Betelt a pohár a kis benzinkutasoknál: kérnek a Mol háborús extraprofitjából és ezért tüntetni is kivonulnak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHárom követelése van a Független Benzinkutasok Szövetéségnek (FBSZ) a Világgazdasághoz eljuttatott tájékoztatás szerint. Ezek érvényesítése érdekében péntekre tiltakozó megmozdulást szervez. Azt szeretné elérni, hogy a listáján szereplő elvárásairól érdemi tárgyalások induljanak a döntéshozókkal. Fókusza a Mol háborús extraprofitján van.

Az FBSZ követelései lényegében támogatások és üzemanyagár-kompenzációk, a forrásuk pedig a Mol említett, háborús extraprofitjára kivetett különadó lenne. Ebből a magyar vállalkozásokat, a tömegközlekedést, a mezőgazdasági termelőket és fuvarcégeket kellene megsegíteni. Részletezve:
- Az említett célzott különadóból a tömegközlekedést igénybe vevőket kellene támogatni. (A szövetség nem részletezi, de a támogatás feltehetően a személyautóról tömegközlekedésre való váltást segíthetné.)
- Támogatni kell az alapvető élelmiszereket előállító magyar mezőgazdasági termelőket, továbbá az e termékeket fuvarozó cégeket. Szintén e forrásból kell kompenzálni a mezőgazdasági termelők üzemanyagköltségét, különösen (ismét) az alapvető élelmiszerek előállítóit, és a fuvarozóit.
- Támogatni kell a magyar tulajdonú üzemanyagkereskedő kkv-kat is évi 25 milliárd forintos átbevételig.
Orlen-vezetők ütötték meg a bokájukat
Az FBSZ 2026. október 16-i megmozdulásán kiemelt figyelmet kíván fordítani a lengyel kormánynak és igazságszolgáltatásnak az Orlen olajvállalattal kapcsolatos intézkedéseire, valamint a háborús extraprofit társadalmi célú felhasználására.
A lengyelországi események rámutatnak, milyen súlyos következményekkel járhat, ha egy meghatározó olajipari vállalat árpolitikája elszakad a piaci viszonyoktól, és felmerül a politikai célú befolyásolás gyanúja
– olvasható. Az történt ugyanis, hogy október 5-én a társaság öt jelenlegi és korábbi vezetőjét őrizetbe vették egy 4,1 milliárd zlotysra becsült károkozás miatt. Voltak köztük üzemanyag-nagykereskedelemért és árképzéséért felelős személyek is.
A lengyel ügyészség szerint a vállalat 2023-as parlamenti választások előtti üzemanyagárai elszakadtak a piaci realitásoktól. Az ügyészség szerint ezzel több mint 4,1 milliárd lengyel zloty vagyoni kárt okoztak saját vállalatuknak. Október 8-án a lengyel bíróság elrendelte négy gyanúsított feltételes előzetes letartóztatását.
A választások előtti árcsökkentésekkel kapcsolatban felmerült, hogy azok az akkori kormányzó politikai erők választási érdekeit szolgálták. Ugyanakkor „az FBSZ szerint alapvető követelmény, hogy egyetlen meghatározó olajipari társaság gazdasági erőfölénye se válhasson politikai vagy versenytorzító eszközzé."
Lengyel példa: lenne helye Magyarországon is a háborús extraprofitnak
A lengyel kormány 2026-ban olyan különadóról döntött, amely a rendkívüli olajipari nyereséget 60 százalékos adókulccsal terhelné. Ebből közel 4 milliárd zloty folyhat be a költségvetésbe. Az új lengyel kormány az üzemanyagárak emelkedésének mérséklésére az áfát 23 százalékról 8 százalékra csökkentette, és a jövedéki adó mérsékléséről is intézkedett.
Az FBSZ szerint a lengyel intézkedések fontos gazdaságpolitikai kérdést vetnek fel: miként fordítható a rendkívüli olajipari nyereség a társadalmi terhek mérséklésére? Válasza szerint külön támogatási és versenyvédelmi intézkedésekre van szükség azoknak a magyar tulajdonú üzemanyag-kereskedelmi vállalkozásoknak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg a 25 milliárd forintot, és nem rendelkeznek finomítói tevékenységből származó extraprofit-jövedelemmel. Ezeknek a vállalkozásoknak ugyanis jelentős tőkeerejű, nemzetközi és hazai integrált olajipari társaságokkal kell versenyezniük. Az FBSZ álláspontja szerint az egyenlőtlen gazdasági feltételek következtében a független magyar üzemanyag-kereskedők piacokat és vásárlókat veszítenek. A szervezet célja
- a tisztességes verseny helyreállítása,
- a magyar vállalkozások piaci jelenlétének megőrzése
- és az üzemanyag-kereskedelemben tapasztalható gazdasági erőfölényből eredő hátrányok mérséklése.
A szervezet leszögezi továbbá, hogy a háborús extraprofit nem eredményezheti azt, hogy kizárólag a legnagyobb olajipari vállalatok kerüljenek kedvezőbb gazdasági helyzetbe, miközben a magyar kisvállalkozások, a mezőgazdasági termelők és a közlekedési szolgáltatók egyre súlyosabb költségekkel szembesülnek. Október 16-i megmozdulásán tehát e három követelés érvényesítését szorgalmazza, és érdemi szakmai egyeztetést kezdeményez a döntéshozókkal.
A megmozduláson lesz egy kerekasztal, amelyre az FBSZ meghívja a GVH, az Igazságügyi Minisztérium, a Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium valamint az Európai Uniós budapesti irodájának képviselőit vezetőit is.
Itt az újabb áldozat
Az egyik kis, 17 éve működő hazai benzinkút, a Bull Petrol tegnap este tette ki a Facebookra, hogy kénytelen szüneteltetni a tevékenységét. Jelenlegi árukészlete erejéig, de legkésőbb október 31-ig még nyitva tart, utána bizonytalan időre bezár. Mint írja, döntéséhez több kedvezőtlen esemény vezetett. Ezek
- a március 10-től június 26-ig tartó három és fél hónapos védett áras időszak kompenzáció nélkül,
- majd a Mol által jelenleg is alkalmazott árprés (feltehetőleg kormányzati nyomásra),
amely nem teszi lehetővé a költségeink fedezetének megteremtését, végül, a politika teljes érdektelensége a vidék ellátása iránt.
Részben nyitott kaput dönget az FBSZ
A kormány júniusban sávossá alakította az olcsóbb orosz Urál és a drágább Brent kőolaj közötti árkülönbözet utáni adót, és kiterjesztette a 2 és 5 dollár közé eső árkülönbözetre, illetve a 2027-es adóévre. A 2-5 dollár közötti árkülönbözet adókulcsa 50 százalék lett, az 5 dollár felettié maradt 95 százalék. A változást első alkalommal a 2026 augusztusban kellett alkalmazni. Az indoklás a nemzetközi energiapolitikai helyzetre, az energiaárak tartós ingadozására, valamint az európai és a globális gazdasági folyamatok miatti piaci bizonytalanságra hivatkozik. Az intézkedés az idén 6,25 milliárd forint, jövőre 15 milliárd forint plusz költségvetési bevételt ígér. Forrás tehát lenne, az FBSZ most látni szeretné a felhasználását is.
Bővülni fog a kínálat is
Amennyiben a Mol tudja tartani a mintegy három hete előrejelzett ütemtervét, akkor jelenleg a Dunai Finomító AV-3 üzemének fokozatos újraindításán dolgozik. Az üzemben egy tavaly őszi tűz miatt keletkezett nagy kár, ennek következtében a finomító közel egy éven át csökkentett kapacitással termelt. A Százhalombattáról várt üzemanyagra nagy szüksége van az egyébként is erősne importfüggő hazai benzin- és gázolaj-kiskereskedelemnek, elsősorban gázolajból van hiány.
A társaaság szeptember 22-én jelentette be, hogy befejezte az AV-3 üzem 18 milliárd forintba került helyreálllítását. Ebben a közleményben jelezte, hogy indul az üzem tesztelésére és terhelése. A termelés októberben lépésről lépésre indulhat újra.
Ám hiába működik hamarosan újból (esetleg már most is) 100 százalékos kapacitások a Dunai Finomító, a társaság két okból is támadás éri.
Az egyik – amelyet elsősorban az FBSZ hangoztat –, hogy a nagykereskedelmi árait magasan, a többi piaci szereplő által követett kiskereskedelmit pedig alacsonyan tartja. Ezzel azok a tőle vásárló kiskereskedők, amelyek nem egy finomítóval is rendelkező integrált vállalat része, hanem kisvállalkozások, csak veszteségesen tudnak működni. Bár a Mol benzinkútjai is veszteségesek lehetnek a piacilag indokoltnál alacsonyabb árak miatt, ez a mínusz csoportszinten nem gond, mert a finomítás viszont hatalmas nyereséget hoz.
A csoport azt írta az (üzemanyag-kiskereskedelmet is tartalamzó) Fogyasztói Szolgáltatások üzletágának második negyedéves teljesítményéről, hogy a tevékenység EBITDA-ja 33 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, és 58,9 milliárd forint volt.
A csökkenést elsősorban az üzemanyag árszabályozása okozta,
ezt a hatást a nem üzemanyag termékekből és szolgáltatásokból származó bevételek csak részben kompenzálták. A szegmens EBITDA-trendjét devizaárfolyam mozgások is jelentősen befolyásolták, erősítve a bérekből és az inflációból fakadó nyomást.
A szűkülő Ural-Brent spread és az orosz eredetű kőolaj feldolgozásának visszaesése miatt azonban 69 százalékkal csökkent a Mol adóköltsége éves összevetésben, 2026 második negyedévében 7 millió dollárt tett ki.
A piac diktál
A másik támadás az Ukrajnába történő gázolajexportja miatt éri a Molt. Kivitele miatt ugyanis tovább szűkül a termék belföldi kínálata, nő az ára . Tény ugyanakkor, hogy a Mol (bár van benne állami tulajdonrész) profitérdekelt tőzsdecég: ott értékesít, ahol nagyobb haszonhoz jut, máskülönben a részvényesei érdekei ellen dolgozik. (E nagyobb haszon persze nem feltétlenül a rövidtávú előnyöket jelenti.) E gondolatmenet kritikusai szerint a Molnak ennek ellenére elsőbbséget kellene adnia a magyarországi piac kiszolgálásának. Igaz, nem tudjuk, hogy a hazai igényekhez képest akkora-e az ukrajnai export, mint amekkora visszhangott keltett, és valóban sérült-e miatta magyar érdek.
Mindazonáltal....
(...) „nem Magyarország exportál, legfeljebb Magyarországon keresztül szállítanak külföldi cégek Ukrajna által megvásárolt termékeket, és ebbe Magyarország nem avatkozhat bele, amennyiben minden vonatkozó jogszabály betartásra, és minden releváns adó és díj megfizetésre kerül. Ebben a kérdésben is törvényesebb gyakorlatot fogunk folytatni, mint az előző kormány" – ezt Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium államtitkára válaszolta Hortay Olivér fideszes országgyűlési képviselő kérdésére. Mint összegezte „Magyarország sem a stratégiai tartalékból, sem a hazai szükségletek fedezésére szolgáló készletekből nem exportál dízelüzemanyagot Ukrajnába. A hazai fogyasztók ellátása biztonságban van. A kormány elsődleges célja a magyar fogyasztók biztonságos és megfizethető ellátása, amelyet semmilyen más szempont nem írhat felül."


