Ez az IMF nagy trükkje: a Fidesz politikusa elmagyarázta, hogyan csaphatja be a Tisza-kormányt a Nemzetközi Valutaalap
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNemrég Magyarországon járt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja. Ha már itt jártak, be is mutatták a javaslataikat a Tisza-kormánynak. Október elején pedig közzé is tette a Magyarországról készült elsődleges megállapításait a szervezet, amelyek az IMF-delegáció kéthetes látogatásának konklúziói, és főképp a gazdasági folyamatok értékeléséről szólnak.

Ez az IMF nagy trükkje: a Fidesz politikusa elmagyarázta, hogyan csaphatja be a Tisza-kormányt a Nemzetközi Valutaalap
A Nemzetközi Valutaalap szerint a magyar gazdaságot egyszerre több tényező nyomja:
- a gyenge beruházási kedv,
- a bérek és a termelékenység közötti növekvő olló,
- a tartósan kihívást jelentő globális környezet,
- valamint a népesség elöregedése.
Úgy gondolják, hogy az idei költségvetési hiány várhatóan a GDP 7–7,5 százaléka között alakul, az államadósság pedig emelkedik. Ezek a kihívások átfogó reformcsomagot sürgetnek – különösen a költségvetési politikák terén, de szükség van a termelékenységet és az innovációt erősítő szerkezeti változtatásokra is – vélekedik a nemzetközi szervezet.
Az IMF szerint most Magyarországnak egyedülálló lehetősége van arra, hogy új lendületet adjon gazdaságának. Az új kormány elkötelezte magát a mélyebb európai integráció mellett, és gyorsan lépett a korábban befagyasztott uniós források felszabadítása érdekében. A gazdasági növekedés fokozatosan életre kap, az infláció pedig a jegybanki célsáv alatt van. A piacok pozitívan reagáltak. A kormány által megfogalmazott cél, az euró bevezetése megfelelő igazodási pontot (horgonyt) nyújthat, ám ez nem helyettesíti az átfogó reformokat.
A gazdaságpolitikus szerint anyagi vérzivatart hoz, ha a Tisza-kormány behódol a Nemzetközi Valutaalapnak
A Magyar Nemzet megkérdezte Szalai Piroskát, a Fidesz országgyűlési képviselőjét, hogy milyen következményei lennének annak, ha az IMF által bemutatott javaslatok valóra is válnának.
„Amiket most megismerhettünk az IMF tollából, nagy újdonságértéke nincsen. Méghozzá azért nincs, mert hasonlókról hallottunk már az Európai Unió országajánlásában és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) javaslataiban” – kezdte a képviselő. Emlékeztetett arra, hogy a valutaalap korábban is hasonlókat fogalmazott meg, most viszont egészen konkrétan, szinte diktátumként tárta fel az elképzeléseket.
Szalai Piroska szerint az IMF mindent megtenne azért, hogy Magyarországnak újra hitelt nyújtson. Olyat, ami olcsóbb, mint amennyibe a lakossági állampapírok kerülnek az országnak. Ez azonba csalóka, ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy így nem forintban nőne az adósságunk, másrészt kőkemény követelményeket kellene teljesíteni.
„Erre láttunk példát 2009-ben, amikor hatalmas megszorítás zúdult a lakosság, valamint a kis- és közepes vállalkozások nyakába. Ez most sem lenne másként. Mindaz, ami most kiderült, nagyon hasonló ahhoz a dokumentumhoz, amely a választások idején szivárgott ki. Azt a tervezetet a Tisza Párt nem ismerte el magáénak, de nem tudható, hogy a cáfolat valóban az igazságot takarta-e – mondta a politikus. Szalai Piroska ezt követően minden egyes pontról elmondta a véleményét” – folytatta a politikus.
Kiemelte, hogy az IMF azt javasolja, hogy legyen többkulcsos az szja, emelje meg a kormány a társasági adót és kevesebb áfa- és adókedvezményt tegyen elérhetővé. Szerinte azonban a többkulcsos adó bevezetése – bárhol is határozzák meg az egyes kulcsok átlépésének lépcsőit – mindenféleképpen nagyon sok mindenkinek adóemelést jelentene. A családi kedvezmények megvonása, így például az anyák és a fiatalok adómentességének teljes megszüntetése vagy jelentős szűkítése szintén hatalmas plusz terheket jelentene az érintetteknek. Ennek következményeként nem csak a reálkereset csökkenhet, hanem munkahelyek szűnhetnek meg – magyarázta az országgyűlési képviselő.
Szalai Piroska szerint a Nemzetközi Valutaalap a rezsicsökkentést is eltörölné, ami pedig az azzal járna, hogy megháromszorozódna a mostani rezsi.
„A csehekéhez és a lengyelekéhez hasonló volt 2010-ben a rezsiköltségünk. Emlékezzünk, 2013-tól, amikor kivonult Magyarországról az IMF, vissza tudtuk fizetni az akkori kölcsöneinket, onnantól el tudtuk indítani a valódi rezsicsökkentést. Azóta mi az európai uniós rezsi átlagának kevesebb, mint negyven százalékát fizetjük (a legolcsóbb lakossági gázzal és árammal), a csehek meg már a 105 százaléknál tartanak. Ha a rezsicsökkentés megszűnne, akkor pillanatok alatt a cseh szintre felszaladna a magyar ár is. Ez nem riogatás, hanem valódi opció, kockázat, ami fenyeget bennünket” – ismertette a gazdaságpolitikus.
Meg kell tartani a támogatási programokat
Szalai Piroska szerint a megmaradt hiteltámogatási programokat – köztük például az Otthon Start Program – felszámolása sem egy jó javaslat. Úgy véli, hogy egyáltalán nem torzítja a hitelpiacot, ha valamilyen körnek támogatásokat biztosít az állam. Ugyanis az államnak nem az a feladata, hogy profitot termeljen, hanem az, hogy élhető országot, a társadalomnak élhető körülményeket teremtsen, és védje a gazdaságot is.
A Fidesz képviselője elmondta, hogy amikor átvette a nyugdíjkasszát a Tisza-kormány, akkor a nyugdíjkassza – alapvetően az egészségkassza is – fenntartható volt. Azért, mert magas volt a foglalkoztatás, és folyamatosan növekedtek a reálkeresetek. Tehát sokan dolgoztak, sokan fizettek be a tb-kasszába. Most már látható, hogy a foglalkoztatás létszáma csökken, a munkanélküliség emelkedik.
„Jelen pillanatban még a keresetek növekednek, de ennek dinamikája közel sem akkora, mint az első félévben. Akkor a nettó átlagkereset inflációval korrigált növekedése is tíz százalék fölött volt. A mostani növekedés is még öt százalék fölötti reálérték-növekedés, ami az unióban magas érték. Ez még azért van így, mert az év elején jelentős keresetnövekedéseket sikerült produkálni szinte minden ágazatban. És nem biztos, hogy jövőre jelentős gazdasági növekedés várható. Ha kevesebben dolgozunk, és nem olyan dinamikusan nőnek a keresetek, akkor tényleg okozhat gondot a nyugdíj- és a tb-kassza fenntarthatósága. Szomorú, de a mostani kormány nem gazdasági feladatként tekint a munkaerőpiacra, hanem ilyen szociális területként. Öt hónapon keresztül nem volt foglalkoztatási államtitkára a területnek. Az pedig egészen riasztó mondat, hogy a terület gazdájának nincs olyan feladata, ami érintené a versenyszférát” – emelte ki a politikus.
Szalai Piroska szerint az sem igaz, hogy az Orbán-kormány kongó kasszát adott volna át, valójában tele a kincstár. „Ekkora devizatartalékunk soha nem volt. Ennek része az aranytartalék, amely tonnában 37-szerese a 2010-esnek” – tette hozzá.


