Négy évvel a 3000 milliárdos bejelentés után már látható, mire öntötte a CATL a pénzt, és kiderült minden a vízfelhasználásról – „magyar vállalattá szeretnénk válni”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNégy évvel a beruházás bejelentése után a Világgazdaság belülről is megnézhette a debreceni CATL-gyár első ütemét. A gyártósorokon már szeptemberben megkezdődött a cellagyártás próbagyártása, miközben a vállalat fokozatosan a termelés felfuttatására helyezi át a hangsúlyt. A kínai akkumulátorgyártó ezzel elérkezett ahhoz a szakaszhoz, amelyre a 2022-ben bejelentett gigaberuházás óta várt az autógyártás iparága: a hangsúly az építkezésről fokozatosan a tényleges termelés felfuttatására helyeződik át. A CATL-gyár operatív igazgatója elmondtta: kapacitásaik évekre előre lekötöttek.
A debreceni üzem története 2022 augusztusában kezdődött, amikor a CATL bejelentette, hogy 7,34 milliárd eurós, mintegy 3000 milliárd forintos beruházással építi fel második európai akkumulátorgyárát. A projekt akkor Magyarország történetének legnagyobb zöldmezős beruházása volt. A teljes fejlesztés végső mérete évi 100 gigawattóra gyártókapacitás, valamint mintegy 9000 munkahely létrehozása.
Fotó: Havran Zoltán / Világgazdaság
A CATL Debrecen most először szervezett gyármegtekintési lehetőséget a sajtó részére – pontosabban a magyarországi sajtó részére, mert a már tűkön ülő nagy nemzetközi hírügynökségeknek várniuk kell a saját körükre. A meglátogatott, hatalmas hightech-gyárkomplexumnak ez csak az első üteme, nemrég kapta meg használatbavételi engedélyét. A belső, gyártósori területen a vállalat megrendelőire tekintettel szinte teljes fotóstilalom van érvényben, de ennél sokkal érdekesebb részletek is megismerhetővé váltak a sajtótúrán.
Fotó: Havran Zoltán / Világgazdaság
A globális akkumulátorpiac egyik meghatározó szereplője a CATL – ekként is építette fel az első ütemet
A 2011-ben alapított CATL rövid idő alatt vált a globális akkumulátoripar meghatározó szereplőjévé. A vállalat 2025-ben 39,29 százalékos részesedéssel rendelkezett az elektromos járművek globális akkumulátorkapacitásának piacán, és kilenc éve vezeti az újonnan telepített akkumulátorkapacitások piacát.
A gyors növekedéshez az elektromos autózás felfutása is kellett: a CATL egy olyan iparág bővülésével párhuzamosan vált globális szereplővé, amely néhány évtizeddel ezelőtt még jóval kisebb méretű és más szerkezetű volt.
Qin Liang, a CATL Debrecen operatív működésért felelős gyárigazgatójának szavai alapján
a kutatás-fejlesztésre épülő stratégiai döntés eredménye az, hogy a cég tizenöt év alatt vált globális óriássá iparágában.
A vállalat 2024-ben globálisan 2,6 milliárd dollárt fordított kutatás-fejlesztésre, ezen a területen 23 ezer szakértőt foglalkoztat, és több mint 60 ezer szabványbejegyzéssel rendelkezik.
A CATL négy év alatt jutott el a próbagyártásig Debrecenben
A debreceni üzem története 2022 augusztusában kezdődött, amikor a CATL bejelentette 7,34 milliárd eurós, mintegy 3000 milliárd forintos beruházását. A fejlesztés végső célja akár évi 100 gigawattóra gyártókapacitás és mintegy 9000 munkahely létrehozása.
A beruházás első üteme 2026-ra készült el:
- a gyártástechnológia telepítése után májusban megindult a modulgyártás,
- augusztusban a kormányhivatal megadta a használatbavételi engedélyt
- szeptember 22-én pedig a szükséges engedélyek birtokában a cellagyártó sorokon a próbagyártás is elkezdődött.
A debreceni üzem jelenlegi, első fázisban kiépített kapacitása mintegy 40 gigawattóra, vagyis a 100 gigawattórás végső célhoz képest még hosszú felfutási folyamat előtt áll a gyár. A helyszínen azonban már látszik, milyen technológiai háttérre épülhet fel ez a kapacitás, és az is, hogy a 3000 milliárd forintos beruházás miként alakult át az elmúlt négy évben egy látványtervekből és építkezésből álló projektből valódi ipari termeléssé.
Fotó: Havran Zoltán / Világgazdaság
100 milliárd forintnyi bevételt termelt már a debreceni gyár
A debreceni CATL teljes területe 221 hektár. A fejlesztés elsődleges célja az európai vevők, ezen belül főként az európai autógyártók kiszolgálása. A gyárban nikkel-kobalt-mangán (NCM), valamint lítium-vasfoszfát (LFP) akkumulátorokat gyártanak. A vállalat rugalmas gyártósorokat alakított ki, amelyek nem kizárólag az autóipari igényeket képesek kiszolgálni, de a cél most egyértelműen ez.
„A beruházás elsődleges célja az európai vevők kiszolgálása, ezen belül is az európai autógyártóké” – mondta Qin Liang, aki jelezte azt is: kapacitásaik évekre előre lekötöttek. A CATL nem közölheti, hogy mely vállalatok jelenleg a legnagyobb megrendelői, azt azonban elárulták, hogy Debrecentől néhány száz kilométeres körzetben már vannak olyan üzemek, ahová szállítanak. Shen Feng ügyvezető igazgató pedig azt is elárulta:
a BYD jelenleg nem tartozik a vevőik közé.
A debreceni üzemben 2024 óta több mint 500 ezer akkumulátormodult gyártottak, a modulgyártás pedig eddig közel 100 milliárd forint bevételt termelt, amelyhez kapcsolódóan a vállalat adóbefizetéseket is teljesített.
Qin Liang a Világgazdaságnak: „Nem számít, hogy az elmúlt néhány évben lassult a piaci növekedés, a jövő egyértelműen az új energiájú járműveké”
A látogatáson rövid interjút adott lapunknak a CATL Debrecen gyárigazgatója. Qin Liang a magyar beszállítókról szólva elmondta, hogy a CATL üzleti tevékenységének mintegy 80 százalékában helyi magyar vállalatokkal dolgozik együtt, ez a szolgáltatásokra, a logisztikára és az építőipari munkákra is kiterjed, és eddig mintegy 300 magyar vállalattal dolgoztak együtt. A CATL ugyanakkor a jövőben további együttműködési lehetőségeket keres, ennek része a hamarosan induló beszállítói kampány is.
Qin Liang kedvező tapasztalatokról számolt be a magyar cégekkel kapcsolatban. Elmondása szerint a helyi vállalatok többsége támogató, nagy figyelmet fordít a részletekre, és alaposan megtervezi a munkát a megvalósítás előtt. Hozzátette, hogy vannak olyan magyar partnereik is, amelyekkel már a kezdetektől együtt dolgoznak, és az együttműködés azóta is folyamatos. Szerinte az egyértelműen rögzített és részletesen megtervezett feladatok a későbbi együttműködést is megkönnyítik.
Fotó: Havran Zoltán / Világgazdaság
Az európai elektromosautó-piac elmúlt években tapasztalt lassulása ellenére Qin Liang továbbra is pozitívan látja az ágazat kilátásait. Szerinte az elektromobilitás európai fejlődésére vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az új energiájú járművek egyre jelentősebb szerepet töltenek be az autópiacon. Úgy véli, hogy bár az elmúlt néhány évben valamelyest lassult a növekedés, hosszabb távon egyértelműen az elektromos és más új energiájú járműveké a jövő.
Qin Liang szerint ezt támasztja alá az is, hogy a CATL jelentős beruházást hajtott végre Debrecenben, miközben más akkumulátorgyártók is Európában építenek üzemeket. Mindez szerinte azt jelzi, hogy az elektromobilitás és az akkumulátoripar az európai autóipar jövőjének fontos része lesz.
„Ha kínai autógyártók érkeznek Európába, természetesen velük is lehetőségünk lehet az együttműködésre. Nyitva hagyjuk ezt a lehetőséget, attól függően, hogy ezek a vállalatok szeretnének-e Európában beruházni és gyártást létrehozni” – mondta arra válaszolva, hogy a CATL Európában működő kínai autógyáraknak is beszállítójává válhat-e a jövőben.
2028-ra 90 százalék fölé vinnék a helyi dolgozók arányát
A debreceni CATL jelenleg mintegy 3000 munkavállalót foglalkoztat, ezt a létszámot 2026 végére körülbelül 3300 főre növelnék. A dolgozók jellemzően Magyarországról, illetve a Debrecen környéki térségből érkeznek.
A vállalat jelenleg mintegy 50 százalékos helyi munkavállalói arányt említ, ezt 2028-ra 90 százalék fölé szeretné emelni.
„Most is toborzunk, keressük az új munkavállalókat, amennyiben pedig a termeléssel elérjük a heti hét napos, folyamatosan, napi 24 órában zajló szintet, azt már a mostani, a háromból az első fázist jelentő kiépítettséggel is nagyjából négyezer munkavállalóval tudjuk majd fenntartani” – mondta Qin Liang. A gyárigazgató szerint bár a gyártás folyamatai nagyrészt automatizáltak, operátorokra és más feladatok ellátóira folyamatosan szükség van a csúcstechnológiás gépek mellett [mivel a termelés még csak a napokban indul el, ezért munkavállalókat nem csak az automatizáció miatt lehetett alig látni a gépsorokon - a szerk.].
A vállalat a németországi üzem példáját követné. A 2022-ben elindított németországi cellagyártás felfuttatásakor az expatok aránya mintegy 40 százalék volt, mára azonban 10 százalékra csökkent, vagyis a munkavállalók mintegy 90 százaléka helyi dolgozó. A CATL szerint hasonló átalakulást szeretnének Debrecenben is.
Fotó: Havran Zoltán / Világgazdaság
Vízfelhasználás és nikkelterhelés: válaszoltak a gyárvezetők
Az első fázisra a teljes beruházási összeg mintegy harmadát, 900 milliárd forintot fordítottak. A vállalat a következő napokban beszállítói kampányt is indít.
A CATL vezetői a közelmúltban ismertté vált, munkavállalókat érintő nikkelterhelés kapcsán azt mondták, hogy együttműködnek a hatóságokkal, és a vállalat számára is fontos az eset körülményeinek feltárása.
A vízfelhasználás az elmúlt években szintén a beruházással kapcsolatos viták egyik központi kérdése volt. A CATL szerint a gyártás vízigénye a sajtóbeszámolókban megjelentek alapján hatalmas, ám a valóságban főként az anódgyártásnál van szükség vízre a vízbázisú oldószereknél, illetve bizonyos környezeti feltételek fenntartásában, például párásításhoz „Megértettük, hogy a vízfogyasztás miatt aggódnak helyi lakosok ezért olyan víztakarékos technológiát fejlesztettünk ki, amely drasztikusan csökkenti a technológiai vízigényt. A 2025-ben bevezetett adiabatikus hűtőtornyoknak köszönhetően létesítményünk 30 százalékkal alacsonyabb vízfogyasztással tud működni, és szürkevíz felhasználására is képesek vagyunk” – magyarázta a gyárigazgató.
Nézze meg galériánkat!
CATL Debrecen: ezek az első felvételek a termelés előtt álló gyárról
Fotó: Havran Zoltán
1/11
CATL Debrecen: ezek az első felvételek a termelés előtt álló gyárról
„Nem csak jogilag, hanem valóságosan is szeretnénk magyar vállalattá válni”
Az iménti kijelentést Qin Liang tette, aki szerint a magyarországi működési környezet jobb megértését követően jutottak arra a cégnél, hogy ezt az irányt kell követneiük, amit a CATL a helyi beszállítói kör bővítésével és a közösségbe való integrációval valósítana meg, párhuzamosan az expatok arányának fokozatos csökkenésével. A vállalat korábban kevésbé kommunikált társadalmi felelősségvállalási programokra is mintegy 500 ezer eurót fordított ismertetése szerint.
A beruházás következő üteméről egyelőre nincs végleges döntés, abba alighanem beleszólnak majd az áprilisi választás nyomán beállt politikai változások is.
Az eddigiek alapán a Tisza-kormány ugyan fel biztosan nem számolja a beruházás eddigi részét, azaz a 900 milliárd forintból elkészült első ütemet, de nem támogatja az üzem további bővítését. A debreceni gyár vezetése jelenleg az első fázis termelésének felfuttatására koncentrál.
A CATL nem tud arról, hogy 320 milliárd forint közpénzt kapott volna
Egy tiszás országgyűlési képviselő a nyilvánosságra került, korábban még titkos kormányhatározatok alapján 320 milliárd forint közvetlen és közvetett közpénzes támogatásról beszélt a CATL Debrecen esetében. A vállalatnál azonban ilyen összegű támogatásról nem tudnak.
Szilágyi Balázs, a CATL Debrecen közügyekért felelős munkatársa a gyárbejáráson azt mondta: a vállalat valóban kapott kormányzati támogatást, ez azonban korábban sem volt titkos, a 320 milliárd forintos összeg pedig nem felel meg az általuk ismert adatoknak – a részletekről ebben a friss cikkünkben számoltunk be.
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!
Címoldalról ajánljuk
Tovább a címoldalra
