyminisztérium szerint napirenden sincs az árrésstop kivezetése. Most pedig küszöbön a kiskereskedelmi ágazati kitekintő, ahol alighanem az MBH elemzői is elmondják, hogyan látják az árrésstop sokat vitatott kérdését.
