Nagy pénzmozgás indulhat Magyarországon: lejárnak a magas kamatú állampapírok – ezek a befektetések jöhetnek helyettük
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNem indult meg tömegesen más befektetések felé a lejáró lakossági állampapírokban tartott pénz: az elmúlt időszak tapasztalatai szerint a magyarok megtakarításai ezen a piacon meglehetősen „ragadósnak” bizonyultak – mondta a Világgazdaságnak Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Ez azért különösen érdekes, mert a következő hónapokban több, korábban magas kamatot kínáló állampapír is lejár, miközben az új konstrukciók már alacsonyabb hozam mellett versenyeznek a megtakarítók pénzéért.
Adódna tehát a feltételezés, hogy a felszabaduló összegek egy része más befektetések felé indul. Az eddigi tapasztalat azonban nem ezt mutatja:
a lejáró állampapírokban lévő összegeknek csak kis része áramlott át más megtakarítási formákba
– emelte ki Kiss Péter. Ami viszont mégis új helyet keresett magának, az jellemzően már kockázatosabb eszközök felé indult. Elsősorban a hazai
- vegyes
- és abszolút
hozamú befektetési alapok profitáltak ebből, míg a kötvényalapokba kisebb mértékben áramlott pénz.
Nem ugranak rögtön részvénybe a magyarok, figyelnek a kamatra
A következő időszakban ugyanakkor tovább változhat a befektetők előtt álló képlet. Az 5–6 százalék körüli állampapírhozamok mellett egyre fontosabb kérdés, hogy mekkora többletkockázatot hajlandók vállalni a magyar megtakarítók a magasabb hozam reményében.
Az Amundi befektetési igazgatója szerint ahogy csökken a kockázatmentesen elérhető hozam, természetes módon egyre vonzóbbá válnak a kockázatosabb alternatívák. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a lakossági befektetők az állampapírokból egyből a részvénypiacra vinnék át a pénzüket. A hazai befektetőkre ugyanis Kiss Péter tapasztalatai szerint nem jellemző, hogy nagyot ugorjanak a kockázati spektrumon. Sokan inkább egy köztes megoldást választanak, amit például a vegyes befektetési alapok jelenthetnek.
Vagyis a magas állampapírkamatok kifutása önmagában nem feltétlenül hoz radikális átrendeződést a magyar megtakarítási piacon
– tette hozzá. Fokozatos elmozdulás azonban már látható lehet azoknál, akik a korábbinál valamivel nagyobb kockázat vállalásával keresnek magasabb hozamot.
Magyar euró: nem biztos, hogy mindenki devizába menekül
A befektetési döntéseket a következő években egy másik tényező is alapvetően befolyásolhatja: a magyar euró bevezetésének terve. Első látásra adná magát, hogy az euró felé vezető út és a hazai kamatok esetleges csökkenése miatt
a befektetők egyre nagyobb arányban válasszanak euróban vagy más devizában denominált eszközöket.
Az Amundi szerint azonban ennél összetettebb lehet a folyamat. Kiss Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a szofisztikáltabb befektetők diverzifikált portfólióiban eddig is jelentős devizakitettség volt, ezen pedig a legújabb fejlemények önmagukban várhatóan nem változtatnak sokat.
Sőt, akár az ellenkező irányba mutató hatás is jelentkezhet.
Ha az euró bevezetéséhez vezető folyamat és a kapcsolódó gazdaságpolitikai lépések mérséklik a forint árfolyamának változékonyságát, az Kiss Péter szerint csökkentheti a további devizakitettség iránti igényt.
Magyar kötvény és magyar részvény: itt lát lehetőséget az Amundi
Az euróterv ugyanakkor más módon is befolyásolhatja a befektetési piacot. Arra a kérdésre, hogy egy két-három éves időtávban gondolkodó magyar befektető számára mely eszközosztályok kínálhatnak lehetőséget, Kiss Péter elsőként éppen a hazai piacot emelte ki.
Az Amundi befektetési igazgatója szerint a magyar kötvényekre és részvényekre egyaránt érdemes figyelni ezen az időtávon. Ezeknél ugyan rövid távon számolni kell az árfolyamok ingadozásával, középtávon azonban az euró bevezetéséhez szükséges intézkedések pozitív hatásai ellensúlyozhatják ezt.
Bemondták az évszámot, ekkor jöhet leghamarabb a magyar euró: továbbra is a költségvetés a legnagyobb akadály – ekkora lehet a hiány a szakértők szerint
Kiderült, mikor vezetheti be hazánk leghamarabb az eurót az Equilor számításai szerint. Bár az infláció és a hosszú hozamok oldaláról már közeledünk az eurózónás feltételekhez, a költségvetés továbbra is komoly akadály: idén 7,5 százalékos hiány jöhet, jövőre pedig a kiadáscsökkentés mellett akár adóemelésre is szükség lehet. Az értékelésből kiderült: hazánknak jobban kell teljesítenie ahhoz, hogy még jobban beágyazódjon az Európai Unió gazdaságába.
Nem csak a magyar piacon látnak azonban lehetőségeket. Az elmúlt hónapokban világszerte megemelkedtek a kötvényhozamok, ami az Amundi szerint ismét vonzó lehetőségeket teremthet ezen az eszközpiacon. Emellett a globális részvényeket sem írták le. Kiss Péter szerint
jelenleg alacsony a recesszió valószínűsége, ezért a nemzetközi részvénypiacokban továbbra is látnak fantáziát.
A nyersanyagok pedig elsősorban a portfólió diverzifikációjában kaphatnak szerepet. Az alapkezelő ezért nem egyetlen eszközosztályra helyezné a hangsúlyt. Megközelítésük szerint
- egy kötvényeket,
- részvényeket
- és alternatív befektetéseket,
valamint hazai és külföldi eszközöket egyaránt tartalmazó, diverzifikált portfólió jelenthet kiegyensúlyozott megoldást.
Két veszély boríthatja fel a befektetők számításait
A kedvezőbb lehetőségek mellett azonban két olyan kockázatot is kiemelt az Amundi befektetési igazgatója, amelyek a következő időszakban érdemben átírhatják a piaci várakozásokat. Az egyik a mesterséges intelligencia kiépítéséhez szükséges beruházások alakulása. Az AI köré épülő fejlesztések az elmúlt időszakban
- a világgazdaság
- és a részvénypiacok
egyik meghatározó történetévé váltak, így ezek megtorpanása vagy a várakozásoktól eltérő alakulása szélesebb piaci következményekkel járhat. A másik kockázati tényező a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság. Ennek jelentősége messze túlmutat a térségen:
az energiaárakra és ezen keresztül az inflációra gyakorolt hatása a monetáris politikát is befolyásolhatja.
Kiss Péter szerint a helyzet akár arra is kényszerítheti a meghatározó jegybankokat, hogy ismét kamatot emeljenek. A magas kamatú magyar állampapírok korszakának fokozatos kifutása tehát nem feltétlenül jelenti azt, hogy a lakosság egyik napról a másikra elfordul a korábbi kedvenc megtakarítási formájától. Az alacsonyabb biztos hozam azonban egyre több befektetőt késztethet arra, hogy legalább egy lépéssel kijjebb merészkedjen a kockázati skálán – miközben a következő években már az euróhoz vezető magyar út is egyre fontosabb szemponttá válhat a befektetési döntésekben.
